Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
DÁVID Ferenc: Az idősebb Grassalkovich Antal jegyzéke egyházi építkezéseiről, 1771-ből
télyának építéséről, irányította a kalocsai érsek hajósi nyaralójának átépítését, műmárványozót közvetített Esterházy Károly egri püspöknek. 11 Nagyúri építőkedvének szép jelképe, hogy a csömöri Nepomuki Szent János-szobor terveit méregetve, körzővel a kezében halt meg 1771. december elsején. 1 Hosszú életének utolsó évében Grassalkovich Antal két jegyzéket készített azokról az épületekről, amelyeket építtetett. Az egyiket, a birtokain emelt épületek listáját közölte Mojzer Miklós 1984-ben. A másik listát, amely az általa építtetett és felújíttatott templomok és oltárok teljes felsorolását tartalmazza, ennek az írásnak a függelékében teszem közzé. A két jegyzék együttesen csaknem hiánytalanul felsorolja, mennyit és mit építtetett Grassalkovich Antal hosszú élete során a maga számára. S mert a teljességről van szó, először természetesen a hiányokról kell szólnom: a Mojzer-jegyzék nem tartalmazza a birtoktesteken kívül álló épületeket: a pozsonyi és az ivánkai kastélyt, a pesti palotát és a Griff nevű fogadót ugyanott, 13 s nem tartalmazza azoknak a községeknek a lakó- és gazdasági épületeit sem, amelyeket Grassalkovich rövidebb-hosszabb ideig birtokolt, de 1771 előtt már eladott vagy elcserélt. Egyes ilyen helységeket a templomjegyzék megnevez: az Esztergom megyei Csolnokot, a Hont megyei Déméndet, a Nyitra megyei Ürményt és Világosvárt, amely körül többedmagával uradalmat bírt zálogban Grassalkovich a negyvenes években, másokról a birtokjogi iratokból értesülünk. 14 Említendő még Grassalkovich tokaji szőlőbirtoka, mert ehhez tartozott az a tállyai borház, amelynek Hillebrandt rajzolta tervét Kapossy János írta le. 15 A két jegyzék közül a templomjegyzék készült előbb. Grassalkovich végrendeletének függeléke ez, s 1771. január 15-21-ig készült. 16 A végrendelet két iratból áll. Az elsőben foglaltatnak a legfontosabbak: Grassalkovich birtokait két hitbizományba rendezi és ezek örökléséről rendelkezik. Mint a codicillusban magyarul megfogalmazza: „végső Rendelésem szerént Famíliámnak jövendőbeli Conservatiójára s' ékességire nézve Gedellői, Hatvani és Döbrői Dominiumokbúl Fő Majorátust, Bajaibúi pedig, és Komjáthibúl... Második Majorátust tehettem, s' azokat több Jószágimmal edgyütt Antal fiamnak hagyván holtom után... és Kedves Leányimnak ki-elégitésit is el-rendelhettem". A második irat tartalma pedig a következő: „Bűnös lelkemért teendő Hagyományomat ...ezen Codicillusom által ... rendelem." Ez a második irat az örököst templomok építésére kötelezi: „Valamint hogy Iffjuságomtúl fogvást, mihelyest az Úr Istennek Sz(ent) Áldásábul módom adatott az eő dicsőségire, maid szüntelenül Templomokat építtettem (kiknek számát is jövendőbéli tudományokra és Példájára successorimnak ezen Codicillusom végében specificálom)... És ha én magam éltében végbe nem vihetném: Csik-Tarcsán Sz.Kereszt tiszteletire, Hartyáni Pusztámon penig... Sz.őrző Angyal tiszteletire, Ugy nem különben Bajai Dominiumomban, Gara, Bikics és ...Tataháza, ...Sz.Ivány névü helységemben successive építtessen Templomokat." A templomjegyzék először azokat az épületeket veszi sorra, amelyek Grassalkovich valaha volt birtokain állnak Köztük vannak a legkorábbi építkezések: Csolnokon, Endréden, Déménden. Ezt követik az 1771-ben birtokában lévő helységek templomai, uradalmanként rendszerezve. A jegyzék azoknak a templomoknak és oltároknak felsorolásával zárul, amelyeket Grassalkovich birtokain kívül építtetett, illetve amelyeknek felépítéséhez hozzájárult. Az egyes címszavakban röviden leírja az építkezés mineműségét: új épület, bővítés, toronyépítés, restaurálás; megnevezi a templom védőszentjét, megjelöli az építkezés évét és a ráfordított összeget. A megjelölt időpontok egy részét a váci püspökség egyidős kódexének bejegyzéseivel összevetettem. Az évszámok többnyire pontosnak bizonyultak. A több évig tartó építkezéseknél az évszám csupán a kiadások valamely súlypontját jelölheti. így például a gödöllői kastélytemplom alapkövét 1746-ban tették le, a felszentelésére 1749-ben került sor, a jegyzékben pedig az 1748-as évszám szerepel. 18 A hatvani templom alapkövét 1747-ben tették le, 1757-ben szentelték fel, a jegyzékben 1754 szerepel. 19 A templomok uradalmak szerinti fölsorolása kapcsolja össze ezt a jegyzéket azzal a másikkal, amelyben Grassalkovich Antal a birtokain végzett valamennyi építkezést leírta, s amelybe az egyházi épületeket, a templomokat és parókiákat is belefoglalta. Abban az összefüggésben ugyanis a templomok, az egyházi építkezések a kegyúri kötelezettségek teljesítését bizonyítják, és meglétük a birtok kellő felszereléséhez tartozik. Érdemes tehát egy kis kitérőt tennünk, hogy a templomokat a birtok teljes épületállományával együtt lássuk. A Mojzer-jegyzék épületeit, funkciójuk szerint, három nagyobb csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe tartozik az uraság lakóhelye, a hozzá tartozó kiegészítő épületekkel (kert, oranzséria, istálló, lovarda, borház, stb.) és a belső szolgálatot ellátók lakóépületeivel. A másodikba tartoznak az uradalmi gazdálkodást szolgáló épületek (magtárak, csűrök, majorságok, ló- és tehénistállók, juhaklok, ill. malmok, téglaégetők, pálinkafőzdék, stb.) és az uradalmat irányító tisztek (jószágigazgató, számtartó, kasznár, ispán) lakóépületei, valamint a szegődöttek (bognár, kovács, pásztor, stb.) lakóházai. A harmadikba tartoznak azok, amelyek a falvak népe számára épültek: a templomok és parókiák egyfelől, s az uradalmi haszonvételeket szolgáló mészárszékek, kocsmák, fogadók másfelől. Az épületek településkénti sűrűsége megrajzolja a birtok felépítését, a praediumok, falvak és mezővárosok fontosságának mértékét. Grassalkovich ezzel a jegyzékkel is számvetést kívánt tenni, élete művét az utódok számára bemutatni. A jegyzék mondandója azonban a templomjegyzékének épp fordítottja: ott további templomok építésére kívánt buzdítani, itt a további építkezések fölöslegességére akart rámutatni. Ahogy végrendeletének codicillusában írta: „Intetik azomban Fiam... Ne gondolkodgyék több Residentiákrúl, s ne terhellye Dominiumit több épületekkel: Ugy lévén már mindenike provideálva és Mobiliákkal instruálva, hogy
