Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

MIKÓ Árpád: Ekphraseis (A budapesti Philostratos-kódex és a Bibliotheca Corvina)

rák címerrel bővített változatot szánták. A fol. Iv-n a né­gyeit pajzs harmadik mezejében az ezüst pólyát át is kel­lett festeni s a negyedik negyed átlátszatlan, vastag fes­tékrétege alatt feltehetően ott rejtőzik a morva sas; a bel­ső címlapokon (fol. 62r, 84v, 109r, 166v) a pólyának csak az előrajza vehető ki. A fol. Iv-ról eltüntetett címer ugyan­akkor ott pompázik a szemközti lapon (fol. Ír) s a többi festett lapon is fel-felbukkan a lapszéleken Ausztria címe­re. Az összképben némi zavar és sietség tükröződik, ami arra int, hogy ne tulajdonítsunk a hajdani programnak se túlzott aprólékosságot, se iskolás következetességet. A fol. Iv all'antica motívumai közül a legismertebb az Apollónt és Marsyast ábrázoló ovális medalion. Ez azt a vérvörös karneol intagliót másolja, amely Lorenzo de'Me­dici gyűjteményébe tartozott s amelynek ötvösművű fogla­latát Lorenzo Ghiberti készítette. Úgy tartották, hogy a (szerintük Pyrgotelés vagy Polykleitos alkotta) intaglio eredetileg Nero tulajdonában volt. 42 Az antik kompozíciót Firenzében a quattrocento folyamán gyakran másolták; van olyan bronz változata is, amelynek körirata megegye­zik a Philostratos-kódex Nero-érmének köriratával. Még Vasari is úgy tudta, hogy a császár pecsétnyomóként hasz­nálta ezt az intagliót. Nero és Hadrianus császárok ­akiknek éremportréi Mátyásét fogják közre - szenvedélye­sen érdeklődtek a művészetek és a görög kultúra iránt ­akárcsak Mátyás király, akinek megrendelésére a Philo­stratos-fordítás született. Claudius Drusus (f Kr. e. 9.) több háborúban, tulajdon földjükön verte meg a germá­nokat (az ő leszármazottja Nero); 44 a Diva Faostina az alsó sarokban talán Beatrix királynéra utal. 45 Mi sem áll tőlem távolabb persze annál, mint hogy túlbecsüljem e rendkívül szuggesztív, ám az utolsó vonásig aligha átgondolt triumphális közhely-gyűjteményt. Nemcsak Mátyás személyi­sége több aspektusú ugyanis, hanem az az ábrázolt római­aké is, s ez tetszőlegessé tesz bármely értelmezést. Az itt megjelenő all'antica motívumok ott vannak más kódexek­ben is: a hatalmas méretű Ptolemaios-korvina címlapjain Lorenzo de'Medici gyűjteményének szinte valamennyi gemmája feltűnik s római érmek egész sora; 46 a Didymus­korvina címlapján pedig - más ókori tárgyú ábrázolások mellett - megjelenik az Apollón és Marsyas kompozíció. 47 A Didymus-korvina mesterei, Gherardo és Monte di Gio­vanni del Fora művészetében különösen gyakori motívum ez: szerepel még további négy kódexükben, mindenütt más és más kontextusba illeszkedve. 48 A Philostratos-korvina miniatúradísze a korabeli firen­zei miniatúrafestészet antikizáló tendenciáinak egyik legje­lentősebb emléke. Mestere a fiatal Giovanni di Giuliano Boccardi, másként Boccardino il Vecchio volt, amint ezt ­a kódexszel foglalkozó magyar kutatás egyetlen időtálló eredményeként - Hoffmann Edith több mint hat évtizede meghatározta. 49 Boccardino saját kezű, jelentős műve­ként szerepel a firenzei miniatúrafestészetről írott legú­50 jabb és minden eddiginél teljesebb összefoglalásban is. Készülésének helyéhez, úgy tetszik, nem férhet kétség; ké­szülésének ideje is pontosan behatárolható. A kódex fordítása az 1487. év első három hónapjában készült; Bonfini ezt az időt Ebenfurthban töltötte, Beatrix királyné felolvasójaként. A fordítás előszava, amely beszá­mol Mátyás bécsújhelyi bevonulásáról, 1487 augusztus 14. után íródott, az előszavak szokása szerint utólag. 51 A tisz­tázat scriptoráról nem tudunk semmit, s nem ismerjük a tisztázás körülményeit. A kódexet 1488-1489 folyamán kellett illuminálják Firenzében, s még Mátyás halála (1490 április 6.) előtt visszajuttatták Budára. Aranyozott bőrkö­tésének elkészítésére azonban már csak II. Ulászló ural­52 kodása elején kerülhetett sor. A kódex nemcsak díszí­tésében reprezentánsa a Bibliotheca Corvina szemkáprázta­tó pompájának, megrendelői szándéka szerint, hanem ­teljesen akaratlanul - készülésének drámai fordulataiban tükre a könyvtár tragikus sorsának is. Mátyás életének utolsó évei ezek, a külső béke oly rövidre szabott időszaka, amelyben csúcspontjára érkezett a budai udvarban az an­tikizálás, s amely végül, az utolsó hónapokban, nem volt már más, mint kétségbeesett versenyfutás az idővel. Sorstársa a Philostratos-kódexnek nem egy akadt. Az Averulinus-fordítást (Filarete Trattato dell'architetturájá­nak latin nyelvű tolmácsolását) Bonfini újabb mitikus há­rom hónap alatt, feltehetően 1487 tavaszán - kora nyarán készítette el (vagy esetleg csak az 1488 májusa és decem­bere közé eső időszakban); az előszó nem datálható. 53 A ma is meglévő díszkódexet illusztráló ábrák - a fol. 95r-n olvasható évszám (MILLES / SIMO / CCCCLX / XXVI­III) tanúsága szerint - csak 1489-ben készültek, alkalmasint Itáliában, a két címlap keretdfsze pedig utólag, feltehetően Budán. 54 A finom kidolgozású (halvány vörössel, lilával, zölddel árnyalt) ábrák - valamennnyi megfelel a Filarete­szöveg etalonjának tekintett firenzei Codex Magliabecchi­anus rajzos ábráinak - megvannak az ugyancsak Bonfini fordítását tartalmazó Codex Leninopolitanusban is, abból azonban a címlapok festése hiányzik. 55 A velencei Biblio­teca Marcianában őrzött, Mátyás számára készült dfszkó­dexnek, az Averulinus-korvinának eredeti kötését sajnos nem ismerjük. A párizsi Cassianus-kódex, a Budán ké­szültek közül talán a leggazdagabban díszített korvina vala­mennyi miniatúra-díszű lapja átalakítás nyomait viseli. Bizonyos lapjain megmaradtak a Mátyásra és Beatrixre vonatkozó feliratok, címerek és emblémák; másutt durván átfestették őket; bizonyos lapok (például a címlap) teljes egészükben II. Ulászló számára készültek. 57 A kódex mi­niálása Budán, 1490 tavaszán-nyarán folyhatott. A mün­cheni Beda-korvina címlapját megdöbbentően durván alakították át II. Ulászló számára. 58 Az aranyozott korvi­na-bőrkötéseken ugyanígy nyomot hagyott a hirtelen vál­tozás. A Philostratos-kódex kötésének rossz arányú, nehézkes architektónikus kompozíciója - amely mintegy megismétli az első címlap festett aedicula-motívumát ­olyasféle előképet igyekezett másolni, amilyen a bécsi Theophylactos-korvina kötéstábláit is díszíti. A Theophy­lactos-korvina az aranyozott korvina-bőrkötések kései fázisát képviseli; bélyegzőkészlete a megszokott, az aedicula kö­zepére helyezett négyeit címerpajzs azonban már üresen maradt. 59 A Philostratos-kódex kötéstábláinak bélyegzői részben a korvina-bélyegzők utánmetszései s kettőt közü­lük nemrégiben magyarországi kódexek kötéstábláin sike­rült azonosítani. 60 A zseniális könyvkötő Mátyás halála

Next

/
Oldalképek
Tartalom