Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - RÉVÉSZ Emese: Egy esemény ábrázolásainak anatómiája. Lamberg gróf meggyilkolása 1848. szeptember 28-án
13. Die Ermordung des Fürsten Lychnowsky und des Generals v. Auerswald zu Frankfurt a. M. am 18. Sept. Nach einer Originalzeichnung von W. Völker. Illustrierte Zeitung, 1848. 276. október 14. 241. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felett. 72 Ugyanakkor szinte valamennyi ábrázolás kapcsolódik az antik eredetű és a klasszicista történeti festészetben újjáéledt „hős halála" képi toposzhoz. Jelentése azonban módosul a klasszicizáló előképekhez képest. Míg a 18. század végén a „hős halála" téma a haldokló erényeinek felmagasztalására szolgált, és evilági halhatatlanságának kezdetét jelentette, Lamberg alakját nem nemesíti erkölcsi példaképpé, csak mártíriumát emeli ki. A gyilkosság jelenetei valójában sokkal közelebb állnak a középkori vértanú-ábrázolásokhoz, mint a klasszicizmus „exemplum virtutis" képtípusaihoz. A gyilkosok agressziója, az erkölcsi züllöttséget sugalló eltorzult arcok olyan kontrasztot képeznek az áldozat heroikus pózával, amely alkalmas arra, hogy kifejezze az ábrázolások voltaképpeni tárgyát: az értékek drasztikus összeütközését. 7 ' Megállapítható tehát, hogy a képi ábrázolások zöme a szöveges értékelésekkel ellentétesen ítéli meg Lamberg halálát. Míg az egykorú hazai sajtó jogos népbosszúként írja le a történteket, az eseményképek a fékevesztett tömeg indulatainak áldozataként, a népfelkelés vértanújaként jelenítik meg Lamberget. Ebből a szemszögből nem az áruló, hanem a csőcselékké alacsonyodott tömeg a bűnös, és tettének igazságossága vagy megalapozottsága másodlagos. Az Európa-szerte terjesztett metszetek olyan üzenetet közvetítenek a tágabb közösség felé, amely szerint a valódi veszélyt nem a birodalom érdekeit képviselő katona, hanem a brutális gyilkosság mögött meghúzódó társadalmi zűrzavar jelenti. A JELEN IDEJŰ TÖRTÉNELEM Lamberg gróf halálának ábrázolásai egy plakát tömör áttekinthetőségével foglalják össze a szerteágazó történéseket, megállapítva a gyilkosság tényét és megjelenítve a tett elborzasztó módját. A reális részletek csak a képi közlés járulékos eszközei, a kompozíciók egészének képi egységét és értelmezését vizuális sablonok és képi konvenciók teremtik meg. A múlt megértésének elengedhetetlen eszközei az eseményeket „prefiguráló" toposzok, csakhogy jelenlétük oly módon fonódik össze a faktuális elemekkel, hogy valóság és fikció szétválasztása csaknem lehetetlennek tetszik. Ezt az aggodalmát fogalmazza meg Paul Ricouer is, mikor azt írja: „A kép fogalma ezáltal merőben eltávolodik a modell fogalmától, olyannyira, hogy már nem is létezik olyan eredeti entitás, mely összevethető volna a modellel." 74 Lamberg halálának ábrázolásai tehát leginkább olyan modelleknek tekinthetők, amelyek bár mértékeik és részleteik csak hozzávetőlegesen egyeznek az eseménnyel, egészében mégis képesek annak megjelenítésére és felidézésére. Ily módon az aktuális eseményábrázolás alkalmassá válik arra, hogy közvetítsen az esemény és azok között, akik annak nem voltak személyesen részesei. Pszeudo-hitelessége kiszélesíti a szemtanúk körét, akik személyes véleményüket már az általa továbbított információk nyomán alakítják ki. Stefan Germer az aktuális eseményábrázolás 19. századi népszerűségét az új polgári nyilvánosság legjellemzőbb képzőművészeti jelenségeként tárgyalja, és a műfaj jellemző képi vonásait a polgárság újszerű igényeiből eredezteti. 75 E sajátosságok közül a műfaj kibontakozását elsősorban a partikularizálás igénye magyarázza, hiszen az eseményábrázolás mindenekelőtt dokumentatív funkcióval bír, vagy legalábbis a hiteles tájékoztatás ígéretét hordozza. De a reális részletek, hiteles összetevők gondos leltára önmagában csak puszta felsorolás, az objektivitás és autenticitás bizonyítéka. Az egyedi jelenségek felhalmozása, alapos leírása önmagában kevésnek bizonyul ahhoz, hogy az eseménykép a társadalmi kommunikáció hatékony eszköze
