Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - CSERNITZKY Mária: „Jablonczai Pethes János búcsúja". Még egyszer Kiss Bálint leghíresebb képéről
2. Kiss Bálint levelének első oldala. Magyar Nemzeti Galéria, Adattár / Jánost választotta a festő képe modelljéül? Személyes motivációra gyanakodtam, melynek indítékát a festő édesapjának, id. Kiss Bálint református esperesnek nagy történeti munkájában 9 véltem felfedezni. Kiss Bálint fenti leveléből kiderül, hogy nem jártam rossz úton. Viszont az is nyilvánvaló, hogy Kiss Bálint nem közvetett forrás alapján dolgozott, hanem ő maga is kapcsolatban volt Jabloczai leszármazottaival. Sőt Foktüi János, a vő megnevezésével még személyesebbé vált a történet. Azonban mindkét forrás közös tulajdonsága, hogy a történetírás és a protestáns, már-már népmesei elemekkel gazdagított szóbeli hagyomány azonos súllyal szerepel. Sőt, a mindenki számára átélhető, családi legenda a történeti hitelességet hivatott alátámasztani. 10 JEGYZETEK 1 Jablonczai Pethes János leányától búcsúzik a leopoldvári tömlöcz ablakánál 1674. évben; Jablonczai Pethes János a nápolyi gályákra hurcolt református pap 1674. búcsúzik leányától a lipótvári tömlöcz ablakánál, 1846. Olaj, vászon, 93 x 75 cm. Jelezve jobbra lent: KB. 846. Proveniencia: Kovács Zsigmond ajándéka a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor Nemzeti Képcsarnokának, 1846. október 9. Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 2749. 2 Csernitzky Mária: Jablonczai Pethes János búcsúja... Kiss Bálint festményének történeti háttere. Művészettörténeti Értesítő XLIII. 1994. 1-2. 137-142. 3 MNG Adattár ltsz.: 1919/1925. 4 Kocsi Csergő Bálint: Kősziklán épült ház ostroma. (1676) Fordította Bod Péter. (1738) In: A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete. Szerk. Makkai László. Bp., 1976. A prédikátorok szabadulásának 300. évfordulójára megjelent kötet elsősorban a teológusok és történészek számára nyújtott sokat az egykorú források újra közlésével. Ezt azonban 1973-ban megelőzte egy szépirodalmi mü, Moldova György Negyven prédikátora, mely a nagyközönség emlékezetébe hozta vissza a mártírokat. A történeti kutatáson alapuló életrajzi regénynek alcíme: „Kocsi Csergő Bálint feljegyzései 1713-ban Forgách Júlia grófnő birtokán, Arokszálláson." S mily érdekes a véletlen, a borító- és kötésterv Kiss Bálint ükunokájának, Kolosváry Bálintnak a munkája. 5 Ruyter gályarab szabadító tevékenységével részletesen foglalkozik Kropf Lajos: Történeti irodalom. Századok XXX. 1897. 7. 637-641. 6 Ausztria elleni holland hadüzenetről szó sem volt. 7 Csernitzky: i. m. (2. j.) 138-140. 8 Kocsi Csergő: i. m. (4. j.) 81. 9 A Helvécziai Vallástételt követő Békés-Bánáti Egyházi Vidék Vallási. Polgári. Tudomány és Földleirati történeteinek emléke. Összeszedte és megírta Kiss Bálint prédikátor és S. Esperes. IV. Szentesen, 1836. Kézirat. A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, Debrecen. Levéltári jelzet: TtREL. I. 27. b. 43. Háromkötetes változata szintén kéziratban a szentesi református egyház tulajdona. 10 Mint látjuk, a dekoncentráltságnak is van haszna. Ha annak idején nem kerüli el figyelmemet Kiss Bálint levele, megelégedtem volna vele, s eszembe sem jutott volna forrás után kutatva Szentestől Debrecenig utazni. így soha nem találkoztam volna id. Kiss Bálint munkájával, s benne Jablonczaira vonatkozó soraival.
