Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

FARBAKY Péter: Pálos Könyvtár vagy Nemzeti Könyvtár?

A téglalap alakú mennyezetfestményen a középső ovális mezőt körben virágdíszes girlandok és kagylós kartusok veszik körül, majd az egészet furcsán nagyra nőtt voluták „feszítik" a kerethez. A festő kissé szervetlenül, a külső keret sarkaiban felhőkön ábrázolta az egyházi tudományosság alapvetőit, a négy nyugati egyházatyát. Kupolák csegelyeinek, csehsüvegboltozatok pendentifjeinek szokásos ábrázolása volt a négy egyházatya, itt egy téglalap alapú boltmező sarkaiba kerültek ezek a figurák. Ikonográfiájuk sablonos: Szent Jeromos asztalánál ülve dolgozik, lábánál az oroszlánnal, Szent Ágoston püspöki ornátusban ül, jobbjában könyvvel és az égő szívvel, Szent Ambrus püspök attribútuma a ménkaptár, míg Nagy Szent Gergelyt a pápai tiara és hármas kereszt mellett a Szentlélek galambja azonosítja. A bejárati tengelyt rendi ikonográfia gazdagítja: az ablaksor felett felhőn térdelve Remete Szent Pál imádkozik pálmalevélből szőtt ruhában, előtte puttó könyvet tart. A bejárati oldalon a pálos rendet alapító Boldog Özséb térdel a felhőn, fehér habitusban és fekete köpenyben, a puttó a „Regula S. Augustini" feliratú szabályzatot tartja. Özséb feje körül az első pálos remetéket jelző lángocskák jelennek meg, eredetileg ilyet tartott jobbjában is. A középső ovális mezőben a tudományok és a művészetek allegóriája kapott helyet. Ikonográfiái programja az ismertetett, korábbi művekhez képest szűkített, és nem követi a legáltalánosabb, karok szerinti tudománycsoportosítást, igaz ezt a kis ovális képmező eleve kizárja. A felső sorban öt alak foglal helyet, alul - mivel a jobb középső női figura a középtengelyhez illeszkedik - négy személy lehetett, ebből egy (a bal középső) teljesen elpusztult. A jelenet főalakja a tudományok legelsője, a Theologia, jelvénye a puttó által tartott Eucharisztia-szimbólum és evangéliumos könyv. Tőle jobbra a könyvet tartó nőalak feltehetően a Philosophia, majd a Chemia következik. A főalaktól balra viszont két művészet-perszonifikáció került: az első a Poesis lehet (Pegazussal), majd a lanton játszó Musica következik. Alul a földgömböt körzővel érintő figura a Geographia, tőle balra a dór oszlop előtt álló nőalak, kezében templom-tervrajzzal valószínűleg az Architectura. Az alsó sor bal oldalán a Nagymedve csillagképet mutató éggömb az Astronomia attribútuma. A hiányzó alak talán a Jog- vagy az Orvostudomány, de lehetett az Arithmetica, esetleg Szobrászat is. A töredékesen látszó háromlábú szék egyikre sem utal egyértelműen. Az attribúcióra a gyenge kvalitás miatt és adatok hiányában egyenlőre nem vállalkozunk. Budán ekkoriban két helyi falképfestő mester tevékenykedett, Schervitz Mátyás és Vogl Gergely. Noha az első festette a péceli, hasonló témájú könyvtármennyezetet, már csak az eltérő ikonográfia és attribútumok miatt sem gondolhatunk itt rá. A magasabb színvonalú bécsi akadémiai festők eleve kizárhatók: Vinzenz Fischer és Johann Josef Hauzinger csak 1769-től, illetve 1765-től dolgozott Budán. Johann Bergl, aki pedig a pálos kolostor templomának mennyezetképeit festette 1776-ban, sokkal jobb művész, semhogy itt számításba jöhetne. A mennyezetábrázolást az északi oldalon az ablakfülkék feletti három, és a déli oldal főbejárat feletti egy szupraportfestmény egészítette ki. Ezek nyilván egyházi tárgyú vászonképek lehettek, és a feloszlatáskor vagy a nemzeti könyvtár kialakításakor eltávolították őket. A könyvtár berendezése, a teret négy oldalról körülvevő kétszintes könyvszekrényrendszer a körbefutó faragott mellvédű galériával és a felvezető csigalépcsőkkel a pálos fafaragó művészet remeke. Míg a mennyezetfreskó 1765-re már kész volt, a faberendezés megalkotása tovább tartott. Alighanem általános a barokk könyvtáraknál, hogy a mennyezetfestmény elkészülte és az állványzat lebontása után fogtak a bútorhoz. A Martinus Sztreszka által vezetett Annalium így emlékezik meg mesteréről: „1771. Bibüothecam fr. Antonius Rucsman, artis arcuiariae ac statuariae magister insignis admirabili artificio adornavit. "

30 A zirci apátságban őrzött pálos évkönyvben szintén ebben az évben ezt jegyzik fel: „Memoratu quoque dignam censemus convenais Pestiensis Bibüothecam, quam Religiorous Fráter conversus Antonius Ruesmann, artis arcuiariae ac statuariae, opprime peritus, adminisabili opere, ad summum decorem perduxit...'**

1 A mindkét iratban szereplő 1771-es évszám a faberendezés befejezésének idejét jelzi. Művészi értékével már akkor is tisztában voltak, ahogy ezt az admirabilis szó jelzi. Az 1728-ban (vagy más adatok szerint 1725-ben) a Fekete-erdő vidékén született Rucsman Antal 1756-ban lépett a pálos rendbe. Márianosztrai kiváló fafaragó munkái alapján feljebbvalói 1761-ben akarata ellenére Pestre helyezték, nyilván a kolostorkönyvtár faberendezésének munkájára. Ez alapján Rucsman és segédei mintegy tíz évet (1761-től 1771-ig) dolgozhattak itt.

32 A könyvtárban kb. 2000 szerzőtől 3700 példány könyvet őriztek, 6100 kötetben. A legtöbb könyv nyomtatott volt (köztük 550 magyar is), és kisebb részben kézirat. A könyvtár 1786-os katalógusa részletesen felsorolja a teológiai, történeti, retorikai műveket, enciklopédiákat és a kor teljes tudományosságát felölelő egyéb szakkönyveket is. Kreskay Imre Tamás pálos szerzetes így dicsérte a könyvtárat: „Minthogy e szép könyvtár gondviselésemben Nevelkedik, repdez örömöm szivemben, Nyilt édes Hazánknak hasznára s díszére. Magyar szerzetünknek örökös fényére." A magyar pálos rendtartomány egyik szellemi központja lett a pesti kolostor: itt volt bölcseleti tanfolyama. A logikát és metafizikát Lancsics Márk, Alexovics Vazul a mathezist és fizikát oktatta Molnár Elek és Győry Gábor kisegítésével, Verseghy Jenő (Ferenc) pedig a héber és görög nyelv tanára volt. Minden év végén disputákat tartottak a könyvtárban, ahol nemcsak a rend, de a város és vármegye előkelőségei is részt vettek.

34 Az egyre világiasabbá váló rend pesti könyvtárát külső látogatók is használták. 1778-79-ben itt tartotta összejöveteleit a pálos Ányos Pál, Virág Benedek és Verseghy Ferenc vezette „Magyar Hazafiúi Társaság", amely a reformmozgalom helyi irányítója volt, a következő évtizedben pedig itt ala-