Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

TAKÁCS Imre: A budapesti Eligius-táblakép: a bécsi későgótikus festészet ismeretlen emléke

41 Pacht, O.: Österreichische Tafelmalerei der Gotik. Aus­burg 1929, 72. 42 Jézus születése (ma Bécs, magángyűjtemény); Mária szü­letése (ma Perchtoldsdorf, magángyűjtemény); Mária ha­lála (ugyanott); Mária koronázása (ma Graz, Joanneum); Vizitáció (Stift St. Florian); Mária templomba menetele (Stift St. Florian). Friedrich III. Kaiserresidenz Wiener Neustadt. Austeilungskatalog. Wiener Neustadt 1966, 127sk. (a korábbi irodalom felsorolásával). Biedermann, G: Ka­talog. Alte Galerie am Landesmuseum Joanneum. Graz 1982, 123skk. 43 Angyali üdvözlet (Bécs, magángyűjtemény), Három kirá­lyok imádása (Bécs, magángyűjtemény). Benesch, O.: Der Meister des Krainburger Altars. Wiener Jahrbuch für Kunst­geschichte 7(1930) 120skk. In: Collected Writings III. (Id. 23. jegyzet) 193skk. fig. 216.; Stange (23. jegyzetben) i.m. Abb. 26. 44 Benesch uo. 192skk. A „Schottenattar" németalföldi stilá­ris előzményeiről ld. még: Rosenauer, A.: Zu einer nieder­ländischen Beweinungskomposition und ihren Reflexen in der österreichischen Malerei des 15. Jahrhunderts. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte 22(1969) 157skk. 45 A mesterről újabban Trenk, H.: Wien im Mittelalter, Ausstellungskatalog. Wien 1975, 123sk. 46 Baldass, L. in: Österreichische Tafelmalerei der Spätgotik 1400-1525. Ausstellungskatalog. Wien 1934, 28.; Baum, E: Katalog des Museums mittelalterlicher österreichischer Kunst. Österreichische Galerie, Katalog I. Wien - München 1971, 90skk. 47 Stange (23. jegyzetben) i.m. 48sk. Abb. 95,101. 48 A keret alsó részén: „Herr Jhesu crist Der Junckfrawen Sun Ich lob dich von Grünt mei(n)es hertz(e)n /Anno d(omi)ni 1478 In Die Inve(n)tionis Sancti Stephani Obyt Strennus Miles I D(omi)n(u)s D(omi)n(u)s Jodocus hawser Cui(u)s anima Requiescat In pace Amen. " Baum (46. jegyzetben) i.m. 90,; Perger, R: Zur Herkunft der Votivtafel des Jodok Hauser ( + 1478). Mitteilungen der Österreichischen Gale­rie 17(1973:61) ?skk. 49 Az 1930-ban restaurált tábla reprodukcióját Id.: Tietie, H.: Geschichte und Beschreibung des St.-Stephansdomes in Wien. Österreichische Kunsttopographie XXIII. Wien 1931, Abb. 261. A képen ábrázolt alapító személyét tudomásom szerint még nem határozták meg. 50 A festmény minden bizonnyal az ausztriai Schongauer adap­táció első emlékei közé tartozik, és - miként Benesch állította - figyelembe veendő a Schongauer-lapok kronológiájának megha­tározásakor. Gottlob, H.: Martin Schongauers Marienbild in der Stephanskirche zu Wien. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschich­te 6(1929) 82.; Benesch (43. jegyzetben) i.m. 196. 51 Benesch (43. jegyzetben) i.m. fig. 214.; Stange (23. jegyzet­ben) i.m. Abb. 97. 52 Pacht a táblát a „Schottenmeister" művei közé sorolta. Pacht (41. jegyzetben) i.m. 72. Abb. 23.; V.o.: Stange (23. jegyzetben) i.m. 51sk. 53 Benesch (43. jegyzetben) i.m. 195sk.; V.o.: Wien im Mittel­alter (ld. 45. jegyzet) 123. 54 Brauneis, W.: Beitrag zur mittelalterlichen Topographie der Stadt Wien. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denk­malpflege 27(1973) 124.; Feuchtmüller. R: Wien zur Zeit des Schottenmeisters, in: Friedrich III. (Id. 42. jegyzet) 429. 55 Tietze (49. jegyzetben) ijn. 213. VA: Donin, L: Der Stephans­dom und seine Geschichte. Wien 1873, 267. 56 „It(em) Frawn Barbamn Hem Jobstenn Haws(er) selignn Wittibn Hemn Wernnharts Drukhsess seligenn toch(ter) an irer jargült so derselb ir vater auf der stat hie gekauft vnnd wir Hannsenn Sibenburger dem maier auf irenn Bevelh für ain tavel gebenn hab(e)n XXguld(en) vnng(risch) den guld(en) p{er) XsXdf(acit) XXV t VI s XX d It(em) derselbnn fravn vnnd ist damit aller v(er)sessner jar­gült genntzlich enntricht vnnd betzallt XI guld(en) vnngr(isch ) den guld(en) auch p(er) X s X d f(acit) II t V s X d" Wiener Stadt- und Landesarchiv, Oberkammeramtsrech­nung 1/43, fol. 33. Perger, R: Hans Siebenbürger - Meister des Hauser-Epitaphs und Stifter des Ölbergs zu St. Micha­el in Wien. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 34(1980) 147. 57 A Kassai Jakab által készített freisingi oltár (1443) 350 guldenbe került. Zahn, J.: Die Freisingischen Sal-, Copial­und Urbarbücher in ihren Beziehungen zu Österreich. Ar­chiv für Kunde österreichischer Geschichtsquellen 27(1861) 242. Michael Pacher művéért, a Sankt Wolfgang-i főoltá­rért ennél is sokkal többet, 1200 magyar forintot fizettek. Hempel, E.: Das Werk Michael Pachers. Wien 1943, 23. 58 Baum, E.: Katalog des Museums mittelalterlicher österrei­chischer Kunst. Supplementum. Wien 1982, 23. 59 Benesch (43. jegyzetben) i.m. 437. 60 H ... Johannespictor de septem castris et Ursula coniuges ha­bitatores civitatis Wiennensis in cimiterio parochialis eccle­siae sancti Michaelis Wiennensis imaginem Christi in monte Oliveti in laudem ipsius omnipontentis Dei fundaverunt et instituerunt." Pfarrarchiv St. Michael, Wien, Abtlg. VII. Lade 67. Nr. 28. Idézi: Perger (57. jegyzetben) i.m. 148. 61 St. Michael, 1288-1988. Stadtpfarrkirche und Künstler­pfarre von Wien. Austeilungskatalog. Wien 1988, 292.; V.o.: Perger (57. jegyzetben) i.m. 149sk. Abb. 133. 62 Uhlirz, K: Urkunden und Regesten aus dem Archive der k.k. Haupt- und Residenzstadt Wien 1140-1519. Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des Ah. Kaiserhauses 17(1896) Nr. 15471. A forrás adatait tévesen értelmezi: Genthon I: Magyar művészek Ausztriában a mohácsi vé­szig. Budapest 1927, 59. V.o.: Perger (57. jegyzetben) i.m. 149. 63 Perger (57. jegyzetben) i.m. 148skk. 64 Uo. 149. 65 Kovács É.: Egy magyarországi hímzőmester Étienne le Bi­èvre. Ars Hungarica 12(1984) 177skk. 66 Radocsay D.: A középkori Magyarország falképei. Buda­pest 1954, 184skk. 67 Genthon (62. jegyzetben) i.m. 59, 84. 68 Uo. 60.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom