Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - RÉVÉSZ Emese: Egy esemény ábrázolásainak anatómiája. Lamberg gróf meggyilkolása 1848. szeptember 28-án

hírközlés célját szolgálta.

51 Az információtovábbítás praktikus eszközeiként világos és hiteles üzenetként kell megfogalmazniuk tárgyukat. Dokumentatív igényüket kifejezik az esemény tárgyát és helyét tényszerűen megnevező feliratok is. Az aktuális eseményábrázolások a hitelesség ígéretét hordozzák, azt állítván, hogy a megjelenített dolgok megtörténlek, és éppen így, nem másként estek meg. A hitelesség kérdése a tömegkommunikáció technikai fejlődése és a polgári nyilvánosság demokratikus intézményrendszerének kiépülése révén mind nagyobb szerepet játszik a tömegtájékoztatásban. Bár a fotográfia csak a század utolsó évtizedeiben válik a képi hírközlés általános eszközévé, az 1850 körüli eseményábrázolásokat már a fotográfiához hasonló igények jellemzik, így a grafikai eseményábrázolás céljait tekintve a 20. századi riportfotó előkészítőjének tekinthetők.

52 Minthogy a közélet történéseinek pontos és részletes ismerete már a közönség alapvető igénye, a tájékozott publikum előzetes ismeretei révén maga is kontrollt gyakorol hírforrásai fölött. Ez az esemcnyképek rajzolóit arra készteti, hogy ábrázolásaik minél több olyan részletet tartalmazzanak, amely növeli a kép hitelét. Mindeközben a rajzolónak arra is törekednie kell, hogy müve egyúttal meggyőző és áttekinthető legyen, és megfeleljen a korszak esztétikai konvencióinak.

53 Ilyenformán az aktuális eseményábrázolás sajátos keverékműfajjá alakul, amely átmenetet képez a fikciós történeti kép és a dokumentatív igényű riportfotó között. Összetételében a tények épp olyan fontos szerepet játszanak, mint az affektusok, míg az előbbiek alkotják az eseménykép magvát, utóbbiakból nyeri formáját.

54 Az eseményábrázolás számos olyan elemet tartalmaz, amely alkalmassá teszi arra, hogy megteremtse a hitelesség illúzióját. A gyilkosság megtörténte, helyszíne és az áldozat személye az esemény legkevésbé vitatott részletei közé tartozik, a bűntény lefolyása, illetve elkövetőik leírása már jóval több ellentmondást tartalmaz. Lamberg arcvonásainak megrajzolásakor az eseményábrázolások alkotói az altábornagyról készült egykorú portrémetszeteket és festményeket használták fel, így az áldozat szinte valamennyi metszeten hasonló vonásokkal jelenik meg. Az ábrázolások számos ponton igazodnak az esemény tényszerű elemeihez: a gyilkosság helyszíne a rajzok többségén egy hajóhíd, feltűnnek a források által több ízben is említett hivatalos levelek, a támadók öltözetei és fegyverei a leírásoknak megfelelően változatosak.5 Jóval összetettebb feladat a több fázisból összetevődő folyamatként lejátszódó gyilkosság aktusának ábrázolása. A képek a történések sorát térben és időben tömörítve jelenítik meg, egy akcióba sűrítve a támadások egymást követő hullámait és résztvevőit. Narratív szerkezetét tekintve Orlai rajza a legösszetettebb: bár a konfliktus eredője Lamberg, körülötte egymással párhuzamosan több összeütközés zajlik, így a lófékezők, menekülök, támadók, védők és kívülállók egyaránt részesei és alakítói a történéseknek. Ezzel szemben a lipcsei fametszet által meghatározott képcsoport a küzdelmet két pólusúvá egyszerűsíti, elhagyva a Lamberget védő nemzetőrök csoportját, a lófékezőket és a járókelők passzívan szemlélődő alakjait is. Míg Orlai rajza inkább additív, elbeszélő jellegű, az Illustrierte Zeitung fametszetének a fizikai összeütközésre koncentráló redukciós eljárása kiélezi a konfliktust, növeli emocionális intenzitását és jelképi töltését. Valamennyi eseményábrázolás közös vonása, hogy azokon Lambergre egyszerre többen támadnak. A gyilkosságot már a történtekről elsőként hírt adó hazai hírlapok is kollektív bűntettként ítélték meg.

56 Az eseményábrázolások egyik legfontosabb közös vonása éppen az, hogy az emberölést a közösség ítéleteként jelenítik meg.

57 A támadók közt vannak munkások, iparosok, parasztok, katonák és nemzetőrök. Ezzel kap hangsúlyt a tett „közgyilkosság" volta, és válik képileg is valódi „népítéletté." Jól megfigyelhető ez Albrecht kőrajzán, ahol a támadók közt az előtérben kap helyet egy ősz hajú öregember, egy kisfiú és egy asszony is. A lipcsei fametszeten egyszerre döf az áldozatba egy paraszt, egy katona és egy munkás. Ziegler kőrajzán a gyilkosokat egy magyar katona, egy bécsi diák, egy paraszt és egy munkás képviseli. Réthy Lipót ponyvacímlapján Lamberg három gyilkosa egy nemzetőr, egy bécsi légiós és egy gránátos magyar katona. Jelenlétüket nem kizárólag a tények indokolják, szerepük a széles társadalmi összefogás képi szimbolizálása. A különféle társadalmi rétegeket eltérő öltözete és változatos karaktere jellemzi. A viseletek és karakterek tipizálása olyan rögzített helyi értékkel bíró zsánerclemekkel népesíti be az ábrázolást, amely elősegíti az esemény meggyőző szimulálását.

58 A' hazaáruló Lamberg grófnak csúfos halála. September 28-kán 1848. Szarvason, R c t

fry Lipo t nyomdájában. //. A ' hazaáruló Lamberg grófnak csúfos halála. Szeptember 28-kán 1848. Szarvason, Réthy Lipót nyomdájában. Fametszet, jelzés nélkül