Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - RÉVÉSZ Emese: Egy esemény ábrázolásainak anatómiája. Lamberg gróf meggyilkolása 1848. szeptember 28-án
J 6. Die Ermordung des K. Komissars Grafen v. Lamberg auf der Pesther Brücke N. 15. - Lomeridio del J. Comissario Conte de Lamberg sal ponte di Pest - Barsrajdeny h. Comisara Brabéte Lambergú na moste no Pestu - Gróf Lamberg k. biztosnak meggyilkolása a buda-pesti hídon. Kőrajz, jelezve jobbra lent a képen: Ant. Ziegler. In.: Anton Ziegler: Vaterländische Bilder-Chronik aus der Geschichte des österreichischen kaiserstaates von seinen ältesten Bewohnern bis auf die gegenwärtige Zeit. IV. Wien, 1850. 138-139. Ebből az aszinkronitásból adódóan a szöveg a századfordulóig megőrizte vezető szerepét a képi tájékoztatással szemben, így az aktuális eseményábrázolás értelmezése sem lehetséges a korábbi, illetve a vele párhuzamosan megjelenő szövegek figyelembevétele nélkül. Noha a befogadók zöme már rendelkezett egyfajta tudással az ábrázolt történésről, az eseménykép nem nélkülözhette a szöveges kommentárt. A Lamberg halálát ábrázoló képcsoport szinte valamennyi tagjához kapcsolódik egyegy rövidebb vagy hosszabb szöveges magyarázat, amely egyértelműsíti és értelmezi a látottakat. A szöveges kíséret legegyszerűbb formája a címfelirat. Az önálló nyomatok csoportjának megértése feltételezi az események körülményeinek ismeretét, ugyanis Lohse, Albrecht és Maschek kőrajzai szövegesen nem kommentálják, csupán címfelirataikkal konkrét időhöz, helyhez és személyhez kötik a látottakat, ebben az esetben a részletek értelmezése, a kiragadott pillanat történetté tágításának feladata a nézőre hárul. A rajzok más részéhez viszont részletes szöveges magyarázatok kötődnek. Közülük néhány az ábrázolás forrásának tekinthető. E kapcsolat legvilágosabban Réthy Lipót ponyváján követhető nyomon, amelynek címlapképe pontosan megfeleltethető a vers néhány sorának. 26 Szintén a szöveg közvetlen hatását mutatja Ziegler kőrajza, amelynek fő motívumait - Lamberg tisztiszolgáját, az ártatlansága igazolására felmutatott levelet - a szöveg is említi. Utóbbi esetben a szöveg és kép szoros kölcsönhatását az is magyarázza, hogy a szöveg szerzője és a kép rajzolója azonos, de ez a szarvasi ponyva kapcsán is feltételezhető. Az ábrázolások más részénél a képek forrásai nem a kísérő szövegek - a képek tehát a hagyományos értelemben nem a szöveg illusztrációi -, ami arra utal, hogy a képek és az azokat kísérő szövegek párhuzamosan keletkeztek, és azonos motívumaikat csak azonos forrásaik magyarázzák. Ebben az esetben a rajzokat kísérő magyarázatok elsősorban az eseményábrázolások befogadóira gyakorolnak hatást. Míg a rajzoló az eseményt alkotó történések sorának sűrítményét hozza létre, a néző e koncentrátumot időben zajló elbeszéléssé alakítja viszsza. Segítségére állnak ehhez a képekhez kapcsolódó szövegek, amelyek a tömör kép-egészre ráillesztik saját lineáris, narratív struktúrájukat. Jól megfigyelhető ez az Illustrierte Zeitung fametszetének magyarázó szövegében, amely ok-okozati összefüggéseket, politikai erőviszonyokat, fordulatos cselekményt és egy életrajzot is mellékel a képhez. 27 Az értékelő jellegű szövegek jellegzetes példája a Mulattató Képesujság Pauer Flóris rajzához kapcsolódó cikke, az írás célja ugyanis nem az események ismertetése, hanem elemző értékelése. 28 Bevezetője - a Márczius Tizenötödike és Kossuth Hírlapja nyomán - a 7. Gróf Lamberg meggyilkoltatása a hídon. Fametszet, jelzés nélkül. In: Balpárti Nép-naptár. Szerk. Vasgyúró Tamás. Pest, 1873. 39.
