Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

SZMODISNÉ ESZLÁRY Éva: Világi ábrázolások a magyarországi későgótikus falfestészetben

VILÁGI ÁBRÁZOLÁSOK A MAGYARORSZÁGI KÉSŐGÓTIKUS FALFESTÉSZETBEN SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA A magyarországi későgótikus világi falfestészetről szólva az első hely a vajdahunyadi Mátyás loggia festményeit illeti meg. Ezt a pusztulásra ítélt kiemelkedő alkotást az 1867­ben megkezdett feltárás után készült vízfestmény másola­tok és rajzok őrizték meg a leghitelesebben számunkra. 1 Az újabb feltárások és kutatások eredményeként már nem tartható ez az egységes alkotás a történelmi Magyarország legkorábbi fennmaradt világi falfestményének, 2 hiszen az­óta, hogy csak egy példát említsünk, a várpalotai várban is előkerültek profán ábrázolások. 3 Azonban a vajdahunyadi festményekhez hasonló jelentőségű együttes nem látott mindeddig napvilágot. A festménysor tartalmának megfejtése régóta foglalkoz­tatta a hazai művészettörténészeket. A felmerült lehetősé­gek közül példaként említjük meg a Hunyadi család ere­detének történetét vagy Trisztán és Izolda históriáját. A korszak erdélyi művészetének kiváló ismerője, dr. Balogh Jolán késői műveiben is megoldatlannak nevezi az ábrázo­lást, azonban éppen ő közelíti meg a valóságot leginkább, amikor a festett erkélyről kitekintő, országalmát tartó ifjú alakjában Corvin Jánost véli felismerni. Feltételezését alátámasztja az 1482. április 8-i oklevéllel, melyben az uralkodó fiának ajándékozza „atyai és örökletes várá"-t, Vajdahunyadot. Az 1482-es esztendő feltehetőleg terminus ante quem lehet a falfestmények készülésére vonatkozóan. Az 1479­es évet tekinthetjük talán terminus post quem-nek, amikor első írott nyoma van annak, hogy az uralkodó más utód hiányában Corvin Jánost tekinti a trón várományosának. 6 A félköríves emeleti árkádsor építését, mely a vár északi szárnyának déli, udvari oldalán látható, 1470 és 1480 közé helyezte a legújabb irodalom, 7 a festmények keletkezése azonban a fent említettek szerint konkrétabban behatárol­ható (1., 2., 3., és 4. kép). A falfestmény a vár egyik központi helyén, élénk színe­ivel nagyjelentőségű lehetett, s megrendelője, az uralkodó azzal a szándékkal készíttette, hogy tárgyánál és szépségé­nél fogva hatással legyen a szemlélőre. Az alkotás fősze­replője az országalmát tartó ifjú, aki méltósággal tekint ki az ablakon a vadkanvadászat jelenetére (1. kép). Feltéte­lezésünk szerint a középkori szimbolikának megfelelően a vadkanvadászat itt a gonosz legyőzésére való utalást jelen­ti. 8 Az első és második pilaszter közötti árkádív felett fes­tett későgótikus architektúra látható és két illuzionisztikusan megfestett ablaknyílás (4. kép). Az egyik ablakban hölgy jelenik meg, kezében karikával, melyre gyűrűk vannak fel­fűzve, vele szemközt az ablakban lovag látható, játékosan tiltakozó mozdulatot végezve. 9 A második és harmadik pi­laszter között pedig a hasonlóan elhelyezkedő festett ab­laknyílásban (4. kép) férfialak nyújt gyűrűt a finoman tiltakozó gesztust végző hölgy felé. A játékos gesztusok jól ismertek már a 14. század lovagi jelenetei óta. 10 Ennek hagyományait őrzik ezek az ábrázolások, melyek egyértel­műen a házasságra való utalást jelentik a gyűrű szimbólu­mának felhasználásával. 11 A harmadik pilaszteren látható az irodalomban majomként emlegetett figura. Ez azonban véleményünk szerint vadember ábrázolás (3. kép). A vad­embernek jelentős szerepe volt a kor szimbólumrendsze­rében, s a termékenységre, a családok fennmaradására va­ló utalást jelentette. 12 A vademberrel díszített pilasztert követően, az utolsó árkád felett az ablakból kitekintő ifjú szerepel, aki jobbjával az országalmát mutatja fel a vele szemközti ablakban lévő hölgynek 13 (4. kép). A falfest­ményt megrendelő uralkodónak Corvin Jánosba vetett kettős bizodalmát őrzi meg ez a jelentős emlék. Mint a trón örökösét és mint családjának fenntartóját kívánta őt látni és bemutatni a király a neki adományozott várban. A gonosz szimbóluma a sárkány vagy baziliszkusz 14 ott leselkedik ugyan a központi pilaszter alján (2. kép), azon­ban ez nem zavarja meg a fenti gondolatsort, mely Corvin János majdani uralkodására és családalapítására utal. A baziliszkusz felett a kompozícióban központi helyet kap a madár ábrázolása. 15 A falfestményeket bizonyára hazai mester készítette, aki hasonló olasz indíttatású illuzionisz­tikus jellegű falfestmények hatása alatt állt. 16 Joggal felté­telezik budai példa hatását a festmények készítőjére. 17 Kvalitásban ezek a festmények sokkal jelentősebbek, mint a loggia északi falán lévők, melyek a 15. század harmadik negyedéből valók, és címereket, gótikus indákat, vadászje­leneteket, íjászokat és egy vadkanon lovagló vadembert ábrázolnak (4. kép). Mindkét korszak falfestményein talál­hatók mondatszalagok. Sajnos azonban a Mátyás loggia festményein ezek oly töredékesek, hogy azokból nem von­ható le a tartalomra vonatkozó következtetés. A későbbi falfestményeknél Balogh Jolán hívta fel a figyelmet arra, 18 hogy itt gótikus díszítőelemek reneszánsz formában elren­dezve szerepelnek. Ez is Mátyás uralkodásának utolsó év­tizedére utal. 19 Mátyás király korának e kiemelkedő emléke mellett az 1460-as évek, tehát egy korábbi időszak átlagos színvonalú

Next

/
Oldalképek
Tartalom