Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

FARBAKY Péter: Pálos Könyvtár vagy Nemzeti Könyvtár?

kult Dayka Gábor vezetésével egy irodalmi kör, amelyet 1787-ben Kazinczy Ferenc is felkeresett.

35 II. József 1786. február 7-én feloszlatta a pálos rendet. A templomot és a kolostort a Pestre áthelyezett egyetemhez csatolták, könyvállományát 1787-ben, az akkor a pesti ferencesek kolostorában őrzött Egyetemi Könyvtárba szállították át.

36 Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben I. Ferenchez írt kérvényében gyűjteményét az országnak ajánlotta fel. Ebben az új országos könyvtárat az egyetemi könyvtár épületében akarta elhelyezni, végül a Helytartótanács a korábbi pálos kolostor könyvtártermét jelölte ki a gyűjtemény elhelyezésére. A könyvtár alapftóvelelét Széchényi 1802. november 25-én nyújtotta be, majd a hónap végén Brassói Miller Jakab Ferdinándot nevezte ki könyvtárosnak. A 4115 kötet nyomtatványból, 730 kötet kéziratból, 102 - metszetből, 2000 címerből és 40 téka földabroszból álló kollekciót 1803 márciusában szállították Nagycenkről Pestre, s a köteteket tudományszakok szerint helyezték el.

37 Míg a polcrendszer, a faberendezés használható volt az új könyvtár céljaira is, a mennyezetkép, amely a tudományokat a teológia dominanciájával ábrázolta, már nem volt megfelelő a felvilágosodás korában. Ezért Széchényi új mennyezetfestmény elkészítésével bízta meg Pietro Rivetti milánói festőt.

38 Az új programot alighanem Széchényi és Miller Jakab állította össze, habár a szignatúra így szól: „PETRUS RIVETTI INV.ET. PIN. 1803.", tehát a festésen kívül az invenciót is magának tulajdonítja. A festmény két részre tagolódott: a szekrénysor felett körben harminc medaillonban a magyar tudósok arcképcsarnoka kapott helyet, míg egy festett párkány feletti illuzionisztikus attikán egykori magyar tartományok címereit, négy tudomány szimbólumát és középen a két angyal tartotta magyar címert festette meg. A pálos mennyezetfestményhez képest a váltás kettős. Egyrészt a négy egyházatya figurái helyett magyar tudósok portréit helyezte el a kompozíció szegélyére, másrészt a tudományok allegóriái helyére a nemzeti jelleg hangsúlyozása került, a tudományágak csak négy szerény szimbólummal képviseltették magukat. Mivel a „Pálos terem" kulcsait 1803. március 22-én adták át Széchényinek, Rivetti leghamarabb áprilisban kezdhetett munkához. A források szerint Rivetti június 30-án fejezte be művét, s július 3-ára az állványokat is eltávolították. A nagy sietség, a rendelkezésre álló szűk két hónapos idő érthetővé teszi, hogy a tudósok arcképcsarnokához csak a medaillonokat és felirataikat festette meg Rivetti. A szakirodalom eddig úgy tartotta számon, hogy az arcképek el sem készültek. A restauráláskor azonban a medaillonokban mindenütt szögeket találtak, ami azt jelzi, hogy mintegy ünnepi, egyszeri efemer dekorációként, kartonra, de mégis megvalósultak ezek a képmások. A tudósportrék ikonográfiái jelentősége nagy, s érdemes e sorozatokat bővebben is megvizsgálni. A könyvtárban sokszor az illető tudományszak polcai fölé az ezt művelő kiváló tudós arcképe került, így a pozsonyi jezsuita kollégium 1628-35 között épült könyvtárában is.

40 Péceli kastélyában id. Ráday Gedeon (171392) rendszeresen gyűjtötte a magyar kiválóságok arcképeit, sőt, metszetek után meg is festtette őket. A sorozatot „Icones eruditorum Hungarorum"-nak nevezte, de nemcsak tudósok, hanem királyok, fejedelmek s a haza kiváló személyiségei is helyet kaptak ötvenegy arcképet tartalmazó gyűjteményében. Az olajfestmények egyforma nagyságban készültek, s dolgozószobájában helyezte el őket. Kalocsán Patachich Ádám érsek (1776-84) építtette meg az érseki palota első emeletén a könyvtár nagytermét, ahol a szekrények oromzatán díszes keretekben Maulbertsch festette meg a klasszikus és újabb írók portréit. Az egri Líceum könyvtártermében huszonnégy szent és tudós (köztük mindössze hét magyar) reliefportréját faragta ki 177880 közt Halblechner Vencel.

42 A pannonhalmi könyvtárban hasonló medailonképek örökítették meg a magyar tudomány és irodalom nevezetes alakjait. A festmények Josef Klieber, a bécsi akadémia tanárának művei.

43 A Széchényi-féle megbízás az egykori pálos könyvtárban tehát egy élő ikonográfiái hagyománysorba illeszkedik. A tudósok arcképcsarnoka a feliratok szerint a következőkből állt (az északi, utcai oldal tengelyétől az óramutató járásával megegyezően):

44 PETR.REVAI.POLITICUS.M.1622 NICOL.ISTVÁNFY.HISTORIC.M.1615 ANDR.BEYTHE.BOTANIC.M.1569 JOAN.SAMBUCUS.PHILOL.M.1584 FRAN.FORGÁCH.HISTOR.M.1568 NICOL.OLAUS.CHR.M.1586 STEPH.WERBÖCZY.JURIS.M.1541 JANUS.PANNONIUS.POETA.M.1471 JOAN.RAICH HISTORI.M.1800 GEORG.PRAY.HISTORIC.M.1801 JOAN.SEVERINI.ANT.M.1789 MAXIMIL.HELL.ASTRO.M.1792 DAN.CORNIDES.DIPLOM.M.1787 ROGER.BOSCHOVICH.MATH.M.1787 STEPH.WESZPRÉMI.MEDIC M.1799 IGNAT.B ORN.MINERALO GUS M.1791 ANTON.L.B.BAITAJ ORATOR M.1775 DAVID .MÁD A Y NUMISMAT.M.1774 JOAN.BAPT.HORVÁTH.PHIS.M.1800 CAROL.C.REVICZKY.LIT.M.1793 FRAN.FALUDJ.POE.M.1774 BALTH.KERCHELICH.HIS.M.1771 MATH.BEL.GEOGRAPH.M.1749 DAVID.CZWITTINGER.LITT.M.1717 FRAN.PÁRIZ.PÁPAI.GRAM.M.1716 GABR.HEVENESSY.ASCETA M.1715 LAD ISL. G.HALLER .PHILOLO G.M. 1707 STEPH.GYÖNGYÖSI POE.UNG.M.1794 WOLFG.BETHLEN.HISTOR.M.1679 PETR.PÁZMÁNY.THEOLOG.M.1637 Az egyes medaillonképek nyilván a Széchényi által adott metszetek alapján készültek: az időhiány miatt esetleg ezeket nem is Rivetti festette. Az egyes személyek portréinak ikonográfiái előzményeit most nincs módunk részletesen felsorolni. A tudósok sora a 15. századig megy vissza: a legkorábbi személy Janus Pannonius, öten képviselik a 16. századot, és utána a legtöbben a közelmúlt tudósait. Igen érdekes a kizá-