Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - RÉVÉSZ Emese: Egy esemény ábrázolásainak anatómiája. Lamberg gróf meggyilkolása 1848. szeptember 28-án

történteket a „sok ármány és árulás által demoralizált" tömegek jogos bosszújaként ítéli meg, majd miután röviden leírja a szerencsétlenség előzményeit és lefolyását, ismét kifejti, hogy a történtek egyedüli felelőse Lamberg, aki rossz időben rossz helyen volt, és szándékaiért jogosan bűnhődött. A szöveg tehát olyan értékfogalmakkal és erkölcsi minőségekkel telíti a képet, amelyeket az önmagában nem hordoz. EGY „NAGYOBB TÖRTÉNET" ÁRAMÁBAN Lamberg meggyilkolásának képei több tekintetben is egy sorozat részeiként értelmezhetők. Az 1848-as magyar, illetve európai forradalmakat ábrázoló képek láncolatában, azon belül pedig a forradalmi népítéletek ábrázolásainak sorában a pesti gyilkosság képei egy olyan történeti képciklus részeként jelennek meg, amelynek egésze az adott eseményábrázolást mind a megformálás, mind az értelmezés oldaláról befolyásolj a.

29 Ebben az összefüggésben a rajzok nem csupán a szeptember 28-i események leírásai, hanem egy „nagyobb történet" viszonyában a 48-as forradalmak elbeszélésének epizódjai. Lamberg halála egy olyan képsorozat részeként értelmezhető, amelynek középpontjában a forradalmi tömegek megmozdulásai állnak. A politikailag motivált tömeg megmozdulásai a francia forradalom után az 1848-as forradalmakban már Európa-szerte főszerepet játszanak. Míg korábban a tömeg elsősorban a dinasztikus hatalmat legitimizáló ceremóniaképeken vagy a katonai ábrázolásokon jutott szerephez, most passzív, rende8. Lamberg gróf meggyilkoltatása. Fametszet, jelezve jobbra lent: Bernáth Ágoston Bpest 880; balra lent: Haberkorn és Macsicska. Budapest. Képes politikai napilap. 1880. 271. szeptember 28. 1. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zett sokaságból spontán szerveződő, aktív energiákkal telített erőként lép fel, amely maga veszi kézbe az események irányítását. Az utcai demonstrációk, összecsapások, barikádharcok, lincselések alapvetően új képi témát jelentenek.

30 A forradalmi eseményábrázolások egy részén monumentális városi tereken áramlik a tiltakozó, romboló vagy menekülő sokaság, más részükön a pusztító csőcselék vagy az ujjongó nép karakterei formálják meg a tömeget, és e körből válik ki az új kor hérosza, az anonim hős, a szabadság névtelen harcosa is.

31 Lamberg meggyilkolása az európai forradalmaknak ahhoz a véres felvonásához tartozik, amely már a kortársakat is a jakobinus diktatúra rémtetteire emlékeztette.

32 A magyarországi népítélet közvetlen előzménye két frankfurti parlamenti képviselő, Felix von Lichnowsky herceg és Auerswald tábornok szeptember 18-án történt meggyilkolása. Lamberghez hasonlóan velük is a feldühödött csőcselék végezett. Néhány nappal Lamberg halála után Székesfehérvár mellett elfogták Zichy Ödön grófot, és Jellasics nála talált kiáltványai miatt Görgey Artúr parancsára október l-jén felakasztották. A szerb-horvát előrenyomulás és az udvar nyílt ellenforradalmi fellépése Bécsben is nyugtalanságot okozott, az utcai demonstrációk kiújultak, és alig egy héttel Lamberg meglincselése után bécsi munkások és diákok tömege lámpavasra húzta Theodor Baillet Latour hadügyminisztert, akiről korábban bebizonyosodott, hogy támogatta Jellasics magyarországi bevonulását. A pesti gyilkossághoz hasonlóan Lichnowsky, Zichy Ödön és Latour kivégzéséről is számos aktuális eseményábrázolás tudósított, amelyek a Lamberg halálát ábrázoló metszetek legközelebbi analógiáit jelentik. A cenzúra eltörlésének köszönhetően a forradalmak hónapjai alatt valódi „képrobbanás" zajlott le Európában.

33 A friss képi tudósítás iránti megnövekedett igényeket aktuális eseményábrázolások tömegével igyekeztek kielégíteni a kiadók. A sokszorosított ábrázolások illusztrált folyóiratokban vagy különállóan forgalomba hozott nyomatok formájában jelentek meg. Utóbbiak egy részét számozottan, sorozatba rendezve adták ki, ez üzleti szempontból a folyamatos fogyasztást garantálta. A populáris grafika e körén belül gyakoriak a kölcsönzések, és a műfaj nagyban meghatározza az ábrázolások stílusát és témáját is. A példányszám növelésében érdekelt sajtó a közönség lehető legszélesebb rétegeinek megnyerésére törekszik, de a popularizálódás az ábrázolások trivializálódásához is hozzájárul. A közérthetőséget garantáló képi sablonok megkönnyítik ugyan a - gyakorta újszerű - témák értelmezését, de együtt járnak a publicisztikai üzenet standardizálásával is.

34 Az 1843-ban alapított Illustrierte Zeitung német nyelvterületen elsőként honosította meg az aktuális képes újság műfaját. A forradalom alatt egy-két hét alatt juttatta el az olvasóközönséghez az események friss képi információit. így Lamberg halálának ábrázolása a korabeli olvasó számára a forradalom eseményfolyamának részeként jelent meg, értelmezését és megítélését nemcsak a képhez közvetlenül kötődő kommentárok, hanem minden megelőző esemény és annak ábrázolása is befolyásolta. Az olvasó már a pesti véres események előtt változatos képet kapott a forradalmi tömegmegmozdulásokról, és ősszel feltűnően megszaporodtak a feldühödött tömegek által elkövetett erőszakos cselekmények ábrázolásai. Lamberg halála előtt a folyóirat közölte a párizsi érsek és Bréa tábornok, valamint Lichnowsky herceg meggyilkolásának képeit.

35 A metszetek jó része a folyói-