Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - SZABÓ László: Egy budapesti műgyűjtemény. A Révai család Ferenczy-képeiről
vihetett Nagybányára? Mindenesetre a millenniumi kiállítás katalógusa szerint a festmény eladó volt. 26 Másodikként a szétvágás idejéről. Feltételezem, az eredeti kép a „morbus nagybanyaiensis" egyik első „áldozata", ahogy Réti nevezte a kész müvek megtagadását, olykor megsemmisítését. 27 Vagyis Ferenczy Nagybányán vágta szét a képet három darabra. Azt is megkockáztatom, hogy ez összefüggésbe hozható az 1897-es kiállítás előkészületeivel. Ferenczy Károly a legnagyobb anyaggal, összesen 34 munkával, köztük kész müvekkel, vázlatokkal, tanulmányokkal szerepelt a régi Műcsarnokban. Aligha hihető, hogy beválogatott volna a kollekcióba olyan korábbi müvet, amit még Münchenben fel is darabolt. Sokkal inkább hihetünk a mű pusztulásának és átalakulásának történetében. Ferenczy kiállított müvei közül kétség kívül a legjelentősebb kép a Hegyi beszéd volt - szinte csak erről a festményről beszélt a korabeli kritika -, emblematikus erővel felmutatva korábbi, szentendrei és müncheni festészetének megtagadását. A megtagadott képek között szerepelt a Királyok kódolása is. Nem a bibliai téma okán, hiszen témája ellenére nem vallásos kép, s előtte is, utána is festett ilyen tárgyú képeket, nem is azért, mert akár a velencei reneszánsz, akár az akadémiai hagyományok, akár Puvis de Chavannes hatása alatt készült, hanem azért, mert új, természetelvű festészetével nem volt összeegyeztethető. 2íi Feldarabolása által „szerencsésen" megsemmisült benne minden, amit megtagadott, töredékeiben, stúdiumként viszont vállalható volt számára is. így csupán csak 4. Ferenczy Károly: Révai Mór Jánosné arcképe, 1897. Lappang a művészi múlt emléktöredékeit jelentették. Nem tudjuk, hogy a három képnek együttes bemutatásakor - jóllehet a katalógusban egymás után következnek - azok a kiállításon valóban egymás mellett szerepeltek-e. Mindenesetre a látogatók számára már nem állhatott össze az eredeti kompozíció, és ez nagyon is megfelelt Ferenczy reményeinek. A három kép története csak a vevő, Révai Mór János számára volt ismert, minden bizonnyal maga a festő mondta el neki. Olyannyira sikeres volt a megsemmisítés, hogy a kép az utókor számára sem állhatott össze. Különben mi lehet a magyarázata annak, hogy a nagybányaiak első műcsarnoki kiállításának, különösen Ferenczy Károly életmüvének egy darabja kiesett a tudományos emlékezetből. JEGYZETEK 1 Révai Mór János kiadói munkásságára vonatkozóan rendelkezésünkre áll önéletírása, mely írók - Könyvek - Kiadók címmel, 1920-ban jelent meg a Révai Kiadónál két kötetben. Révai visszaemlékezéseit a Tanácsköztársaság idején vetette papírra. Az alábbi adatokat ebből merítettem. 2 Kiss József: Az én könyvemről. Megjelent A Hét 1897. november 28-i számában. Dokumentumok a Nagybányai Művésztelep történetéből I. A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban 1896-1909. Szerk. Tímár Árpád. Nagybánya Könyvek 7. MissionArt Galéria, Miskolc 1996. 52-55. 3 A kutatók figyelmét elkerülte a Révai-féle kiállítás, így ez a tény a szakirodalomban nem szerepel. Hock János: Nagybánya - Előre! In: Dokumentumok..., i. m. (2. j.) 47 51; Ignotus: Kiss József. Megjelent a Magyar Hírlap 1897. nov. 28-i számában, in: Dokumentumok..., i. m. (2. j.) 55-56. Révai maga így számol be az eseményről: „Mikor a képek elkészültek, kiállítást rendeztünk belőlük saját helyiségeinkben, és erre a kiállításra meghívtuk az irodalomnak, a művészetnek, a sajtónak mindazokat a képviselőit, akik a művészet iránt érdeklődtek. Ez a kiállítás a maga intim volta mellett is nagy művészi eseménnyé nőtte ki magát. Sokat írtak is róla, és míg a nagybányaiak első kiállítása igen vegyes érzelmekkel találkozott, ez a hatvannégy kompozíciójukból álló kiállításuk jóformán mindenki részéről a legnagyobb elismerésben részesült. Révai: i. m. (l.j.) II. 334. 4 Gábor Zsuzsa: Illusztrációk Kis József Költeményeinek 1897-es diszkiadásához, in: Nagybánya művészete. Kat. Szerk. Csorba Géza-Szücs György. MNG Bp., 1996. 141-151. A tanulmány, amely számba veszi az elkészült képeket, nem ad magyarázatot arra, hogy Révaiék miért a nagybányai művészekkel készíttették el az illusztrációkat. 5 Vászon, olaj; 110 x 85 cm. Genthon István: Ferenczy Károly. Bp. 1963. (Euvre-katalógus. 90. sz. Reprodukcióját közli Petrovics Elek Ferenczyről írt könyvében, (Bp. 1943. 31. kép). A festményről a MNG őriz a két világháború között készült archív negatívot. A festmény hollétéről nincs tudomásunk. 6 Vászon, olaj; 82 x 92 cm. Genthon: i. m. (5. j.), 151. sz. Legutóbb kiállítva a Magyar Nemzeti Galéria 1996-ban rendezett Nagybánya művészete c. kiállításán (4. j.) magántulajdonból kölcsönözve (kat. sz. 107.). 7 Ferenczy Károly emlékkiállítása. Műcsarnok 1922. A katalógusban Révai Mór János tulajdonából a Révainé arcképe (kat. sz. 18.) és a Templom (kat. sz. 36.). Egy Ferenczy-kép szerepelt a kiállításon Révai Ödöntől, az Őszi Izvora (kat. sz. 67.). Genthon: i. m. (5. j.) 245. sz. 8 A kiállításról Révai Ödön az alábbi müveket vásárolta meg: Grünwald Béla: Naplemente Pottncr Emil (Emil Pottner): Tájkép Kardorff Konrád (Kondran von Kardorff): Tájkép Laurant (Edward Laurant): Két tanulmányfej Nassbaum (Jacob Nussbaum): Tájkép Nagybánya és Vidéke, 1898. jan. 23, in: Dokumentumok..., i. m. (2. j.) 123-124. 9 A jegyzékben szereplő 11 Rippl-Rónai József-műből az alábbiak azonosíthatók: (A teljes jegyzőkönyvet lásd: 11. jegyzet.) 8. tétel: Régi kastély címen szerepelt az 1906-ban a Könyves Kálmán-helyiségében, a Rippl-Rónai József műveiből rendezett árverésen. Az eladási jegyzőkönyv szerint Révai Mór János vette meg (2. oldal 4. kép). MNG Adattár, ltsz.: 4895. Pewny Denise: Rippl-Rónai József (1861-1927). Bp. 1940. 119. (Kastély címmel)
