Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - RÉVÉSZ Emese: Egy esemény ábrázolásainak anatómiája. Lamberg gróf meggyilkolása 1848. szeptember 28-án
9. Lamberg gr. pozscmi főkapitány meggyilkoltatása. Fametszet, jelezve jobbra középen: Pauer F. Mulattató Képesujság, I. 1848. 37. október 7. 295. Országos Széchényi Könyvtár rat saját rajzológárdájának eredeti munkája. Az idő szorításában a művészek gyakorta alkalmaztak hasonló megoldásokat, ez magyarázza, hogy a Lamberg halálát ábrázoló, október 28-án megjelent rajz legközelebbi előzménye Lichnowsky herceg meggyilkolásának illusztrációja, amelyet a folyóirat két héttel korábbi, október 14-i számában közölt (13. kép). 3( ' A frankfurti követ kivégzésének ábrázolása mind kompozíciójában mind részleteiben oly sok hasonlóságot mutat a magyar vonatkozású eseményképpel, hogy metszőjük bizonyosan, rajzolójuk pedig feltételezhetően azonos." Mivel a több tízezres példányszámú folyóirat 1848-ban már a német nyelvterület legkedveltebb illusztrált sajtóterméke volt, a lap képei számos egyéb illusztrált kiadvány forrásaivá váltak. Amint láttuk, Lohse kőrajza is a lipcsei metszetet másolta. A csekély változtatásokkal dolgozó nyilvánvaló kölcsönzés a populáris grafika jellemző műfaji sajátossága, és igen gyakori a Bilderbogen-típusú kiadványok között. Az egylapos, képes, szöveges magyarázatokkal kísért, színezett fametszetes nyomtatványok egyik legismertebb németországi kiadója Gustav Kühn volt, aki a Berlin melletti Neuruppinban működött. Kühn igazodva a vásárlók igényeihez, 1848-ban Europäische Freiheitskämpfe. Das merkwürdige Jahr 1848 címen a forradalom európai eseményeit bemutató aktuálpolitikai képsorozatot indított. 38 Az 1850-ig fennállt képes újság három év alatt csaknem száz lapon elevenítette meg a forradalom jelentős epizódjait. A színezett fametszetek rendszerint az eseményeket követően 4-5 héttel jelentek meg. Témái között kiemelt szerepet kaptak a tömegmegmozdulások és azon belül is az erőszakos cselekmények. 39 Az agresszív, brutális, tragikus események iránti vonzódás a tömegkultúra jellemző vonása, a katasztrófák, balesetek, szerencsétlenségek és gyilkosságok már a képi tömegtájékoztatás kezdetén is a legkedveltebb témák közé tartoztak. 40 A kompozíciók között nagy számban fordultak elő kölcsönzések, ezek fő forrásai a friss híreket közvetítő képes hetilapok (Illustrierte Zeitung, Illustration, Illustrated London News). Kühn 1848-as sorozatának 39. lapja Lichnowsky herceg és Auerswald tábornok meggyilkolásáról számol be (14. kép). 41 A lap szöveges kísérettel öt képben eleveníti meg a történteket. Lichnowsky halálát az Illustrierte Zeitung fametszete nyomán közli, míg Auerswald meggyilkolásához ugyanezen lipcsei folyóirat Lamberg halálát ábrázoló képét másolja le. A másoló olyan részletesen követte előképét, hogy még az áldozat arcvonásait és viseletét sem alakította át, csupán az események helyszínét változtatta meg. Az önállóan forgalomba hozott nyomatok csak mai állapotukbanjelennek meg elszigetelten, felirataik szerint egykor egy nagyobb képsorozat részei voltak. Erre utal Albrecht kőrajzán a „Nr. 128" sorszám, és felirata Maschek nyomatát is a kiadó „negyedik jutalomképeként" nevezi meg, de gyaníthatóan egykor Lohse kőrajza mellé is még több forradalmi eseménykép sorolódott. Az 1848-1849-es ábrázolások egy része sorozatként jelent meg, köztük az egyik legismertebb a katonai megmozdulásokról tudósító Armée Bulletin volt. 42 Az európai - főként német - „kép-újságok" rendszeresen közöltek beszámolókat a magyarországi szabadságharc eseményeiről is, Lohse és Albrecht rajzai ilyen, mára szétszóródott, aktuális, Bilderbogen-jellegű képciklusok részei lehettek. Pauer Flórián fametszete jól illeszkedik a Mulattató Képesujság célkitűzéseihez, amely szerint magyar nyelven elsőként igyekeznek a hazai közönségnek gyors képi tájékoztatást nyújtani az időszerű eseményekről. Werfer Károly kassai folyóirata 1848 januárjában indult és amint Európában elkezdődtek a forradalmi megmozdulások, hazai viszonylatban kivételesen gazdag képanyaggal számolt be a külföldi, majd a hazai történésekről. 43 Külföldi vonatkozású képeit a lipcsei, párizsi és londoni képes újságokból kölcsönözte, míg a magyar forradalomról öt eredeti képet hozott. Gyorsaságát dicséri, hogy a pesti 12 pont felolvasását ábrázoló metszetet már tíz nappal az