Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

URBACH Zsuzsa: „Genuina effigies..." A máriacelli kincstár kegyképének másolata a Szépművészeti Múzeumban

lenne foglalkozni. Csak egy példa arra, hogy a kegyképek prototípusainak kutatása valójában egy Európát átívelő vizsgálattá válhat: a győri székesegyház kegyképe a Madon­nát ábrázolja a paplannal letakart alvó Gyermekkel. A le­genda szerint Írországból került Győrbe a 17. században. A festmény stfluskritikai vizsgálata nem lehetséges, de az írországi 16-17. századi festészetről sincs sok adatunk. Szüárdfy Zoltán megtalálta a kompozíció metszetelőképét, az antwerpeni Abraham van Merlen munkái között. Mi pedig ugyanennek a kompozíciónak tükörképes változatát a madridi Monasterio de las Descalzas Reales oratóriumá­nak egyik nagyméretű festményén, amelyet a spanyol ku­tatás Sánchez Coellónak tulajdonít, de minden bizonnyal flamand munka. A legvalószínűbb feltevés, hogy a győri kép is flamand mester munkája lehet, de ezt csak a kép közvetlen vizsgálata bizonyíthatja. Kirándulásunk a vallási néprajz területére csekély kézzelfogható eredményt hozott, de világosabbá vált, hogy művészettörténet-irodalomtörténet-néprajz-vallás­történet összefogására van szükség a fontos és elhanyagolt terület további kutatásában. 46 A hazai kegykép anyag további feldolgozása talán szorosabb összefogásra ösztönzi a kutatást. Kívánjuk, hogy a hazai trecento kimagasló emlékének e szerény devocionális másolata „varázserejével" segítsen múzeumunk újjászületésének nehéz éveiben. 47 JEGYZETEK 1 Olaj, vászon, 53x45 cm, ltsz.: 828. Peregriny /.: A Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának festményei és grafikai álla­ga. I. füzet, Budapest 1909, 499-500. „Olasz festő, 18. szá­zadból, Madonna a gyermek Jézussal. A Mária-Czelben lévő műnek XIV. századbeli (sic!) másolata." A Magyar Nemzeti Múzeum általános protocollumában a 143. sz. alatt; A Jankovich-gyűjtemény leltárában (Magyar Nemzeti Múzeum, Adattár) a Collectio Imaginum, Anaglyphorum et Monumentorum e lapide... e collectione Sp. Dni Nicolai Jankovich Museo nationali Hungarico resignatorum, p.l.: Np. 9. „Genuina effigies suis cum coloribus adornata Ludovici I-mi Regis Hungáriáé; cuius originale, eadem magnitudine et forma, in Thesaurario Ecclesiae Cellensis in Styria asservatur. Super tela, cum circumferentia lignea inaurata. Conspiciuntur insignia tum gentilitia Ludovici regis, cum regni Hungrariae." - Ekkor tehát még meg­volt hozzá az arany keret is, amely ma hiányzik a képről. A képet nem említi Entz G.: Jankovich Miklós, a műgyűj­tő. Archaeologiai Értesítő, U.F. 52 (1939) és Belitska­Scholtz H. szerk.: Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás (1772-1846). Budapest 1985. 2 Szüárdfy Z.: Barokk szentképek Magyarországon. Buda­pest 1984, 20. kép. Itt köszönöm meg baráti segítségét, amit munkámhoz nyújtott és talán megbocsájtja, hogy bele­kontárkodtam szakterületébe. 3 Aurenhammer, H.: Die Mariengnadenbilder Wiens und Nieder Österreichs in der Barockzeit. Wien 1956, 3, 9, 39, 41, 73, 78, 81 skk; Grünn, H.: Via Sacra. Das Willfahrtmu­seum in Kleinmariazell. Wien 1975, 44. A kegymásolat nem azonos azzal az egyébként szokásos másolási gyakor­lattal, ami portrék, stb. esetében a 17. század óta szokás volt. Egy-egy híres műnek is megrendelhették a másolatát már a 17-18. században. 4 Lipinsky, A.: Das Schatzkammerbild in der Wallfahrts­kirche zu Mariazell. Alte und Moderne Kunst 13 (1968) említi a Capriba került reliquaiario degli struzzit, de ezt Kovács Éva nem fogadja el Anjou emléknek: Hattyú és strucc. Lancester és Luxemburgi? Építés-Építészettudo­mány 12 (1980) 236. A strucc devizáról legutóbb összefog­lalóan Kovács É. in: Marosi E. szerk.: Magyarországi művészet 1300-1470. Budapest 1987, 216 skk. Források­ból tudni, hogy a 17. században Mariazellben őriztek egy ezüst és egy kövekkel ékes koronát, amelyet a tradíció Nagy Lajosnak tulajdonított (i.m. 226-227). Az Anjou kori ötvöstárgyak egy csoportjában Kovács Éva ún. fogadalmi koronákat ismert fel, amelyek ereklyetartókat díszíthettek: Magyarországi Anjou koronák. Ars Hungarica 4 (1976) 7 skk. A krakkói kincstár 1575-ös leltára szerint ott is őriz­tek egy fémdomborítású Madonna-képet, egy Anjou ikont. Ugyanebben a cikkében hívja fel Kovács Éva a hazai ku­tatás figyelmét a Valois-kincstár egy inventárium adatára (p. 12): „ung tableau de boys, que l'on pend au chevet de Roy, ouquel a ung demi ymage de nostre Dame, garny et couvert d'argen doré, et entour son dyadesme menue pierrerie, et est armoy e autour des armes de Cézille et de Hongrie." Nem tudom, hogy a diadém szó nem jelenthet-e egy olyan applikált fejdíszt, mint amilyent e barokk festményen látunk. Ezt a kérdést nyilvánvalóan a további kutatásnak kell tisztáznia, és azt is, mennyiben tekinthető forrásértékűnek festményünk e motívuma. Részünkről csak a kutatás figyel­mét szerettük volna erre a motívumra felhívni. 5 Wonisch, O.: Die vorbarocke Kunstentwicklung der Ma­riazeller Gnadenkirche. Dargestellt im Lichte der Ge­schichte, der Legenden und Mirakel. Graz 1960, 156. jegyzet, 83 skk. A máriacelli képről: Magyarországi művé­szet 1300-1470, i.m. (ld. 4. j.) passim. Az eredeti kép ké­sőbbi díszítéseiről Wonisch, O.: Die Gnadenbilder Unserer Lieben Frau in Maria-Zell. St. Lambrecht-Maria-Zell 1916, 72. 1621-ben Maximilian Ernst főherceg adománya a Gyermek feje körüli ékköves koszorú. A főherceg volt a kép egyik első tisztelője a barokkban. 1786-ban, amikor a képet rövid időre eltávolították a kincstárból, a kővetkező díszei voltak: egy „Perlenschnur", három „Briüantnadel", egy „Halsbatzl", egy „Kopfschnur", egy „Rautenschnur", négy tű és arany virágok. Ld. Wonisch i.m. 1916 72.; Gussone, W: Die Krönung von Bildern im Mittelalter. Jahrbuch für Volkskunde 13 (1990) 150 skk. nem említi a koronák és koszorúk mellett az egyéb applikációkat, de értékes forrásanyagot közöl. 6 Marosi E. és Kovács É. in: Marosi E.-Tóth M.-Varga E. szerk.: Művészet I. Lajos király korában 1342-1382. Székesfehérvár 1982, 63, 93, 109 sk, 112-114, 197. 7 Az aacheni Suermondt múzeum segítségével bizonyára lenne arra is mód, hogy az aacheni képek valamelyikét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom