Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - BELLÁK Gábor: A „nemzeti tömörülés" képe. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alakuló ülése Benczúr Gyula festményén

eredeti címe: Az első magyar általános biztosító társulat alapítóinak első közgyűlése 1857. júl. 15. 7 Ld. l.j. 8 lllustrirter [sic!] Katalog der Internationalen Kunstausstellung im königl. Glaspalaste in München, 1883. kat. sz. 132. 9 Budapesti Országos Kiállítás. 1885. A képzőművészeti csoport ideiglenes tárgymutatója, kat. sz. 105. (Ugyanitt a képzőművészeti csoport képes tárgymutatójában: kat. sz. 111.) 10 Benczúr Gyula és tanítványainak kiállítása. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, Bp., 1921. kat. sz. 59. 11 Benczúr Gyula emlékkiállítás. (1844-1944.) Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Bp., 1944. kat. sz. 13. (Vagy kat. sz. 15. - a nagy mű és kisebb méretű változata hasonló cím alatt szerepeltek a kiállításon.) 12 Telepy Katalin: Társaság a képen. Múzsák Magazin 1992. 3. 22-23. 13 A kisebb változat említése: Benczúr Gyula művei. Kézirat. Dr. BenczúrÜrmössy Gábor tulajdona, Stuttgart. HA budapesti Orvos-szövetség mükiállítása 1902. A városligeti Műcsarnok összes helyiségeiben. A budapesti Orvos-szövetség kiadása, 1902. kat. sz. 158. 15 Benczúr Gyula emlék-kiállítás, i. m. (11. j.) kat. sz. 15. (Vagy kat. sz. 13.) 16 Halmi Artúr: Az ezüstlakodalom napján. 1893. Olaj, vászon, 188,5 x 259 cm. Kieselbach Galéria, Tavaszi képaukció, 1999. március, kat. sz. 227. 17 Riegl által használt fogalom. Ld.: Rembrandt csoportképfestészete, in: Riegl: i. m. (2.j.) 172-211. 18 Ld. 1. sz. jegyzet, 160. 19 Ábrányi Kornél: Az Első Magyar Biztosítók. Bp., 1883.3, 15. 20 Ld. l.j. 169. 21 Alberti, Leon Battista: A festészetről. (Deila pittura, 1436.) Bp., Balassi, 1997. 117. 22 Ormódy Vilmos levele Benczúr Gyulához, 1882. október 8-án. Dr. BenczúrÜrmössy Gábor tulajdonából. Köszönet érte, hogy a levél kópiáját eljuttatta hozzám. 23 Ld, előző jegyzet. 24 Oroszlán Zoltán: Benczúr Gyula művészete, in: Művészeti Hetek - Pécs. Bp., 1941. 21-40. 25 Budapestre költözése azonban már folyamatban volt. A király 1883. január 16-i hatállyal nevezte ki a Mesteriskola igazgatójává Benczúrt, aki 1883 őszén költözött el Münchenből Budapestre. 26 Egy tanulmányfotón Benczúr épp Lévay pózában figyelhető meg. Ld. Telepy Katalin: Benczúr. Nyíregyháza, 1963. 90. kép. GÁBOR BELLÁK The Picture of the „National Bloc" THE FOUNDATION MEETING OF THE FIRST HUNGARIAN GENERAL INSURANCE COMPANY IN GYULA BENCZÚR'S PAINTING At the onset of the 20th century Alois Riegl pointed out that the group picture as it appeared in mid-16th century Dutch painting was not a kind of portraiture but an autonomous genre in its own right. An art historian of a strong sociological bent, Riegl interpreted the Dutch group portrait as a representative of the rising modern bourgeois nation. A group portrait is not the sum of individual portraits, but a new kind of collective representation. It is the portrait of a group instead of a group of portraits. The classic group portrait in the Rieglian sense - that is, a type of picture that is the epitome of the conclusions of the Dutch group portrait and that also draws from it spiritually and formally - appeared in a representative form in Hungarian art in Bcnczúr's painting. A teacher of the Munich Academy from 1876 and acknowledged history painter at home and abroad, Gyula Benczúr returned to Budapest in 1883. This date marks the beginning of his career in portraiture, with portraits of the royal family, ministers and personages of the Hungarian elite. This outstanding and prolific period starts with the only representative Hungarian group portrait of the period, the Foundation Meeting of the First Hungarian General Insurance Company painted in 1883. The company was founded on July 15, 1857, under the direction of Henrik Lévay, the first general director. The painting was meant as a gift to Lévay by the company for the 25th anniversary of the insurance firm. The masterpiece went into Henrik Lévay's possession and after its exhibition in Budapest it was displayed in Munich in 1883. The picture and its smaller-scale copy probably perished in the siege of Budapest in winter 1944-45. Gusztáv Keleti's contemporary review rightly claimed that the painting was not simply a group portrait but it was much "There is a history in all men's lives. Figuring the nature of the times deceased" Shakespeare (King Henry IV, Part II, Act 111, Scene I) more: a late monument to Hungarian embourgeoisement, to the "national bloc" of the Age of Reforms. In 1883, neither Benczúr, nor Keleti could know of Riegl's essentail study of Dutch group portraits, yet both realized that the group portrait was capable of expressing representative contents that might elevate the genre to the rank of history pictures. That-time criticism also interpreted the work as a history painting. Although Benczúr just depicted an event that happened a quarter of a century earlier, the painting is about the great undertakings of the 1870s-'80s. That is how "there is a history in all men's lives", to quote the motto. The timeliness of the picture derived from the revival of the genre of group portraiture, since the picture emanated the bourgeois ethos which emerged as an example in the Netherlands and whose visual representation was also born there. The principles that summarized the essence of history painting - "the multitude and diversity of things", to quote Alberti - were present in the multitude and diversity of people and gestures in Benczúr's picture. Benczúr settled to paint the work with an enourmous apparatus. The event that originally took place in Pest was moved by Benczúr into an interior he had often depicted, a room in Schleissheim castle. He elaborated the facial features and elements of the composition in a row of photo studies, often using himself as the model. Similarly to the venue, he also borrowed spectacular elements such as the colourful tablecloth from other compositions. The tablecloth is the same as the robe of bishop St Adalbert baptising Vajk in Benczúr's picture of 1875. Shakespear's wise motto seems to apply not only to history but - with some distortion - to history painters as well: "There is a history painter in all men's lives/ figuring the paintings of the times deceased."