Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZATMÁRI Gizella: Stróbl Alajos, „a romantika utolsó lovagja"

6. A Mátyás-templom kapuzata az Epreskertben, 1914. Fénykép, Stróbl Alajosné Kratochwill Alojziafelvétele A kövekből nem oktató kertet, skanzent akart telepíteni, hanem újjáéleszteni, felépíteni kívánt egy régmúlt korszakot, s ha csak ideig-óráig is, az ily módon létrehozott világban élni. Nemcsak tanulmányozta vagy használta a historizmust, mint művészi kifejezési módot, hanem élte is azt. Az épített környe­zetet tehát formálta, alakította maga körül: „A kapu mögött a Képzőművészeti Főiskola néhai igazgatójának, Székely Bertalannak márványszobra került felállításra. A Kmetty utcai falon, a timpanon alatt Kelety Gusztáv egészalakos síremlékének gipsz változata váltotta föl a Trefort-emléket. Felállították a nagyra becsült elődök, Ferenczy István és Izsó Miklós, valamint Munkácsy Mihály és Zichy Mihály mellszobrát. A kertet díszítette a milói Vénusz eredeti nagyságú márvány replikája, a borghesi viador bronz­replikája, az aegiai nyilas bronzreplikája, egy Kentaur és egy Ámor. Egy antik Herkules hatalmas sárga homokkő torzója állt a Szt. György-szobor mellett, a Lucius Verus meg egy Herakles-fej a tanítványok márványmunkája volt, a Kálvária szomszédságában. Ott volt márványba faragva Napóleon halotti maszkja is, babérkoszorúval, épp a Kálvária előtt. Az Epres kikövezett gyalogjárója felett néhány vadszőllős kapun keresztüljutott a látogató a hátsó szobrászati pavilonhoz. Az utolsó kapu mellett szürke homokkőből Napóleonnak kb. két­szeres életnagyságú csákós feje, a Benczúr iskola mellett pe­dig homokkőből Noénak nagy szobra állott, amint dicstelenül fekszik egy kereveten a bor felfedezésének hatása alatt. Ezt még kiegészítette a sok szarkofág, oszlop, posztamens, kőpad és díszváza." 18 „Stróbl mester - folytatja Lyka a korábban idézett visszaem­lékezését - egyike volt a legkülönösebb embereknek. Igen nagy távolság választotta el a hétköznapi élet normális emberétől. Nagy lelkesedéssel tudott élvezni mindent, ami rendkívüli, ami szokatlan, ami romantikus. Ez szorosan hozzátartozott egyéniségének jelleméhez. A romantika pedig jelenti a múltba rajongást is, a múltba való visszavágyást." 19 „Számos bengáli fényes, görögtüzes kerti ünnepély zajlott le az Epreskertben. Középpontja ezeknek az ünnepélyeknek a Hunyadi-kápolna környéke, a nagy eperfa alatt volt, fáklya- és lampionvilágítással. Nagy tűz mellett nyárson sültek a pecse­nyék. A vendégek, Stróbl barátai és tanítványai sokszor az ünnepély jellegének megfelelően korhű jelmezekbe öltöztek. Az ünnepek rendezésében Vágó Pál, Nádler Róbert és Feszty Árpád is sokszor közreműködtek, Benczúr, Lötz, Székely Bertalan inkább csak vendégek voltak." Később az ünnepségek a Szent György-szobor körül zajlottak. A Kolozsvári testvérek alkotásának másolata Stróbl megrendelésére Róna József ön­tödéjében készült. (Egy, már a szobrászművész halála után ké­szült riportban feljegyezték, hogy a Szent György-szobron van egy sárkányfej-toldalék, melyből - legalábbis a visszaemlékező szerint - mulatságok alkalmával bor folyt...) 2 " Stróbl Alajosra, a művészre és az emberre halála után tíz évvel így emlékezett egy újságcikk írója: „Ez a művész állandó extázisban élt, fantáziája olyan tenger volt, amely csak dagályt ismert. Hangzatos periódusai - idegenszerű raccsolással vi­lággá szavalva - az élet legegyszerűbb körülményei között is bíbor palástot viseltek vállukon. A páthos permanenciájában élt, ebben dolgozott, beszélt, tervezett, étkezett s bizonyára még álmában is patetikus képek környékezték. Mint halandó ember koturnust viselt, de lelkének szárnyai voltak - ...romantikus volt. Nagy művész." 21 Nyugtalansága - furcsa kettősség! - kiegyensúlyozott, har­monikus, gondosan megmunkált, adott esetben hosszas előzetes történelmi tanulmányok után biztos kézzel megmintázott, vilá­gos, egyértelmű gondolati tartalommal bíró munkáiban nem ke­rült napvilágra. Inkább az ember kereste önmagát, az szeretett volna más bőrbe bújni, egy másfajta korszakban élni. Az lova­golt ki hajnalban kürtszó mellett a Bajza utcában, az rendezte a reneszánsz ünnepélyeket az Epreskertben, a művészestélyeket a Műcsarnokban, s az jelent meg József főherceg udvari jelmezes 7. Stróbl Alajos a Szent György-szoborral és Ferenczy István mellszobrával. Fénykép, Stróbl Alajosné Kratochwill Alojzia felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom