Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

URBACH Zsuzsa: „Genuina effigies..." A máriacelli kincstár kegyképének másolata a Szépművészeti Múzeumban

technikai vizsgálatnak vegyék alá és restaurálják, hiszen a müncheni 1984-es „Wallfahrt kennt keine Grenzen" kiállítására is elküldték (ld. 8. j. Kat. nr. 223). 8 Christopherus Andreas Fischer: História ecclesiae Cellensis ad Beatam Virginem liber unus... Viennae MDCIV, OSZK RMK. 1967.; Eszterházy P.: Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz Képeinek Rövideden Föl tet Eredeti. Nagyszombat 1690; Eszterházy R: Mennyei korona... Nagyszombat 1696; Jordánszky Elek: Magyar Országban 's az ahhoz tartozó Részekben lévő boldogságos Szűz Mária kegyelem'Képeinek rövid leírása. Pozsony 1836; Faksimile kiadás, Budapest 1988. Utószó Tüskés G.-Knapp É.; A legenda barokk ábrázolása: W. Ignaz Lamberti 1734, a salzburgi St. Peter templom máriacelli kápolnájában. Képe: Wallfahrt kennt keine Grenzen. Bayerisches Nationalmuseum, München, 1984, 2S1. kép. 9 Kis Madonna-tábla, mint Einzelbild, aedikulás keretben látható Vásári Miklós Dec re tales kódexének illuminációi között a Szent Katalin-legendában, az alvó Katalin szobájában lévő asztalon. Vö. Magyarországi művészet, i.m. (ld. 4. j.) 297. kép. 10 De az ágy baldachinján, kárpitján is elhelyeztek festményeket a 14-15. században, ld. a 4. jegyzetben idézett Valois-kincstári adatot a király ágyának fejénél elhelyezett képről. Giovanni Dominicini prédikátor beszélt arról, hogy a hálószobába is megfelelő képeket kell helyezni. Belting, H.: Das Bild und sein Publikum im Mittelalter. Form und Funktion früher Bildtafeln der Passion. Berlin 1981, 34 skk. A máriacelli kép útioltárnak túl nagyméretű; a Szépművészeti Múzeum firenzei, a 14. század harmadik negyedéből származó útioltára (diptichon, 15x9,5 cm, ltsz. 1288) eredeti formájában maradt fenn, ritka emléke ennek a műfajnak. Még azt a feltevést is meg lehetne egyszer kockáztatni, hogy a máriacelli kincstárkép esetleg olyan összecsukható diptichon volt, egy Vir Dolorum párjaként, mint amilyet a zárai Szent Simeon koporsón a prédikáló szerzetes feje fölött látni. Ld. Magyarországi művészet, i.m. (ld. 4. j.) 798. kép és Művészet I. Lajos király korában, i.m. (ld. 6. j.) 21. sz. Itt a szerzetes megfogja a Gyermek lábát, a máriacelli kaputimpanon reliefjén a Schatzkammerbild Jézusa kezét lefelé nyújtja. Kép és valóság érintkezése természetes volt. 11 Grabner, E.: Maria vom guten Rat. Ikonographie, Legende und Verbreitung eines italienischen Kultbildes. In: Volkskunde. Fakten und Analyse. Festgabe für L. Schmidt zum sechzigsten Geburstag. Wien 1972, 327 skk.; Belting, H.: Bild und Kult. Eine Geschichte des Bildes vor dem Zeitalter der Kunst. München 1991. 12 Wonisch Im. 1916 (ld. 5. j.); Galavics G: A mecénás Eszterházy Pál. Vázlat egy pályaképhez. Művészettörténeti Értesítő 37 (1988) 22. kép. Eszterházy Pál fogadalmi képe 1689-ből. 13 Eszterházy i.m. (Id. 8. j.) 88-89, 119-121. A mű kiadása fontos lenne a magyar művészeti irodalom kezdeteinek feltárása szempontjából is. 14 Garas K: Magyarországi festészet a XVII. században. Budapest 1953, 44. is összekeverte a két dinasztikus kegyképet egymással. Egyébként megszMdendők a hazai kegyképkutatás irányát kijelölő szavai, és továbbra is a téma első jelentős összefoglalása. 15 Minder a, K.: Maria Hilf. Ein Beitrag zur religiösen Volkskunde. München 1961; Drunkenpolz, E.: Mariahilf ob Passau. München 1981; Passavia Sacra. Alte Kunst und Frömmigkeit in Passau. Katalógus, Passau 1975, 75 skk, passim.; A Segítő Mária magyarországi kegyképei: Bodajkon - a legkvalitásosabb kópiával, Budapest - Kövi Mária, Csobánka, Hőgyész-Csicsópuszta, Solymár - népies barokk kópia, Szigetvár-Turbék, Tét-Szentkút. Reprodukálva Szenthelyi-Molnár I-Mauks M.: Magyarország Szűz Mária kegyhelyei. Budapest 1988, egyébként sajnos használhatatlan művében. Teljes listájuk: Szüárdfy Z.: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében. In: Antall J.-Buzmkay G szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon. Orvostörténeti Közlemények, Supplementum 11/12 (1979) 226 skk.; A Jankovich-gyűjteményből került ugyancsak a Szépművészeti Múzeumba egy kis Mariahilf-másolat. Ez nem kegymásolat, a Jankovich leltárban: „Nr. 4. Antiquissima effigies B.M. Virginis Passaviensis, super tabula aurea picta. Cum circumferentia testudinacea" - bádoglemez, 25x21 cm, ltsz. 840. Peregriny i.m. (Id. 1. j.) 501, aki nem is említi, hogy Mariahilf-kép. A kis kép 18-19. századi másolat Cranach innsbrucki Mariahilf Madonnája után. 16 Aurenhammer i.m. (ld. 3. j.) 1300 sk. A bécsi Dürer-kép másolata van a homokkomáromi templom kegyoltárán is, Szenthelyi-Mauks i.m. (ld. 15. j.) 721; Tuskés G.-Knapp É.: Egy dunántúli búcsújáróhely a XVIII. században. Etnographia 93 (1982) 269-291. 17 Olaj, vászon, 53,7x47 cm, ökörszemes keretben. Megköszönöm Cséfalvay Pál segítségét és a fényképet. 18 A kegymásolatok datálása meglehetősen bizonytalan a bécsi Ursulinenkloster kiállításán (Sammlung religiöser Volkskunst, Kat. 1967, Neudruck 1977) látható festészeti anyag alapján, - Szentháromság, ltsz. 52.868, illetve a purckersdorfi kép kegymásolata, 1700 köröl, ltsz. 19.433. 19 A Schatzkammerbild másolata: olaj, vászon, 59x50 cm, kiállítva a Marianische Wallfahrten in Österreich c. kiállításon. Katalógusa: Wien 1954,13.1. Ugyanitt még egy pergamenre festett másolat és három kisgrafika; A St. Laurenzben lévő példányról: Aurenhammer Lm. (ld. 3. j.) 105. Gugitz nyomán. 20 Rodler, G.: Geschichte und Beschreibung der Gnadenkirche Mariazell in Steiermark. Mariazell 1907, 17. 21 Wonisch i.m. 1916 (ld. 5. j.) 68. A Schatzkammerbild ábrázolásán a liliomos háttér, a gyermek ruhájának sematikus megoldása és a Mária nimbusza körüli applikáció hasonlít a Jankovich-kép és az esztergomi kép megoldásához 22 Gugitz, G.: Das kleine Andachtsbild in den Österreichischen Gnadenstätten in Darstellung, Verbreitung und Brauchtum nebst eine Ikonographie. Ein Beitrag zur Geschichte der Graphik. Wien 1950, 113 skk, 131; Gugitz, G: Österreichs Gnadenstätten in Kult und Brauch. Bd. IV Kärnten, Steiermark, Wien 1956, 197 skk. 23 Szüárdfy Z.-Tüskes G.-Knapp É.: Barokk kori kisgrafikai ábrázolások magyarországi búcsújáróhelyekről. Bibliotheca Universitatis Budapestiensis. Fontes et Studia 1987, a . hazai búcsújáróhelyekről 369 kisgrafika feldolgozásával és kitűnő műfajtörténeti és tudománytörténeti összefoglalással. A külföldön lévő, így a máriacelli anyag összegyűjtése még hátralévő feladat. 24 Szüárdfy i.m. 1979 (ld. 15. j.) 233 és Barokk szentképek, Lm. (ld. 2. j.) XIV. tábla 25 Szüárdfy Barokk szentképek, Lm. (ld. 2. j.) XVL tábla és Devóció és dekoráció. 18-19. századi kolostormunkák Magyar-