Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

FARBAKY Péter: Pálos Könyvtár vagy Nemzeti Könyvtár?

PÁLOS KÖNYVTÁR VAGY NEMZETI KÖNYVTÁR? FARBAKY PÉTER 1989 elején az egykori pesti pálos kolostor, ma Központi Szeminárium könyvtára mennyezetfestményének restaurálásába kezdett Pintér Attila munkatársaival. Pietro Rivetti 1803ban festett műve alatt, amely 1970-ben a tető felújítása közben elázott és sok helyen levált, egy mindeddig ismeretlen, korábbi barokk mennyezetfestmény maradványai tűntek elő. Az ekkor összehívott konzílium úgy döntött, hogy a csak újrafestéssel helyreállítható, enyves technikájú, hiányos Rivettimennyezetkép helyett a korábbi jó minőségű, barokk al secco, ill. freskó festményt tárják fel és állítsák helyre.

1 A két mennyezetfestmény egymástól negyven év távolságban született meg: a tér könyvtár-funkciója nem változott, mégis, a dekoráció két alapvetően eltérő programot hordozott. Ezek szellemi hátterét és a váltás okát szeretnénk e tanulmányban felvázolni. A magyar alapítású pálos rend második virágkorát a török uralom után, a 17-18. században élte. A 17. században és a 18. század első felében újjáépült, vagy teljesen új kolostoraik száma 1735-ben tizenhét volt a magyar rendtartományban. A pálosok generális perjele 1687-ben fordult I. Lipóthoz, hogy a visszafoglalás után romos Pest déli részén lévő török mecsetet és közvetlen környezetét megkapják. A rend kérése 1693-ban teljesült.

2 Az új pálos rendház építését Drenker Mátyás kezdte el a déli szárnnyal (1715-22), majd halála után utóda, Mayerhoffer András fejezte be 1744-ben az északi szárny emelésével.

3 Az eredetileg kétemeletes rendházépület középső, sátortetős, egy szinttel magasabb háromaxisos része foglalta magába az utcai szárny II. emeletén lévő, két emelet magasságú, felül galériával körbevett könyvtárat. 1756-tól a pesti rendház a magyar pálos rendtartomány székhelye lett, itt lakott a tartományfőnök is.

5 A rend nagy felvidéki birtokai és az ott fekvő erdőségek lehetővé tették a kolostorok gazdag berendezését, főleg a rendi fafaragó műhely magas kvalitású munkáját.

6 A pesti könyvtár kialakításának színvonala is jelzi, hogy a rend egyik szellemi központjául szolgált.

7 A 1750-es évek legvégén a könyvtár építése már megindulhatott, mert 1759. január 29-én Usz Miklós novícius 1000 forintot adományozott céljaira. 1762-ben Orosz Ferenc pálos perjel 150 forintos alapítványt tesz latin könyvek beszerzésére. 1763. június 29-én Ferdinand Castelli 700 forintot, 1765. október 23-án Kreskay Imre 200 forintot adományozott a könyvtárnak, mindketten noviciusi fogadalomtételük előtt.

8 A provincia történetét feldolgozó mű szerint 1765-ben már tető alatt állt a könyvtár, sőt boltozati festése is kész, amelynek témáját közli: „Stabant jam sub tecto supremi tractus muri mediique duo ad bibliotheacae instructionem in altum aductii, quibus elegantissima, aeque ac operosa testudo imposita atque picturis omata exhibet 4 ecclesiae doctorum simulacra geniosque complures facultatum symbolis. "

9 Tehát a mennyezetfestmény ikonográfiái programja - a pálos könyvtár tudományos jellegének megfelelően - a négy nyugati egyházatya képmását, valamint a fakultások szimbólumait tartalmazta. Beszámol a könyvtár kifestéséről egy 1727-től 1774-ig vezetett pálos évkönyv is: „Septembrioni, diversa, omnia Cubicula et ambulacrum testitudine conclusit, Verum etiam Bibliothecam, quam praeterea picturis exornavit: insuper Tr

actum ilium, qui meridiem respicit a fundamentis ad Culmen usque perduxit, cum tecto, ac imbricibus cooperunt... Ebben nem esik szó a festmény tárgyáról. A 18. század első felében épült nagy ausztriai kolostorok könyvtárainak mennyezetein legtöbbször a Tudomány és az Erény szövetségének allegóriája (Connubium Virtutis ac Scientiae) szerepelt.

11 A tudományok itt a teológiának voltak alárendelve, mint az igaz hit kiegészítői. A világi festészetben a fejedelmi allegóriákban jelennek meg a tudományok perszoniftkációi. így Ausztriában, 1711-ben a salzburgi Residenz ún. Schöne Galerie-jében, a fejedelmi Munificentia allegóriája részeként ábrázolta Rottmayr őket.

12 A téma legmonumentálisabb példáját Daniel Gran festette a bécsi Hofbibliothekban, 1726-30 között.

13 Ezen is egy uralkodó, VT. Károly apoteózisának részeként, a kupolafestmény szegélyén, ahol a hadi és polgári tudományokat egymással szemben négy-négy csoportban elválasztva láthatjuk. Másutt a Parnasszuson a kilenc múzsa is megjelenik. A program írója Conrad Adolf von Abrecht udvari tudós volt; a hallatlanul bonyolult tematikájú, sokszereplős mennyezetfestmény Gran szerint „hieroglifikusan" ábrázolta a témát. Innen csak az egyszerűsödés felé vihetett az út. Maga Gran állította össze 1747-ben a fenti alapján, de redukálva a St. Florian-i könyvtár kifestésének programját, amelynek megvalósítója Bartolommeo Atomonte lett.

14 A két alkotás összefüggése világosan megmutatja: a téma világi és egyházi ikonográfiája egymásra hatva, együtt fejlődött.