Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

SZMODISNÉ ESZLÁRY Éva: Világi ábrázolások a magyarországi későgótikus falfestészetben

világi alkotása is fennmaradt a zólyomi paplakban. A je­lenleg a pozsonyi Nemzeti Galériában lévő falfestményen vadászat, a vadász kigúnyolása és zenélő, éneklő állatfigu­rák láthatóak. A későgótika korábbi szakaszát képviseli ez az emlék, mely tárgyában, a nyulak legyőzik a vadászt, 21 egyházi téma kibővítését jelenti groteszk, mulattató jele­netekkel. Említésre méltó, hogy a nyársra kötözött vadász alakja, melyet a nyulak helyeznek a túz fölé, megtalálható Erdődi Bakócz Tamás zágrábi misekönyvében is. 22 Felte­hetően valamely korábbi egyházi rendeltetésű könyv illuszt­rációja nyomán jelent meg a téma a falfestészetben és szélesedett ki más jelenetekkel együtt világi jelenetsorrá. A Mátyás korából való és az 1460-as évekre helyezhető emlék még a budai „Táncolók" csoportja, erről azonban ­témájánál fogva - a későbbiekben kívánunk szólni. A későgótikus világi falfestészet érdekes emlékei talál­hatóak a besztercebányai egykori Thurzó-ház egyik hátsó szobájában. A zöld háttér előtt megmutatkozó magas szín­vonalú indadíszítést, az egyházi jellegű ábrázolásokkal vál­takozóan jelentkező világi tematika alapján a várakban és a városi házakban egyaránt megtalálható „zöld szobák" ér­dekes magyarországi emlékének tartjuk. Keletkezési idejé­re vonatkozóan eltérőek a vélemények. E. Durdiaková 1465-re vagy 1478-ra datálja őket a dongaboltozaton lát­ható Mátyás címer alapján, ugyanis Mátyás ezekben az években járt Besztercebányán. Heilfurth kivételével, aki a falfestményeket 1500 tájára helyezi, 24 1490-et tartják ál­talában terminus ante quem-nek az említett címer miatt. 25 Véleményünk szerint meggondolásra késztető körülmény, hogy Beatrix királyné címere - mely a szakirodalomban 1982-ig tévesen szerepelt Besztercebánya címereként vagy allegorikus címernek nevezve 26 - korona nélkül van ábrá­zolva. A falfestmények valószínűleg 1495 után készülhet­tek, amikor a ház már a Thurzó család tulajdonában volt. Beatrix ebben az időben mint a király özvegye még birto­kolta a bányavárosokat. 27 Mátyás címerét a meghalt nagy uralkodó tiszteletére helyezték el a mennyezeten a királyi özvegy címerével együtt. A király címerének annak halála után való ábrázolására példaként felhozható a gyulafehér­vári 1512-ben elkészült Lázói János kápolna Mátyás-címe­re. 28 A terminus ante quem a falfestmény készítésére vo­natkozóan 1500 lehet, amikor az özvegy királyné elhagyta az országot. 29 Az 1955 és 1958 között feltárt és restaurált falfestmé­nyek első tudományos igényű publikálását Lajta Edith vé­gezte el. 30 A falfestmények jelentésének megfejtéséhez a „Dániel és az angyal" jelenet jelentett számára kulcsot. Ennek nyomán jutott el a falfestmény-ciklus bányavárosi sajátosságainak elemzéséhez és az igazságosság gondolatá­nak kiemelt jelentőségű ábrázolásához. Az általa megkez­dett gondolatot kívánjuk folytatni a képciklus további ma­gyarázatával és az általa megoldatlanul hagyott kérdésekre vonatkozó értelmezési javaslatainkkal. Az igazságosságra és igazságra való utalás az egyes jele­neteken a koronás Mátyás címer alatt abban erősít meg bennünket, hogy a falfestmények már abban az időszak­ban készültek, amikor - az uralkodó halála után, az egyre zavarosabb politikai helyzetben - Mátyás alakja legendás­sá vált. Erre a jelenségre, mely itt jól tanulmányozható, történészeink újabban hívták fel a figyelmet. 31 A bibliai vonatkozású témák közül - melyek az igazságosság gondo­latához kapcsolódnak - a legjelentősebbek az Utolsó íté­letet és Zsuzsannát a vénekkel bemutató jelenetek. Ez utóbbi Dániel igazságosságát szimbolizálja. A világi tárgyú falfestmények közül a róka és a gólya történetének példázatát a korabeli európai falfestészetben máshol is alkalmazták. 32 Különös figyelmet érdemel a be­járati ajtó fölé helyezett medvetáncoltatás bemutatása (5. kép). A medvetáncoltató férfi - mint már erre korábbi tanulmányunkban utaltunk 33 - a 15. században elterjedt moreszka táncnak egyik tipikus mozdulatát végzi, melyet a medve figurája nehézkesebben követ. A jelenet mögött a zenész dudán, a moreszka táncok muzsikájának kedvelt hangszerén játszik. Ez a jelenet olyan váratlanul eleveníti meg a szoba falfestmény sorát, mint ahogy a korszakban a drámákba bekomponált moreszka táncok jelentettek be­tétként váratlan hatást. 34 Hazánkban is kedvelték ezt a táncot. Pietro Aretino jelentése nyomán adat van arról, hogy az 1500-as szentév alkalmával Rómában magyarok is táncolják. 3 A moreszka táncok gondolatköréhez kapcso­lódott a jogtalanság megtorlása, az igazságtalan bírák ellen való protestálás, a gyengék segítése. Ebben az értelemben az igazságosság tematikájához illeszkedik. 36 A Dániel igazságosságát jelképező Zsuzsannát a vének­kel bemutató jelenet mellett látható egy nagyrészt homá­lyosan és hiányosan fennmaradt jelenet, melynek jobb oldalán az előtérben előkelő ifjú áll kezében jogarral, a bal oldalon pedig - szintén az előtérben - visszatekintő szar­vas alakja látható (7. kép). A háttérben ruhátlan nőalakok, az egyik vállán még palást van. A korábbi irodalom a hal­ványan látható bolond figurájára is utal. 37 Eddig egyrészt Szent Eustachius legendájának tartották a festményt, másrészt Mátyás királlyal kapcsolatos ábrázolásnak vél­ték. 38 A falfestmény jelentése régóta foglalkoztat bennün­ket, azonban megfejtése igen nehéz, mivel az egész felület erősen megrongálódott és a középen a kompozícióból egy vertikális sáv már nem látható. Az előtérben az ifjú férfi­alak és a szarvas között is, éppen középtájt teljes hiány mutatkozik. Mégis, megfejtését illetően szeretnénk javas­latokat tenni. A korszakban igen kedvelt Paris ítélete témát szeretnénk legelőször megemlíteni. A zürichi Schweize­risches Landesmuseumból ismerjük azt az 1512-ből szár­39 mazó, luzerni falfestményt, mely ezt a jelenetet áb­rázolja. Baljában bírói jogarral, kezében almával, kihajló gallérú díszes köpenyben áll itt az ifjú Paris. Három ruhát­lan nőalak jeleníti meg az istennőket. A kompozíció bal oldalán alvó lovagként, kút előtt is szerepel az ifjú alakja a nyilazó Ámorral együtt. A besztercebányai falfestmé­nyen a jogart tartó ifjú mögött, a kompozíció közepén lát­hatóak a vetkőző és ruhátlan nőalakok, melyeket a korábbi irodalom fürdőzőkként is említ. 4 Ezek a nőala­kok lehettek a vetélkedő istennők, akiknek története 1500 körül oly népszerű, hogy élőképekben is megelevenítik őket. Megszemélyesítve sokszor szirének és nimfák alakját öltötték magukra. 41 Besztercebányán az Ámor figura he­lyett vele rokon értelemben a szarvas szerepel. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom