Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZATMÁRI Gizella: Stróbl Alajos, „a romantika utolsó lovagja"

építménye) „egészen profán s egészen súlytalan architektonikus talapzata annak a nagyszerű vallásos drámának, amely a magasban, a plasztika figurális világában tárul a szemlélő elé".'* Stróbl az építmény belsejében Erzsébet királyné ülőszobrát - a tervezett nagy köztéri emlékműhöz készített tervét - helyezte el. (A Kálvária szoborcsoportja nem került át az Epreskertbe, sorsa egyelőre ismeretlen.) Ezekben az években, 1874-től folyik a budavári Nagyboldogasszony-templom restaurálása. Schulek Frigyes a sérült eredeti építészeti tagozatokat, oszlopfőket, gyám köveket múzeumba viteti, illetve azokat hű és ép másolatokkal váltja fel. Pulszky Károly, a Nemzeti Múzeum igazgatója 1888. december 18-án kelt és a Műemlékek Országos Bizottságához intézett levelében panaszolja, hogy a déli kapu kőtömbjei „évek óta a múzeum belső udvarán állnak, s célszerű lenne, ha a vezető építész egyenként megvizsgálná, mely kövek érdemlik meg a további fenntartást. Ezeknek - így Pulszky - a templom egyéb emlékmaradványai közt volna a legméltóbb helyük.""

1 (Felmerül az emlékmúzeum gondolata!) Ez a „múzeum" - sajátos körülmények között - megvalósult az Epreskertben. Stróbl ugyanis odaszállíttatta a 13. századi, ún. menyasszony-kaput és más kőtöredékeket, s ebből emeltette a „Hunyadi-kápolnát". Jellemző, hogy a bejárattal szemben, a főhelyen, mintegy oltárként, Mátyás királynak a bautzeni emlékről ismeretes alakja állt. Elkészíttette a gyulafehérvári Hunyadi-síremlék dombormüveinek másolatát, Mátyás és Beatrix domborműves képmásainak replikáját - valóban Hunyadi-emlékmúzeumot rendezett be s azt „folyvást gyarapítja", ahogy azt a Vasárnapi Újság egykorú cikkírója lelkesen mesélte.

17 Feltehetően az 1898ban készült Zsolnay Vilmos-portréval egy időben mintázta azt a - piros és arany színekben pompázó - pirogránit tondót Mátyás király újabb arcképével, amely Stróbl Mihály feljegyzése szerint szintén a Hunyadi-kápolnát díszítette. 5. Stróbl Alajos Mihály fiával az Epreskertben, 1910. Fénykép, Stróbl Alajosné Kratochwill Alojzia felvétele 4. Stróbl Alajos mint asztrológus a műteremben, 1910. Fénykép, Stróbl Alajosné Kratochwill Alojzia felvétele