Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

DÁVID Ferenc: Az idősebb Grassalkovich Antal jegyzéke egyházi építkezéseiről, 1771-ből

AZ IDŐSEBB GRASSALKOVICH ANTAL JEGYZÉKE EGYHÁZI ÉPÍTKEZÉSEIRŐL, 1771-BŐL DÁVID FERENC Ennek a kis köszöntő cikknek a címe Mojzer-parafrázis: 1984-ben tette közzé az ünnepelt Grassalkovich Antal egyik épületjegyzékét, amelyet 1954-ben másolt le az Országos Levéltárban, s amely azután 1956-ban elégett.

1 Akkor Mayerhoffer András munkásságát kutatta a Grassalkovich-család levéltárában, akiről első fontos tanulmányát írta.

2 Kutatásának tágabb célja az volt, hogy „helyi sajátosságokat alkotó stflusváltozatok"-at találjon a magyarországi barokk építészetben. Mojzert Pest és kisugárzási területe, Vác, Esztergom, de főképp az Aföld építészete érdekelte, ahol az építés folyamatossága a 16-17. században megszakadt, s ahol a barokk építészetre egy táj építészeti karakterének meghatározása hárult. Ezért találkozott kutatásai folyamán újra és újra Grassalkovich Antallal, a Mária Terézia-kor egyik legfontosabb épfttetőjével, a sokáig Pesten működő, Pesten és Gödöllőn rezideáló főúrral. Mojzer építészettörténeti munkásságának főműve, a magyar építészeti ikonológiát megteremtő „Torony, kupola, kolonnád" fontos fejezetei szólnak a gödöllői kastélytípusról,

3 s a részletkutatásoknak máig ellenálló kérdéskomplexumba éles fénnyel világítanak bele. Megmutatják, hogy a csoport épületeinek jórészénél fölösleges az azonos tervezőt vagy kivitelezőt kimutatni kívánó igyekezet, mert a csoportot nem ez, hanem egy fontos tartalmakat magába sűrítő épületrész, a tetőkupola kapcsolja össze. Fontosabb ennél, hogy Mojzer a „babilonba" sűrűsödött tartalmak szétszálazásán túl a tetőkupolát, mint a hazai építtetői igényeknek és lehetőségeknek megfelelő építészeti formát konstituálja, s benne a síkvidéki építészet jellegzetességeit is kimutatja. A barokk művészet gazdag szimbólumrendszere tömörül itt egyetlen találó formába, érthető hát, hogy érdeklődésünk az építtetők személyére irányul, akik közül Grassalkovich kitüntetett szerepű. Grassalkovich Antal a 18. század legfényesebb karrierjét futotta be; birtoktalanból nagybirtokossá, a királyi ítélőtábla jegyzőjéből a Magyar Kamara elnökévé, egyszerű nemesemberből gróffá, királyi főlovászmesterré emelkedett, s végül a Szent István-rend nagykeresztjét is elnyerte. A „vitám et sanguinem" megszervezésében játszott szerepét Mária Terézia személyes szolgálatnak tekintette, s ezt a következő harminc év során többször is kifejezte.

4 Grassalkovich felemelkedése így az ősi feudális forma beteljesülése. Nem csoda hát, hogy a magyar főrendek egyenrangú társként fogadták be, mint ezt Károlyi Ferenccel és Barkóczy Ferenc prímással való dokumentált barátsága

5 és gyermekei házastársainak névsora (Esterházy, Draskovich, Haller, Forgách) bizonyítja. Hivatalos építtetői tevékenységéből a Magyar Kamara hivatali rendjét és működését összefoglaló nagy jelentése 1770-ben a következőket említi meg:

6 a pozsonyi vár és a budai királyi vár építését összesen 1 300 000 forint költséggel; a kamara új pozsonyi székházának és a pozsonyi harmincadháznak a felépítését együttesen 200 000 forintért; húsz új sóraktár, harmincadházak és a kamarai birtokok más gazdasági épületeinek felépítését összesen 600 000 forint értékben. A kamarai birtokon a jelentésben tárgyalt időszakban (1749-69), Grassalkovich Antal elnöksége idején huszonkilenc templomot építettek, az esztergomi érsek birtokán pedig tizenkét templomot újonnan építettek és hetet restauráltak. Ugyanott tíz új plébániát is építettek és hatot restauráltak.

7 A fenti jelentésnek az esztergomi érsekség birtokaira vonatkozó adatai arról vallanak, hogy a kamara kezelte a püspöki birtokokat tartós üresedés esetén. Grassalkovich hivatali működésének idején bizonyára a prímási széknek Barkóczy Ferenc halálát (1765) követő üresedése követelte meg a legtöbb intézkedést. De nem ez volt az egyetlen, így mondott véleményt Grassalkovich olyan jelentős egyházi építkezésekről is, mint például a nagyváradi székesegyházé.

8 A Kamara a szabad királyi városok gazdálkodását is ellenőrizte. Ezzel kapcsolatos például Grassalkovich fellépése az esztergomi plébániatemplom felépítésénél, ahol nem csupán Oraschek Ignác rajzait ellenőrizte, de maga intézkedett arról, hogy a terveket Nicolaus Pacassi vizsgálja felül.

9 Grassalkovichnak az építési ügyekben való személyes részvételéről egy sor forrás beszél. Fennmaradt a jegyzéke azoknak a terveknek, amelyeket halála után Gödöllőről szállítottak vissza a Kamara pozsonyi székházába.

10 Építészeti érdeklődésének egy másik metszetéről szólnak fennmaradt levelei. Az eddig összegyűjtött adatok szerint személyesen ellenőrizte a gyöngyösi Haller ház felépítését, terveket készíttetett a bajai Latinovits kúriához, tanácsokkal szolgált a nagykárolyi vár átalakításához, esztétikai, funkcionális és kivitelezési szempontok sokaságát tükröző levélben foglalt állást a Károlyiak tótmegyeri kas-