Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

JÁVOR Anna: „Sedes Sapientiae". Gottfried Bernhard Göz festménye magyar magántulajdonban

Hogy ilyesmi „öntörvény", délnémet grafikai minták vagy éppen a Sedes Sapientiae-festmény hatására alkotta meg Kracker és Zach ez utóbbi „environment"-szerű parafrázisát a varannói pálos templom szentélyében (4. kép), mostani tudásunkkal eldönthetetlen. A papi trónus színes freskó háttérdíszítménye, tökéletes „pszeudó" 1754/55bóT, talán mégis újból „régi magyarrá" avatja Gottfried Bernhard Göz egri képét. JEGYZETEK 1 Olaj, vászon, 86 X 60,6 cm. Dr. Miklós Béla kanonok úr tulajdona, Eger. A képet a múlt században dublírozták és új vakkeretre húzták rajta Jakobey Károly budapesti cégjelzése. Ekkor a kép széléből alul-felül kb. 6-6 mm-t elhajtottak de szignatúra valószínűleg ott sem volt. 1989 óta kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében, 1990 márciusától az állandó barokk kiállításon, mint Közép-európai festő műve, 18. század közepe. 2 Garas, H: Kracker János Lukács 1717-1779. Budapest 1941, 33-34; Jávor A.: Kracker János Lukács 1717-1779. Katalógus, Budapest 1979, 20-21; Szüárdfy Z: Barokk szentképek Magyarországon. Budapest 1984, 6. sz. képmagyarázat, képpel. 3 Domn, F. X: Lauretanische Litaney. Augspurg 1749, 30. kép. Feliratok: SEDES SAPIENTIAE. In gremio Matris sedit / Sapientia Patris. Verbum. Sapientia aedificavit sibi domum, excidit columnas sepAem: Prov. 9. Jelzés: C.P.S.C.M. los. et loa. Klauber Cath. Sc. et exc. A. V. - Nagy-Ajtai Cserey Farkas: Isten Annyának a Boldogságos Szeplőtelen szép Szűz Máriának Lorétomi Litániában lévő nevezetek rendin folyó dicsérete. Bécs 1772, 30. kép. Jelzetlen, feliratai: BÖLCSESÉGNEK KIRÁLYI SZÉKE. Anya ölében / Atya' Bölcsesége. Ige. Építvén építettem Házat lakásodra néked igen erős / Királyi Székül örökké. 3. Reg. 8. Ez utóbbi metszetről Szüárdfy i.m. és Szüárdfy Z: Magyar barokk szentképek Némethy Lajos (1840-1917) emlékének. Művészet- történeti Értesítő 30 (1981) 126; a két sorozatról Szilárdfy Z: Variációk egy barokk témára. Ikonográfiái kutatás. Ars Decorativa - Iparművészet. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve 9 (1989) 61, 75, 85. Itt köszönöm meg Szüárdfy Zoltánnak értékes információit, munkám segítségét és az augsburgi metszet fényképét. - Göz előrajzairól Tobias Lobeck: Insignia Mariano-Encomiastica, seu Litanae Lauretanae, figuris veteris, novique testamenti elogia Virginis internera

Lae, iisdem inserta praenotantibus exornatae. Augsburg 1737 számára ld. Isphording E.: Gottfried Bernhard Göz 1708-1774. Ölgemälde und Zeichnungen. Weißenhorn 1982, Bd. 1. 40. 4 A fenti példán túl ld. Isphording i.m. Bd. 1. 40. 48.: a G. B. Göz saját kiadásában megjelent metszetsorozat, Sieben Gaben des Hl. Geistes (Augsburg 1742) címlapja: hét allegorikus nőalak által hordott épületen trónol Ecclesia, erről részletesen Wirth, K. A.: „Sapientia aedificavit sibi domus, excidit columnas septem. Prov. 9. v. 1." Eine Kupferstichfolge von Gottfried Bernhard Göz. Jahrbuch des Vereins für Augsburger Bistumsgeschichte 13 (1979) 213266, a látszat-szobrok előképe, akárcsak Bergmüller grafikáin, J. D. Gueringer 1729-es efemer dekorációja: Wirth, K. A.: „Septem dona Spiritus Sancti." Eine Folge von Radierungen Johann Georg Bergmüllers. Münchner Jahrbuch der büdenden Kunst. 29 (1978) 178 skk, 189. Gőz művei Magyarországon: budapesti rajzát ld. Garas, K: A XVIII. század német és osztrák rajzművészete. Budapest 1980,13,27. - A Szépművészeti Múzeum négy igényes rézmetszetet őriz Gőztől, közülük a „Mariae Theresiae Regináé Clementissimae / HUNGÁRIA DEVOTISSIMA" feliratú, térdeplő bajszos huszárral, koronával, címerrel, két kis jelenettel pompás hungarica vsz. 1742-ből (XX 452.), v.o. Isphording i.m. Bd. 1. 47. A Klauber-fivérekkel közösen szignált Mária-ünnep-illusztrációkat őrzi a győri papi Szeminárium és egy Göz rézmetszeteivel díszített imakönyv volt Bálint Sándor tulajdonában, Szegeden, ld. Súlárdfy 1989 (ld. 3. j.) 84, 91. 5 Bauer, H.: Der Himmel im Rokoko In: Bauer, H.: Rokokomalerei. Mittenwald 1980, 89-94; Bauer, H.: Der Inhalt der Fresken von Birnau. Das Münster 14 (1961) 324-333, a salemi ciszterciek programjának rekonstrukciója a felszentelési prédikáció alapján; Isphording i.m. 56-59, v.o. SchiUer, G.: Ikonographie der christlichen Kunst. Gütersloh 1980, Bd. 4, 2, 176-177 képpel. 6 Neu-Bimauban a hajó mennyezetfreskójának a látszatarchitektúrája a gazdagabb, reprodukcióját ld. Bauer 1961, 329 és Bauer 1980, 87, de hasonló volutás nyílásokat és támasztékokat, áttört kupolákat szerkesztett Gőz, ha lehet, még bonyolultabb rendszerben mennyezet-tervrajzain, pl. az augsburgi Köpf-ház lépcsőházához (A Kézművesség dicséretének allegóriája, München, Staatliche Graphische Sammlung, ld. Isphording i.m. Bd. 1. 213), vagy az Öt érzék és a négy tem- peramentum vázlatán (Augsburg, Städtische Kunstsammlungen, újabban Biedermann, R: Meisterzeichnungen des deutschen Barock Katalog. Augsburg 1987, 268 skk). 7 Isphording i.m. Bd. 1. 59, 227, Kat. A II 22, képe Bd. 2. 113 (az oltárképhez készült rajz, Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum, Hz 3974), ill. A 28 (a birnaui templom mellékoltárképe 1749-ből, képe Bd. 2. 41), uo. Bd. 1. 5053, 138, Kat. A 9 (Admont, Benediktinerkloster, Stiftssammlungen, 1746-ból, képe Bd. 2. 20). - Ld. még Isphording i.m. Bd. 1. 228, Kat. A II 23, Bd. 2. 144. kép: A pásztorok imádása-tárgyú lappangó, jelzett tollrajz kosárvivő leányalakja, ill. egy vsz. hónapképet ábrázoló metszet (Budapest, Szépművészeti Múzeum, Grafikai Osztály 1948-3239) hasonló beállítású figurája tkp. a kariatidanők analógiái, akárcsak a birnaui Szent Bernát-oltárkép hátterében megjelenő apró Madonna. 8 Watteau, Jacques de la Joue, Meissonnier és François de Cuvilliès ornamens-sorozatainak augsburgi megjelentetésére vezethető vissza az a „neue Manier" a grafikában, amelyre Göz saját kiadójának alapításakor hivatkozik és amely a képek hagyományos keretelésének elhagyásával jelenetek emblémák feliratok ornamentális-gondolati összekapcsolását jelentette (természetesen a többiek Hertel, Klauber, Nilson stb. lapjain is). Ehhez képest szinte konzervatív a Sedes Sa-