Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - RÉVÉSZ Emese: Egy esemény ábrázolásainak anatómiája. Lamberg gróf meggyilkolása 1848. szeptember 28-án

AZ ÉRTELMEZETT JELEN - KERETTÉMÁK Szemben a biblikus, mitológiai vagy profán históriai tárgyakkal az aktuális eseményábrázolások esetében olyan történések megjelenítése a feladat, amelyek sem az alkotó, sem a néző számára korábban nem voltak ismertek, és nem részei a közös társadalmi emlékezetnek. Épp ezért kiemelten fontossá válnak azok a képi technikák, amelyek megkönnyítik az újszerű tárgy befogadását és megértését. Funkciójuk és működési elvük hasonló a történetírás metaforikus nyelvi kifejezőeszközeihez, a cselekményszövés narratív technikáihoz.

59 A képzőművészet hagyományos képi mintái nagyban hozzájárulnak az üzenet világos és hatásos megfogalmazásához, olyan bázist jelentenek, amely képes egyszerre legitimálni és értelmezni tárgyát. A kerettémák az aktuális-profán tárgy értelmezési körébe vonják a mintaképek emocionális, kulturális, morális mezőjét, felértékelve a jelen történéseit.

60 Jól megfigyelhető mindez a francia forradalom idején, mikor az újszerű aktuálpolitikai témák tömegének megformálásában komoly segítséget nyújtanak az antik és keresztény művészet képi 12. Gróf Lamberg halála. I-ső újság. Putnoki Józseftől. Buda-Pest, 1848. Nyomatott s kapható Bucsánszky Alajosnál. Fametszet a címoldalon, jelzés nélkül konvenciói.

61 Mivel a mitologikus vagy szakrális mintaképeket a populáris grafika körében fedi el legkevésbé az egyéni invenció, ez a műfaj különösen alkalmasnak bizonyul a képi toposzok vizsgálatára.

62 A korszak escményábrázolásainak hatékonysága ugyanis nem függvénye a hitelességnek, hiszen a tömegkultúra hálójában az eseménykép feladata legalább annyira a meggyőzés, mint a tájékoztatás. A tárgyszerű információkat olykor szinte nyomtalanul magába olvasztják a kép instruktív-argumentatív tartalmai, alárendelve a tényeket az elbeszélő retorikai fordulatainak vagy képi pátoszformuláinak. A hazai szabadságharc ábrázolásainak köréből számos példa említhető erre a jelenségre, köztük a betlehemi gyermekgyilkosság képi hagyományaira építkező zalatnai vérfürdő eseményképei vagy a szabadságharc vértanúinak a keresztény mártírképek kerettémáit felhasználó ábrázolásai.

61 Egy eseményfolyam részét alkotó történéssorának kiválasztása, majd azon belül az ábrázolandó „termékeny pillanat" meghatározása eleve magában hordozza az értelmezés lehetőségét. Ideális esetben az ábrázolásra kiválasztott momentum egybeesik a múlt és jövő gyújtópontján álló „történeti pillanattal".

64 Ugyanazon esemény eltérő nézőpontú egykorú ábrázolásait jól példázzák Zichy Ödön kivégzésének és Heinrich Hentzi tábornok halálának képei. Az árulással gyanúsított grófot Anton Ziegler könyvének egyik kőrajza olyan vértanúként jeleníti meg, az ártatlanság esküjének hasonló pózában, mint ami a magyar szabadságharc mártírképeit is jellemzi.

65 Ugyanezt az eseményt homlokegyenest ellenkező módon értékelik Réthy Lipót és Bucsánszky ponyvái, amelyek címlapján az akasztott gróf nem hős, hanem briganti.

66 Hentzi tábornok halálos sebet kapott a budai vár 1849. május 21-i ostroma során. A szabadságharc osztrák mártírjának hősiességét számos egykorú mű elevenítette meg. Ezek egyik csoportja - a 18. század végi angol történeti festészet példái nyomán - a csatatéren haldokló hőst ábrázolja, Hentzit a hazafias katonai helytállás mintaképeként mutatva fel.

67 A magyar szabadságharc leverésében segédkező osztrák tábornok alakja azonban nem volt túl népszerű Magyarországon, így rövidesen megszületett a téma „hazafias" átirata, amely azt a momentumot ábrázolja, mikor Görgey megvédi haldokló ellenfelét a felbőszült honvédek boszszújától.

68 Az eseményábrázolás ebben az esetben olyan római eredetű kerettémára támaszkodik, amelyet Schmidt József 1844ben készült történeti festménye, a Szapáry szabadon bocsájtja a törököt alkalmazott először magyar históriai tárgyra.

61

' Míg az előbbi a birodalmi patriotizmus propagandája, az utóbbi a magyar nemzetkarakter lovagias és nagylelkű vonásait domborítja ki. A Lamberg halálát ábrázoló képek többsége heroizálja az áldozatot. Mivel a hazai történeti festészetben legfeljebb Martinuzzi György meggyilkolása szolgálhatott előképül, a gyilkosság aktuális eseményábrázolásai közvetlenül szakrális kerettémákat használnak fel.

70 A pesti gyilkosság legközelebbi előképeként ismert Lichnowsky herceg meggyilkolásának jelenetét Wilhelm Völker Krisztus töviskoronázásának és kigúnyolásának szakrális kerettémái alapján rajzolja meg.

71 A Lamberg halálát ábrázolók többsége szintén néhány közismert kerettémát vesznek alapul. A támadók gyűrűjébe zárt áldozat képe a keresztény mártírképek hagyományaihoz vezethető vissza (Krisztus kigúnyolása, elfogatása, töviskoronázása, Szent István megkövezése stb.). Ziegler kőrajzán a haldoklót támogató adjutáns kettőse a késő középkori Pieta-ábrázolásokból ered. A holttest meghurcolásának képi párhuzama a történeti festészetben Akhilleusz bosszúja Hektor Gróf LAHBERG HALÁLA. I-ső újság*. Pntfiokl Józsefiéi. Buda-Pest, 1848. Nyomatott s kapható Bucsánszky Alajosnál, Kerepesi-ut 1508-dik sz. a.