Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
FARBAKY Péter: Pálos Könyvtár vagy Nemzeti Könyvtár?
A Gran-falképpel csaknem egyidőben, 1728-30 között festette Anton Hertzog a bécsi egykori jezsuita egyetem (Ate Universität) könyvtártermének mennyezetképeit. A hosszúkás felület két oldalán a festő az egyházi és a világi tudományok allegóriáját helyezte el egy-egy ovális keretben. Mindkét kompozíció viszonylag kevés alakos: az elsőn a Theologia mellett az erkölcstan, a bibliai tudományok, az egyházi történetírás és az egyházi jog megszemélyesített alakjai, amint az eretnekséget legyőzik. A világi tudományok sorában hat figura alkot egy kört, a természettudományok, a matematika, az igazságszolgáltatás, az orvostudomány és a történetírás perszonifikációi. 15 1745-től Gerhart van Swieten, Mária Terézia holland orvosa és tanácsadója nagyszabású reformot hajtott végre a bécsi egyetemen. 1752-ben az orvosi, filozófiai és teológiai fakultást szervezte újjá, majd 1753-ban a jogit. A bécsi reform után a nagyszombatin is változások történtek: a filozófiai és teológiai karon 1753-ban, a jogin 1760-ban. 16 A bécsi régi egyetem (később tudományos akadémia) dísztermének ezeket a fakultásokat ábrázoló mennyezetfreskóját 1755-ben Gregorio Guglielmi római festő festette, programját pedig Pietro Metastasio bécsi udvari költő készítette az egyetem protektora, Trautson bécsi hercegérsek megbízásából. A program - valószínűleg a festő befolyására - világosan kimondta: a témát nemességgel és világossággal kell ábrázolni (dimostrare con la nobiltà e con la chiarezza possibile, quali siano le scienze che si coltivano nelV università suddetta), az allegorikus figurákkal való takarékossággal és az enigmatikus rejtvényszerűség elkerülésével. Az 1961-ben tűzvészben elpusztult, majd később rekonstruált mennyezetfestmény közepén sugárkoszorúban megintcsak az uralkodói pár (Mária Terézia és I. Ferenc) kerül a középpontba. A medaillonképüket tartó Chronost, sast és három géniuszt fénylő sugárkoszorú veszi körül. A festmény négy oldalán a bécsi egyetem négy fakultása jelenik meg, mindegyik az egyes tudományágakat művelő figurákkal, építészeti háttér előtt. 17 Ugyanitt, a bécsi egykori egyetem tanácsterme mennyezetére a művészetek allegóriáját festette meg Maulbertsch 1759-ben. 18 A tudományok ábrázolása a magyar barokk festészet ikonográfiájában is, különösen a könyvtárakban szokásos. 19 Az eddig legkorábbi ismert művet e témában Ráday Gedeon festtette péceli kastélya könyvtártermében, Schervitz Mátyással, 1763-ban. A termet négy pilléren nyugvó kilenc részes boltozat fedi, mindegyiken egy-egy ovális körben egy-egy tudomány megjelenítésével. Középen Pallas Ahéné, a többi festményen megszemélyesített 1 tudományok (Grammatica, Poetica, Rhetorica, História, Philosophia és Mathematica, Orvostudomány, Jogtudomány és Teológia) figuráit amorettek kísérik. 20 Mivel a pesti pálos könyvtár eddig ismeretlen mennyezetfestménye a pálos iratok szerint 1765-ben már megvolt, alighanem egykorú a pécelivel vagy esetleg megelőzi azt, s így a téma első magyarországi barokk ábrázolásának tekinthető. Nagyszombaton az egyetemen csak 1771-ben készült el a nagyterem mennyezetképe a négy fakultásról, Josef Hauzinger műveként. A hetvenes években megszaporodnak a téma ábrázolásai. Ausztriában Johann Bergl egymás után kétszer is megfestette: 1773-ban a bécsi Nationalbibliothek olvasótermének (az ún. AugustinerLesesaal) mennyezetén a négy fakultást, a Theologiát, a Philosophiát, a Medicinát és a Jurisprudential megjelenítő allegorikus alakokat, a két szélső mezőben a Parnasszust, Apollót és a kilenc múzsát, a másikban a Mechanica és az Eloquentia allegóriáit. 1774-ben a Wiener Neustadt-i Neustift könyvtártermében ábrázolta újból a tudományokat a négy fakultásra osztva, egy-egy figuracsoportban, Guglielrnihez hasonlóan. 22 A jászói premontrei kolostor könyvtártermének mennyezetét Johann Lukas Kracker festette ki, feltehetően csak a hetvenes években. A festő itt kétfelé választja a bécsi példaképek (Gran és Guglielmi) kompozícióját. Két körbe foglalt ábrázolásai közül az egyikben a négy fakultás allegóriája jelenik meg, a Hittudomány, a Jog-, az Orvostudomány és a Bölcsészet megszemélyesített alakjaival, attribútumaikkal s egy-egy mellékalakkal, a másik körben a művészeteké. A két boltozatszakaszt elválasztó boltíven a prépost medaillonképét két géniusz tartja. A terem két oldalfalán Minerva és a Halál Grantól kölcsönzött figurái egészítik ki a mennyezetfestményt. 23 Mária Terézia 1777-ben a nagyszombati egyetemet Budára helyezte, s az ez évben kiadott Ratio Educationis 14. pontja kiköti: Magyarországon csak egyetlen egyetem, a budai működhet. Budán az oktatás nagy része, a jog és bölcsészeti kar a királyi palotába került, a teológia a volt jezsuita akadémia épületébe, az orvosi a városi kórházba. 24 A királyi palota 1765 után trónteremmé átalakított dísztermét 1778-80-ban az egyetem aulájává képezték ki, és az oldalfalakon Vinzenz Fischer a négy fakultás képét festette meg. Az orvostudományt és a filozófiát ábrázoló freskómaradványok 1953-ban kerültek elő. Az előbbit Hippokratés szoborábrázolása, az utóbbit Aristoteles festett mellszobra és mindkettőnél háromhárom puttó képviselte. A dekoráció 1780-ra készülhetett el, az 1780. június 25-i megnyitóünnepséget és vele a terem képét Jakob Schmutzer tusrajza örökítette meg. 25 Végül a Guglielmi-freskó késői utódjaként zárja a sort az eredetileg egyetemnek épült egri Líceum dísztermének kvalitásos mennyezetképe, Franz Sigrist alkotása, 1780-81-ből. 26 A felvilágosodás hatására jelentősen megváltozott a megrendelő igénye: Esterházy Károly egri püspök részletesen meghatározza a festő feladatát. Utasítja, hogy kerülje el az allegorizálást és a valóságnak megfelelően ábrázolja az egyes alakokat. Sigrist a fakultások tudományait tevékenységük közben, zsánerjelenetekként festette meg, amely sokban rokon Guglielmi bécsi egyetemi mennyezetfestményével. 27 A pálos könyvtár mennyezetképe egy fontos magyarországi szerzetesrend legfontosabb szellemi központjában: könyvtárában született meg. Amellett, hogy a tudományokat kellett megjelenítenie, a teológia szupremáciáját volt szükséges kifejeznie, az általános egyházi vonatkozásokon túl rendi keretbe is helyezve.
