Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - FARKAS Zsuzsa: Panorámák és ködfátyolképek az 1840-1850-es években Pesten és Budán

25 Borsos Béla: A magyar üvegművesség története a reformkorban és az elnyomatás korában. Művészettörténeti Értesítő IV. 1955. 235-251. 26 Honderű 1844. I. félév Tavaszhó 13. 492. Szilágyi Gábor: A magyar fotográfia története. Bp., 1996. 84-86. Szerinte a vetített képek e fajtáját már az 1870-es évektől diapozitíveknek nevezték. 27 Honderű 1845.1. félév Nyárelő 505. 28 (-á-r): Telepi György. Vasárnapi Újság 1871. 14. április. Telepi György több müvét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, pl.: Tájkép, 1852. (olaj, vászon, 46 * 60 cm, ltsz.: 3846) 29 Höllrigl József: A 100 éves Nemzeti Színház emlékkiállítása. Leíró lajstroma. Bp.. 1937. 100. 168. tétel 30 Belitschka-Scholtz Hedvig: Telepy György: A fehér ló mondája. 1839, in: Művészet Magyarországon 1830-1870. Szerk. Szabó Júlia-Széphelyi György. Bp., 1981. 390-391. Cenner Mihály: A színház ezermestere. Telepy György: Szvatopluk. Múzsák 1989. 3. 30-31, Szvoboda: i. m. (22. j.) 35; Jelenkor 1844. december 9. 606; Budapesti Híradó 1844. 96. december 15. 413; 101. december 24. 433; Honderű 1845. I. félév 1. Télhó 2. 15; Múlt és Jelen 1845. 19. március 7. 113; Jelenkor 1845. 69. augusztus 28. 415. 31 Cenner Mihály: Telepy György. Theatrum 1964. 160-174. 32 Mermann fényképmutatványai Budán. Életképek 1847. II. félév 18. október 30. 576- 577. 33 Honderű 1847. 19. Őszutó 9. 379. 34 Bibó István: A pesti volt Tigris Szálló története. Tanulmányok Budapest múltjából XXII. 1988. 135-195. 35 Vasárnapi Újság 1858. 15. április 11. 178. 36 Hölgyfutár 1858. 1195. augusztus 27. 779. 37 Magyar Néplap 1858. 91. november 13. 38 Budapesti Hírlap 1854. 564. november 7. 3165. 39 Hölgyfutár 1855. 58. március 19. 40 Marshall, Charles (1806-1890) életéről részletesebben Thieme, UlrichBecker, Felix: Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. XXXIV. Leipzig, 1930. 141. 41 Pesti Napló 1855. 52. augusztus 23. 42 Budapesti Hírlap 1856. 5. január 6. 43 Magyar Sajtó 1858. 9. január 21. 44 Árvay Árpád: Szélsodorta falevél. Bukarest, 1973. 208. 45 Tőry Klára: Szathmáry Pap Károly, az első haditudósító. Fotóművészet 1984. 3.46. 46 Farkas Zsuzsa: Szathmári Pap Károly müvei magyar gyűjteményekben, in: Uralkodók festője, fényképésze: Szathmári Pap Károly. Szerk. Kolta Magdolna. Kecskemét, 2001. 108-118. 47 Kincses Károly: Hogyan (ne) bánjunk (el) régi fényképeinkkel. Kecskemét, 2000. 116. ZSUZSA FARKAS Panoramas and Dissolving Views in the 1840s-'50s in Pest and Buda The paper is about an art form on the border area of fine art, 19th century spectacles. Of them, it discusses so-called panoramas and pictures in the veil of mist, primarily relying on press reports. In the early (and late) 19th century, the panorama was a large painting set up in a rotunda. In the 1840s it shrank to portable room-size. From the 1830s reports of Pest showings are known. The author collected the spectacles which were organized by graduates of art. A pupil of the Austrian panorama painter Nifont de Rarke was Lajos Mezey of Nagyvárad (Oradea) who painted pictures for a demonstration in Pest in 1843-44. The painter András Nüppnau opened a spectacle near the Pest bridge-head in 1846. A prominent artist, Miklós Barabás also made plans for panoramas, but he failed to agree with the owner on the prize of the works. The dissolving view was a type of projected image. The first to show dissolving views oozing into one another was the Prussian magician Johann Döbler at the National Theatre in Pest in 1843. His production was imitated by a sign-board painter of Pest Jakab Warschlag. Kassa-born (Kosice) Imre Roth made his projectable pictures on the basis of daguerrotypes. A central figure of theatrical life in the Age of Reforms, György Telepi designed many stage sets and stage machinery. He presented his dissolving views in the National Theatre of Pest and in Kolozsvár (Cluj - Napoca) in late 1844 with great success. A few works of the artists in other genres document the period fashion in painting, on the basis of which the style of the misty pictures can also be reconstructed. Out of the themes of the spectacles of the 1850s, the panoramic views depicting the Crimean war are listed in the study. From February 1854 the war had a distinguished role in the panoramas. The most outstanding was Engel's cyclorama shown at the National Theatre in 1855. A similarly sweeping spectacle must have been the panorama of András Carli who arrived from Venice in 1858: in the first part of the 73 pieces the events of the war were projected. Károly Szathmári Pap born in Kolozsvár was the court painter to the Romanian king and the first photographer of the Crimean war. Written sources, descriptions, reports on his photographs are available in large amounts, but not a single photo of his has been recovered so far. In the late 1850s the stereo photographs began to appear on display in restaurants and hotels. The most intriguing must have been the optic cabinet at the Tigris Hotel (Pest) where new exhibitions were introduced every month for some time. With the spread of the photos, the painted pictures were slowly squeezed into the background by the late 1850s.