A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 3. szám. (MNG Budapest, 1980)

Vinzenz Oberhammer: Munkácsy Mihály mennyezetképe a bécsi Kunsthistorisches Museum lépcsőházában

volna a nagy francia regényirodalomban. Az egyik még sokkal egyértelműbb célzás Munkácsyra és a korábbi időből származó egyik főművére, nevezetesen a „Krisztus Pilátus előtt"képére, már régebben ismeretes: Guy de Maupassant a ,,

Peintre hongrois Karl Markowitsch" alakjában a művésznek - festményének a költői szabadság jogán „Christ marchant sur les Flots" nevet adva - „Bel-Ami"-jában (1885) az ábrázolás terjedelmességét tekintve, figyelemreméltó emléket állított. (Didier Rozsaffy, La Peintre Hongrois au XIX

e Siècle, Michael Munkácsy, Gazette des Beaux-Arts 1927, 229. old. ff. skk.) 35 Farkas, 1889. szeptember 25. 36 Verw. Arch. 29, 1890. március 14. 37 Verw. Arch. 29, 1890. május 12. ill. 21. - A kép már korábban, készülése idején, Dubufe műtermében biztosítva volt; erre vonatkozik az „en cours d'exécution" megjegyzés. A Salonban való kiáüítás idejére azonban a megnövekedett veszély miatt, egy kiegészítő biztosítást kötöttek. 38 Verw. Arch. 29, 1890. július 31. (augusztus 1.) 39 Farkas, 1890. szeptember 16. és 17. 40 Heinrich von Angeli, 1840-ben Sopronban született, 1925-ben Bécsben halt meg. A mennyezetképnek nem megfelelő módon történő bemutatását a kiállítást méltató írásában M. Albert is sajnálkozva említi a Gazette des Beaux-Arts-ban 1890, Vol. II. 467. old.: Le Salon de 1890 aux Champs Élysées I. Peintures. 41 Verw. Arch. 29,1890. október 2. 42 Verw. Arch. 29,1891. február 25. 43 Verw. Arch. 29, 1891. szeptember 4. (az 1890. február 28-i ülés jegyzőkönyve) Akkord-Protokollja. 44 Farkas, 1891. október 16. Terebes 4 5 F. Walter Ilges, Michael Munkácsy (Knackfuss - KünstlerMonographie), 1899. 46 C. von Lützow, Das Kunsthistorische Hofmuseum in Wien, Zeitschrift für Bildende Kunst NF Bd. III. (1892) 97. old. skk. 47 Katalog der Makart-Ausstellung im Künstlerhaus Wien 1885, Gesellschaft Bildender Künstler Wiens. (A bécsi Künstlerhaus Makart kiállításának katalógusa 1885, a bécsi Képzőművészek Társasága) ,,. . . Makart a művészettörténeté, személyisége tőlünk eltávolodott, fenomenális fejlődése örökre lezárult.. ."— írja a katalóguselőszó). 48 Ilges, i. m. 94. old. 49 Sedelmeyer, i. m. 30. old. 5 0 Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály Vol I. és II. 1907. 51 Elisabeth M. Hajós, Munkácsy in Wien (Munkácsy Bécsben), Forum, Zeitschrift für Kunst, Bau und Einrichtung, 6. Jahrg. (1936), 240/41. old. (reprodukcióval) — A szerzőnő, aki különben elsőként vizsgálja a megbízás forrásait (V. ö. „Dokumente zur Entstehung von Munkácsys Deckengemälde im Kunsthistorischen Museum zu Wien", Ungarische Jahrbücher XVIII, 1938. 349-352. old. megjegyzi, hogy Munkácsy képét saját korában „érdekes módon sajnos nem méltatták megfelelően". Felveti a kérdést, hogy „a Párizsban élő magyar Munkácsynak megbízása talán bizonyos bécsi körökben rossz hangulatot keltett". A sajtó rendkívül hűvös fogadtatása különben aligha érthető. 52 L. Végvári: Mihály Munkácsys Werk. Budapest, 1952; — Végvári: Munkácsy Mihály élete és művei, Budapest, 1958.,- Végvári: Katalog der Gemälde und Zeichnungen Michael Munkácsys, 1959. (német kiadás). 53 Perneczky Géza: Munkácsy, Budapest 1970. 39. old. németül: 1971. 48. old. (Corvina Verlag) s4 Végvári katalógusa 13 festett tervet említ, mégpedig 11 teljes színes kompozíciót és két részlettanulmányt. Az utóbbi kettő (417, 418) csak írott források alapján ismert. A színes össztervekből is kettő (385, 413) csak az üodalomban van említve. Néhány további katalógusszám alatt nyilvánvalóan az adatok pontatlanságáról van szó, vagy ezek további magyarázatot kívánnak: a 412-es szám alatt a „Mitológiai jelenet" című képről van szó (C-terv), mely jelenleg lappang, de legalább fényképes reprodukcióról ismert; a 316. szám azonos a 314-gyel; a 397. szám Végvári szerint „a mennyezetvázlatok legszebbike", különösen „a kolorit frisseségével" és érdekes ,,

plein aü felfogása" miatt tűnik ki. Ez a terv úgy tűnt nem lelhető fel, azonban (Végvári katalógusának néhány pontatlansága ellenére) valószínűleg Váczy Péter professzor (Budapest) tulajdonában lévő színvázlattal azonosítható, melyről a szerző a tulajdonos szíves közlése alapján a kézüat röviddel nyomdába kerülése előtt szerzett tudomást; a 384. számú terv, melynek elkészülte csak a tervezőmunka legvégére tehető, alig tartható Munkácsy sajátkezű munkájának; megfelelő helyen erről a kerek képről még szó lesz, - 156—158. és 167-170. szám alatt jelzett rajzok 1954 óta nem lelhetők fel. Csak a 158. rajzról nem ismeretes reprodukció. 55 Végvári, id. m. pótlás, 256-260. szám, 262., 264. (a 16., 17., 19-21., 23., 25. vázlatkönyv). - A mennyezetképhez készült vázlatkönyvrajzok mutatóját lásd a függelékben. 56 Dr. Pogány Ö. Gábornak, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának, valamint Dr. Bodnár Évának, akik a vázlatkönyveket rendelkezésemre bocsátották, e tanulságos források tanulmányozásához nyújtott sokoldalú segítséget és a fotók elkészítését a legmelegebben köszönöm. 5 7 Olaj, vászon, 51 X 55 cm, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 10.202. 58 „ ... az egyetlen elem, amelyet a művész itt (azaz a mennyezetfestészetben) elképzeléseinek szinteréül választhat, a levegő üja C. H, Werner „Anleitung über die Freskomalerei, 1781 c. könyvében. Csak másodsorban jön tekintetbe a mennyezetfreskó kereteként az építészet, „mert a csodálkozás, a csodálat és a tetszés érzete támad fel bennünk, ha feltekintünk és azt látjuk, hogyan emelkedik az épület és száll fejedelmi pompával az ég felé" V. ö. Tintelnot H.: Die barocke Freskomalerei in Deutschland, 1951, 306. old. — Hermann Bauer: Der Himmel des Rokoko, 1965. 5 9 A szerző köszönetét fejezi ki Dr. Hedvig Kenner professzornak az e részben megvitatott kérdések tisztázását elősegítő beszélgetésért. 60 Végvári képkatalógusában 412. szám alatt szerepel. 61 „A művészet apoteózisának" fogalma a Kunsthistorisches Museum lépcsőházának mennyezetképével kapcsolatban már néhány évvel korábban C. v. Lützow, egy a bécsi múzeumok festői díszítéséről szóló cikkében „Kunstchronik"jának 1883. májusi számában (488. old.) már megtalálható, éspedig meglepő módon (és nyüvánvalóan helytelen értelmezésben) Makart mennyezettervével kapcsolatban. „A művészet apoteózisa" - áU itt - az az általában az a gondolat, amely itt kifejezésre jut. 62 Olaj, vászon, 64 X 84,5 cm. Szombathely, magántulajdon. A kép ismeretét dr. Bodnár Évának köszönöm. 6 3 A 20/66-os vázlathoz (64. kép) hasonló kontúrok a bécsi Burgtheater lépcsőházaiban a Matsch-Klimt csoport mennyezetfreskóin láthatóak. 64 Valószínűleg vázlatkönyvlap. Malonyai Dezső - Munkácsy könyvében reprodukálva. 65 Egy másik oldal nyüvánvalóan a 19/11-és rajzon, egy további a 19/36-os rajzon van vázolva, értelmük azonban nem világos. 66 Olaj, vászon, 94,8x91 cm, ma Devich Sándor magántulajdona, Budapest. 67 Olaj, vászon, 100,5 X 100,5 cm, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 4887 6 8 A négy (kezdettől fogva tervbe vett) figurának egy harmadik, sokkal lazább kombinációját kísérli meg a 23/65-ös vázlat Michelangelo balra, valamelyest elkülönülve, a másik három férfi nyitott csoportként a kép jobb szélére kerül. A fal itt azonban csak utólag van berajzolva, a két akttal való kapcsolat nem világos, mert ezek a rajzon nem szerepelnek. 69 Reprodukálva Ilges Munkácsy könyvében, i. m. 95. old. (84). 70 Olaj, vászon, 100 X 100 cm; Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 51.2832. 71 Olaj, vászon (az építészeti részek előrajza külön papírra tussal készült és a festék alapozására lett felragasztva.); 100,5 X 100,5 cm, (utólagos) ajánlással: à mon ami Dubufe, Mih. Munkácsy