Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - SZINYEI MERSE Anna: Dósa Géza (1846-1871) élete és művészete
6. Dósa Géza: Lelkiismeret-furdalás, 1860-as évek vége. Magyar Nemzeti Galéria lavírozott tusrajz valódi mondanivalóját. 43 Nem zárható ki, hogy egy Petőfi-, Arany- vagy akár Vörösmarty-vers illusztrációjáról van szó, melyből valami vészjósló, balladai hangulatot is kiérzek - lehet, hogy alaptalanul (7. kép). Kísérteties megvilágításával, drámai hangvételével Dósa egy olajvázlata is a Münchenben elterjedt „Unglücksmalerci" vonulatába illeszkedik. Ez a Partravetettek, 44 melyet 1926ban Kacziány Ödöntől vásárolt a Szépművészeti Múzeum. A némileg hasonló témájú, 1865-ben készült Benczúr Gyulaképpel, a Balatoni halász tragédiájával összevetve azonnal kitűnik, hogy utóbbi elsőrangú kvalitásaival méltó nyitánya egy diadalmas művészpályának. A csecsemőjét még tehetetlenségében is magához szorító hajótörött asszony Dósa-féle puritán kis kompozíciója viszont alkotója tragikus életfelfogásáról vall. A vázlat hátterében látható, oldalára dőlt vitorlást külön is megfestette nagyobb méretben. 45 A fojtott színvilág, a szenvedélyes ecsetvonások jól érzékeltetik a tomboló tengeri vihar energiáját - ritka dinamikus alkotás a zömében intimebb jellegű életműben. A halál közelsége tehát egyáltalán nem volt idegen a fiatalember fantáziájától, aki már 1863-ban rajzolt koponyát a vázlatkönyvébe, és két, koponyát ábrázoló olajvázlaton is foglalkoztatta a memento mori gondolata. 46 Viszont a halál, az elmúlás legyőzésének lehetőségét nyújtó anyaság-téma talán még jobban érdekelte. A nagy számú apró képterv egyikén az átlós kompozícióba helyezett, kétségbeesett arcú anya és csecsemőjének fenyegetettsége dominál. Több vázlatán koporsó körül elhelyezkedő gyermekeket ábrázolt, 47 egy másikon az anya egyszerűen csak lekuporodik gyermekéhez. 48 Nagyobbik vázlatkönyve 38. oldalán négy kis kompozícióterv látható, közöttük egyiken halott anya két gyermekével cellában, illetve egy másikon nagy fák tövében térdelő anya kinyújtott karokkal, előtte csecsemője fekszik. Arató asszonyt és gyermekeit a mezőn ábrázoló több szép ceruzarajza már átvezet bennünket a következő év nyarán Erdélyben készült tájrajzokhoz, melyekről később szólunk. A sok hasonló témafelvetés egyike sem köthető a Faust-körhöz, 7. Dósa Géza: Konyhai jelenet, 1860-as évek vége. Magyar Nemzeti Galéria viszont azt a gyanút kelti, hogy Dósa esetleg láthatta Székely Bertalannál Az anyai őrszem triptichonját vagy annak vázlatait, illetve az 1869-ben róla kiadott litográfiát, valamint a gyermekét magához szorító Özvegy és a Boldog anya című képeket. 49 Mindezekkel csak igen távoli rokonsága állapítható meg: formai még annyi sem, mint tematikai. A végletes élethelyzetek egyszerű eszközökkel való kifejezése érdekelte akkor is, amikor a bibliai témák közül legtöbbször a Krisztus megkísértése-jelenet foglalkoztatta. 50 A kezdetleges olajvázlatoknál sokkal kiérleltebbek a lavírozott tusrajz-variációk, melyeken a folthatást és a képkivágatot is kipróbálta. Munkái nem csupán a hagyományos szentimentális vagy barokkosán külsőséges egyházi festői felfogástól állnak távol, hanem a Münchenben Gabriel Max és Albert Keller által épp akkortájt elkezdett misztikus érdeklődéstől is. Megint csak egy Székely-analógia kívánkozik mellé: egykori mesterének 1871-ben készült illusztrációja Petőfi Tündérálom című verséhez 51 - természetesen nem tematikailag, hanem kompozicionálisan. M. Kiss Pál úgy tudta, hogy vallásos képeit Dósa megrendelésre festette, de erre nincs bizonyítékunk. Tudomásunk szerint egyetlen, végleges kompozíció sem maradt fenn, így csak a rajzvázlatból alkothatunk fogalmat a Béketűrő Jóbról is 52 , melynek kiváló tömegvezetése, rajzmodora a Bethlen Gábort tudósai körében ábrázoló festményhez felvázolt rajzokéval rokon. Készült állítólag egy Lázár feltámasztása-jelenet is, de ennek nem sikerült nyomára jutnom. 53 Dósa Géza tehát 1869 áprilisától dolgozott a müncheni akadémián. De egyebütt is alaposan körülnézett, bejárt a tárlatokra, a Schack Galériába, megismerkedett sok művésszel, esténként eszmét cserélt a müvészkávéházban, egyszóval élte az ottani híres művészéletet. Wagner Sándor osztályában nem akadt túl sok tanulnivalója, bár technikája csiszolására, emberábrázolásának tökéletesítésére ott is módja nyílott. A később modernebb irányba forduló osztálytársai - közöttük Fritz Schider, akire még visszatérünk - ekkoriban még maguk is csak az alapozásnál tartottak. Az akadémia büszkeségei főként a Piloty-iskolába
