Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
SZIGETHIÁgnes: Két Maratta követő, Giacirto Calandrucci és Benedetto Luti képei Budapesten
irányát folytató mester tetszetős képviselője a századvégi római festészet „pluralizmusáénak Calandrucci fiatalabb kortársa, Benedetto Luti életművébe illeszthető fenntartások nélkül az a Mártirium-jelenet, amely a Régi Képtár katalógusában olasz vagy francia művész 1700 körül készült műveként szerepel. 10 A firenzei születésű, de 1691 óta Rómában működő Luti művészetét a kutatás a 17. és a 18. századi festészet közötti átmenet fontos képviselőjeként értékeli. 11 Stílusában ötvöződik a seicento eredményeinek önálló felhasználása a rokokó festészet kvalitásainak az előrevetítésével, mind a festői módszer érzéki lágyságában, mind témaválasztásában. Luti sokoldalú érdeklődését és fogékonyságát nem csak és nem elsősorban a stílusából kielemezett sokrétű művészi hatások képviselik, hanem kifinomult gyűjtői ízléssel létrehozott pazar rajzgyűjteménye is. 12 Mint festő és mint gyűjtő is az intimebb műfajok iránt vonzódott, monumentális méretekben alig dolgozott. Gyűjteményünkben eddig is képviselve volt: a Grafikai Osztályon a Santa Catarina a Magnanapoli egyik kápolnájába festett oltárképének vázlatán kfvül (Magdolna áldozása 13 ) a Pálffy-gyűjteményből a Szépművészeti Múzeumba került több példányban ismert Bűnbánó Magdolnájának egyik változata 14 A kompozíció legszebb darabja luzerni magángyűjteményben van, 15 amelynek részleteit a budapesti példány szerényebben ismétli: a magasban röpdöső angyalok füzére hiányzik és az előtér részleteit is redukálta a festő. Az erős fény-árnyékokkal festett képen a Lu ti val kapcsolatban emlegetett neo-correggeszk reminiszcenciák helyett valószínűleg inkább Furini-emlékek inspirálták a mestert Luti legújabb monográfusa, Sestieri a luzerni képet a római Accademia di San Luca három képével, a „morceau de reception"-ként készült Szent Benedekkel 1694/95-ből és az 1707-ben készült párdarabokkal (,J£mmausi vacsora" és ,Jézus Simon farizeus házában") való hasonlósága alapján 1707 köré datálja 16 A budapesti változat azonban nem csak részleteiben tűnik szerényebbnek, hanem amennyire ez a vastag lakkrétegen keresztül sejthető, festői kivitelezésében is sematikusabb. így ezt a Magdolnát valószínűleg a népszerű kompozíció egyik replikájának kell tekintenünk - hacsak a majdani tisztítás sejtéseinket meg nem hazudtolja A Mártiriumjelenet egy férfi Szent lefejezése a Régi Képtár katalógusába Szent Pál fóvétele meghatározással került; a Szent kilétét Bertelli ismerte fel helyesen Szent Anastasiusban a római Abbázia dei Santi Vincenzo e Anastasio kegyképével való hasonlósága alapján, s ő érzett rá elsőként Luti szerzőségének a lehetőségére is. A festménnyel kapcsolatban nem véletlenül merültek fel francia asszociációk: Luti stílusának közismerten vannak érintkezési pontjai a francia kortársakkal, elsősorban mitológiai tárgyú műveiben, de a budapesti festményt jellemző klasszicizáló vonások is lehetnek megtévesztők a franciáknál is népszerű sárga-kék színvilágával együtt A kompozíció - mutatis mutandis - sokban emlékeztet Reni egyfigurás képeire, azonban a Hibbard által amor vacui-nak. nevezett módszer Reni transzcendentális közegéből Lutinál a figura kiemelését szolgáló intimebb, hétköznapi atmoszféra megteremtésének az eszköze. A festő a főalakot áldozatával együtt a városfalak és tornyok mögött felsejlő, világos tónusú kép előterében helyezte el A már legyilkolt, földön heverő Szent Anastasius és a diadalmas, egyben brutális pózban álló pribék együttese dinamikus átlóként szeli át a képmezőt, mozgásuk továbbgyűrűzik a fentről berobbanó angyal alakjában és a közöttük örvénylő, angyalkákkal kirakott felhőgomotyagokban. Luti marattai leszármazású arctípusai könnyen felismerhetők, és a pálmaággal berepülő angyal is - bár súlyosabb változatban - testvére lehetne a pisai Dómban lévő, Szent Rainer beöltözését ábrázoló festményen láthatónak. 19 A háttér tájrészlete, amely a trasteverei városrészt és az Abanói hegyeket idézi, ritkábban előforduló motívum Lutinál, de találkozunk vele egy New York-i magángyűjtemény Rebekát és Eliézert ábrázoló festményén 20 és egy ugyancsak USA magángyűjteményben lévő , Jézus és a Samáriai asszony" 21 hátterében. A kompozíció világos szerkezete, a figurák rajzának tisztasága, az alakok erőteljes, plasztikus megfogalmazása a marattai örökség elemei, amelyek itt kivételesen tiszta ötvözetben kelnek új életre. A drámai lendület Luti korai római éveit idézi, s talán csak a ruharedők nyugtalan tördelésében érződik a Gabbiani közelében eltöltött firenzei évek emléke. A kép datálásához mindenképpen iránymutató a pisai kompozícióval való hasonlósága és még inkább a két idézett amerikai gyűjteményben lévő képpel való mély rokonsága. Utóbbiakat Clark stfluskritikai alapon 1715 és 1720 közé datálta 22 Minthogy közvetlen adat nem áll rendelkezésünkre, a budapesti festmény készülésének idejét is ezekben az években tartom valószínűnek Két festményünk, Calandrucci és Luti műveinek helye gyűjteményünkben Andrea Pozzo, Gaulli, Giuseppe Ghezzi, Michèle Rocca képei mellett van és szélesebbre tárják Képtárunkban a 17. század végének és a 18. század elejének körképét két későbarokk mester kvalitásos műveivel. JEGYZETEK Voss, H.: Malerei des Barock in Rom. Berlin é.n. 606; Waterhouse, E.: Roman Barock Painting. A List of the Principal Painters and their Works in and around Rome. London 1976, 59; Graf, D.: Die Handzeichnungen von Giacinto Calandrucci. Düsseldorf 1986; Guerrieri Borsói, M. B.: Un aggiunta al catalogo di Giacinto Calandrucci. Studi Romani 36 (1988), No. 3-4. Graf'x. m. 3 Ltsz. 872 Olaj, vászon, 95 x 132 cm. A festményt a Szépművészeti Múzeum a BÁV 71. képaukcióján vásárolta budapesti magángyűjteményből. 4 Staatliche Kunstsammlungen Kassel. Gemäldegalerie Alter Meister. Schloß Wilhelmshöhe. Katalog I, baerbeitet von Lehmann, J. M. Fridingen 1980, 62-63. 5 Voss i.m. 606.
