Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - FARKAS Zsuzsa: Panorámák és ködfátyolképek az 1840-1850-es években Pesten és Budán
8463 Stereo 7. Sztereónéző. Kramer Oszkár hirdetése, Vasárnapi Újság, 1861. január 27. A krími háború eseményeit ábrázoló képeket a művész a párizsi világkiállításon mutatta be 1855-ben. Hosszú leírások méltatták munkáját: „Szatmári megértette, hogy fotográfiai ismerete reá kötelező feladatot ró: őrizze meg az utókor számára azon férfiak arcvonásait, kik bátorságuk és hazafiságuk révén hősökké lettek; s azon eseményeket, melyekben jeleskedtek, állítsa emlékül. így aztán sikerült neki egyazon albumban, több mint 200 felvételen egybegyűjteni oroszt és törököt, velük felvázolva a keleten zajló félelmetes dráma első felvonásának fénynyel írott képeit." 45 Szathmári felvételei közül jelen pillanatban sajnos egyetlen egyet sem ismerünk. 46 Az 1850-es évek végén már számos sztereófénykép-kiállítást mutattak be Pesten és Budán, vendéglökben, szállodákban. Az 1851-től készülő sztereófényképek olyan kettős papírképek, amelyeket kis kétlencséjü dobozba betekintve kellett nézegetni. Ezek az apró eltéréseket mutató képek a néző szemében álltak össze teljes, „térhatású" képélménnyé. Tömeges gyártásuk idején egy-egy kiadó 50-100 darabból álló képes összeállításokat hozott forgalomba. 47 Ezeknek a bemutatóknak általában már nem részletezték a programját, és az eseményeket megörökítő fényképekről sem szólnak a források. E kettős fényképek ezrével mutatták be a tájakat, épületeket és eseményeket; a való világ döbbenetes képei hirtelen elárasztották az embereket. A fénykép immár nélkülözhetetlen látvánnyá nőtte ki magát. JEGYZETEK 1 Megköszönöm Kolta Magdolna segítségét, a képek technikai megjelenésének megértéséhez fűzött szerteágazó magyarázatait. Kolta Magdolna: Képmutogatók. Képnczési formák és szokások a fotográfia előtt és után. Szakdolgozat. Fotómuzeológia. Posztgraduális szak. ELTE, 1995. Kovács Ákos: Két körkép. Bp.. 1997., 1987. 9-21. Rózsa György: Walter Koschatzky: Des Kaisers Guckkasten. Wien, 1991. (rec.) Művészettörténeti Értesítő XLIl. 1993. 1-2. 76-77. 2 T.: Daguerre fényképei. (Jules Janin után). Athenaeum 1839. 19. március 7. 19. 3 Pesti Divatlap 1845. 13; Télutó 3. 209; Hon és a Külföld 1844. 38. május 10. 152. 4 Pesti posta. Regélő Pesti Divatlap 1842. 37. 289-290. 5 Kolta Magdolna: Képmutogatók Pest-Budán. Budapesti Negyed 1997. 1-2. 5-31. 6 Dombeck, Philipp Wasserburgból származó, a 19. század első felében Magyarországon és Bajorországban működő festő. Nagler említi panorámáját. Dr. Nagler, G. K.: Neues allgemeines Künstler-Lexikon. 4. Leipzig. 31. Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. IX. Leipzig, 1930. 397-398. 7 Ney: Panorama. Családi Lapok 1855. 63. november 15. 1260. 8 Athenaeum 1842. II. félév 61. május 22. 973. 9 Mezei András: Mezey Lajos festőművész. Bp., 1996. 16. 10 Honderű 1843. II. félév 20. november 18. 644. A transzparenskép előzményeiről: Jávor Anna: G Györffy Katalin: Kultúra és életfroma a XVIII. századi Magyarországon, (rec.) Művészettörténeti Értesítő XLII. 1993. 1-2. 69-75. 11 Honderű 1844. I. félév 3; Télutó 20. 99. 12 Regélő Pesti Divatlap 1843. 4L november 19. 13 Nemzeti Újság 1843. 136; Mindszent hava 25. 690. 14 Honderű 1844. I. félév 14; Tavaszutó 6. 460. 15 Két adatunk van működéséről: 1840-ben Nüppnauer András a Nemzeti Színház számára díszleteket festett, melyért 3636 Ft járandóságot vett fel, 1842-ben pedig az iparmű-kiállításon oklevelet kapott (Hasznos Mulatságok 1842. II. félév 78. sz; Szent Mihály hava 28. 311.). A Lackovits-ház kifestését ö készítette (Merkur 1844. 70. március 22. 279.). 1846-ban bukkan fel újra, mint cosmoráma-tulajdonos. (Budapesti Híradó 1846. 433. augusztus 6; Életképek 1846. II. félév 11. szeptember 11. 346.) Roletta az iparmű-kiállításon (Budapesti Híradó 1846. 465. október 1.). Lehetséges, hogy azonos Rüppnau Andrással, aki 1841ben kifestette a Tigris Szállót, 1844-ben a Bálvány utcai Weis-félc kávéházat és 1845-ben a Sebestény téri Petsch kávéházat. 16 Barabás Miklós: A festészeti távlatról. Magyar Académiai Értesítő 1859. 130. 17 A vetítőkészülék két összetevője: a mesterséges fényforrás, a gyertya, amelynek fényét a mögötte elhelyezett homorú tükör erősíti fel, valamint a két, kétszer domború lencséből alkotott objektív. A lencse mögött helyezkedik el az átlátszó kép. amelyet a lencsekombináció felnagyít, és háromszoros nagyításban kivetíti a vászonra. 18 Pesti Hírlap 1841. 9; Télutó 30. Szilágyi Gábor: Potpourri. Egyveleg a (krono) fotográfia történetéből. Bp.. 2000. 362-363. Szerinte mozgásilluziókat a laterna magicán belül elhelyezett többszörös fényforrás mozgatásával lehet elérni. Werner Nekes-gyüjtemény. (Vetítőgépek.) In: Perspektíva. Bp., 2000. 381-387. 19Döbler János bűvész arcképe biedermeier festőtől ma ismeretlen helyen, reprodukciója in: Szent György-céh, XXII. aukció (katalógus), 1915. 288. sz. Literariai Csarnok 1840. 1. április 5. 1-2. Bíró Lajos Pál: A Nemzeti Színház története 1H37-I84I. Bp.. 1931. 118-119. Regélő Pesti Divatlap 1843. 42. november 23. 1340- 1344. 20 Jelenkor 1843. 82. október 15. 448. 21 Jelenkor 1843. 86. október 29. 464. 22 Nemzeti Újság 1843. 136; Mindszent hava 25. 690. Szvoboda Dománszky Gabriella: Régi dicsőségünk... Magyar históriai képek a XIX. században. Bp., 2001. 32. 23 Kölber Jakab kocsigyártó cégtáblája, mely a pesti Hatvani kaput ábrázolja, és a Budai illatszertár cégére, mely a pávafogatos Junót ábrázolja, a BTM Kiscelli Múzeum tulajdonában van (utóbbi: fa, olaj 173 x 108 cm) Az 1850-es években tűnik fel a mérnök és fényképező Varsányi János, akit nem lehet vele, az 1860-as évek végén működő fényképész Varságh Jánossal összetéveszteni. Szvoboda Gabriella: A biedermeier és a nemzeti festőiskola. Helikon 1991. 1-2. 204. A Vakok Intézetének megnyitására az intézet termébe két képet festett Varságh, a császár és a nádor képmását. Regélő Pesti Divatlap 1842. 89. november 6. 1001. 24 Honderű 1843. II. félév 22. december 2. 703.
