A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 3. szám. (MNG Budapest, 1980)

Mojzer Miklós: MS Mester budapesti, h onszentantali (Antol) és lille-i képei

' Bizonyítottnak egyelőre csak azt tekinthetem, hogy a metsző MZ mester is festő volt és műveltsége, tájékozódása teljesen megegyezik MS mesterével, akivel azonos korú lehetett. A metszetekről nem bizonyítható, hogy azok Münchenben, vagy akárcsak Bajorországban készültek. MS mester 1506-ban befejezett oltárműve kétségtelenül a magyarországi Selmec­bányán állt. 1 A. Lenz: Der Meister MZ, ein Münchener Kupferstecher der frühen Dürerzeit, München 1972 MZ mester 1500-as Dürert idéző lapjai megelőzik a közvetlen Dürer-tanítványok és munkatársak (Hans von Kulmbach, Hans Baldung Grien, Hans Schäuffelein) legkorábbi műveit is. Az északi Dürer-követők között MZ mester tekinthető a leg­korábbinak, öt ebben viszont csak az olaszok előzik meg: Marcantonio Raimondi és Nicoletto da Modena, akiknek Dü­rer-hatású lapjait MZ mester már hasznosította. Úgy látszik, hogy a düreri példák ismeretében, de éppen az olaszok dü­reres munkáinak hatására kezdett metszéssel foglalkozni, amelyet 1503 után már nem folytatott. A Vizitáció, a Jézus születése és a Küályok imádása figurái­nak feje és alakja 1:8 arányú, a Jézus születése térdelő Máriáé még 1:9-nél is nagyobb. Kb. 1:8 arányú MZ mester: Alexand­riai Szt. Katalin vértanúságán a baloldali három figura, a Sa­lamon bálványimádásának nőalakja, a Négy vitéz s A bál leg­több alakja. Ahol a metsző példaképeitől kevésbé távolodott el, ez az arány többnyire csak 1:7 ; így a Szt. Sebestyénen, a Szt. Kristófon, a Vanitason, a korai Szt. Margit-Orsolya­Katalin metszeteken. 1 Kevés változtatással történt ismétlések: MZ mester MS mester Szt. Kristóf arca Jézus születése, a bal oldali pásztor arca Szt. Borbála vértanúsága, az Jézus születése, Szt. József apa arca arca Ker. Szt. János fejvétele, Sa- Kálvária és a Levétel a ke­lőmé feje resztről-képek Mária feje A királyfiak vetélkedése, a döntőbíró arca Kálvária, Stefaton arca Aristoteles és Phillis, a nő arca Vizitáció, Mária arca Két megkülönböztető jegy van, amely MZ mester és MS mes­ter figuráira többször jellemző. Az egyik a mantegnai eredetű, hátrafelé erősen megnyújtott koponya. MS mester hontszent­antali Szt. Józsefe és az angyalok lent, valamint a lille-i kép kis Jézusa ilyen, míg MZ mester: A küályfiak vetélkedésén az idősebb küályfinak, a Négy vitézen az alabárdosnak, A bál-on a hercegnek, a Lovon vágtató páron a lovasnak, az Alexandriai Szt. Katalin vértanúságán a szentnek és a hóhér­nak ilyen hátrafelé megnyújtott a feje. A másik jellemző még egyénibb. MS mester - MZ mester művein egyaránt az arcok sajátos „mikro-távlattal" ábrázoltattak. E „mikro-távlat" abból áll, hogy a szemek és száj vonala a háromnegyed pro­filú ábrázolásokon nem párhuzamos, hanem egy viszonylag közeli futópontot érzékeltet — ahogy a nagylátószögű lencse torzítja a közelről fényképezett tárgyakat. Ez a festői fogás­nak nevezhető sajátosság a kortársak közül az idősebb Jörg Breu és Hans Burgkmair műveüe is jellemző, különösen a korábbi, a század első évtizedében festett műveiken. Az arcok ilyen „kinagyítása" a jelenetekben természetesen azok erős torzításával jár - Jörg Breu ausztriai művein az arcok valóság­gal perspektivikus szétlapításban szenvednek. Kétségtelen, hogy e mikro-távlatnak az alkalmazása az arcokban célzatos volt és a figurák jelentőségének a fokozását szolgálta. Az em­beri alak e „nagyítással" - éppen a lelki tartalom, a kifejezés gyújtópontjában, a fejben - látszatra közelebb került a néző­höz, mint a képen ábrázolt környezete. Ezzel azonban nem egyéni vonásait, hanem csupán emócióját, lelkiállapotának hatásosabb bemutatására törekedett a két augsburgi festő vagy maga MS mester is. A fogást áüeneszánsz jellegűnek mondhatnánk, amely jelentős, mint az olasz példákból vett motívumátvételek, de nem humanista tartalmú, hanem a góti­záló expresszivitás eszköze. Olyan jellegzetesség, amely a késő­gótikus műhelygyakorlatból ered. A műhelygyakorlat a saját eszközeivel próbált az egyre ismertebbé váló olasz példaképek mellett korszerű lenni. A fenti jellegzetesség önmagában tehát nem feltétlenül meg­különböztető jegye MS mester vagy MZ mester figuráinak, hiszen Breu, Burgkmaú - bizonyos esetekben Cranach ­fejein is látható. E jellegzetességen belül azonban MS mester és MZ mester művein is azonos az, hogy a háromnegyed pro­filban ábrázolt fejek szeme nem egyvonalba rajzolt, hanem két párhuzamosba. A távolabbi szem a „mikro-távlatot" mintegy újrakezdi az arcon belül. Az arcok ennek eredménye­ként kevésbé torzultak, mint az említett augsburgi mesternél. Ilyen arc a varsói kép létrán álló figurájáé, a Vizitáció Szt. Erzsébetéé, a Jézus születésén az első angyalé, az Olajfák hegyén Szt. Jánosé, a Kálvárián Krisztusé. MZ mester az L. 2 lapon Mária, az L. 14 lovasa, az L. 17 bal oldali dobosa, az L. 21 lapon a középen hátul álló lándzsás fejét a fentiekhez hasonlóan rajzolta meg. Alig vitatható, hogy ez a festői fogás ebben a formában egyéni. Igaz, hogy miniatúrán is előfordul. A krakkói Behem-kódex mestere így ábrázolja a Táskakészí­tők nőalakját (akinek figuráját különben Dürertől vette) vagy a Szabóműhely szabómesterét. A Behem-kódex mestere a Ciolek-kódex Templomépítés-jelenetébeni a kegyúr arcát is ilyen módon ábrázolta. Ezek a részletek is azokhoz tartoznak, amelyek MS mester - MZ mester oeuvre-jéhez közelebb hoz­zák a Behem-kódex mesterét. 74 Szkomforma lebbenő kendők: MZ mester: a Térdelő süó nőn (München, rajz), a Szt. Borbála vértanúságán L. 7 - MS mes­ter: a Vizitáción, az esztergomi Kálvárián. Hasonlóan stüizált lebbenő kendő a Behem-kódexben őrzött Kálvária-kánon lapon is (amelyet Winkler „mit schongauerscher Spitzigkeit gezeichnet "-nek érez, de szerintem inkább stossos). A Behem­kódexbeli Kálvária-kánon lap különben MS mester és MZ mester tájainak a legközelebbi megfelelője. 7 5 Ami a színezést illeti, ezeknek a legkorábbi és legjelentősebb „düreres" tájaknak különleges, erős és vüágos színereje van. Olyan sajátosság ez, amelyre láthatólag nem Dürer művészete volt a példa. Amennyüe megítélhető, az első üyen fennma­radt középeurópai emlék a krakkói Mária-oltár színezése — elsősorban a növényi háttereké. A krakkói oltáron kívül MS mesterre és a Behem-kódex mesterére jellemző ugyanez az áttetsző, világos színezés, amit Winkler „feurige Kraft", „inten­sive Glühen" jelzőkkel tisztelt meg. „Für seine Farbengebung gebricht es mü an Vergleichsstücken, sie ist schlechthin einzig­artig" (Winkler, 1941, 21.). A Behem-kódex színezésének különleges voltát Winkler Hans von Kulmbachra gyakorolt hatásában is igazságosan említette (F. Wink 1er: Hans von Kulmbach, Leben und Werk eines fränkischen Künstlers der Dürerzeit, Kulmbach 1959). 7 6 A kezeket - ahogyan MZ mester is - MS mester is idegen példák alapján rajzolta meg. A példa többnyire Dürer volt. MZ mester L. l-es metszetén a nő jobb keze — MS mester Keresztvitel-képén a keresztet megragadó katona bal keze (előbbivel tükörképesen) és a Kálvárián a süó második Mária bal keze - a Behem-kódex miniátora, A papükészítőkön a bal oldaü figura jobb keze - ugyanaz a kéz! Másik példa: Dürer B. 76 rézmetszetű lapján a nő jobbja egy­aránt példája MZ mester L. 20 nőalakja jobbjának, MS mester Vizitációján Erzsébet jobb kezének, - tükörképesen a Behem­kódex Cipészműhelyén a fonó nő bal kezének. A csomószerű, nem részletezett rajzú kezek MZ mester metszetein, MS mes­ter táblaképein és a Behem-kódex mesterének miniatúráin jellegzetesen rokonok egymással. 7 7 A lille-i kép hátterében a sötétszínű ló feje ugyanúgy, mint a Behem-kódex Szíjgyártóján; a másik, a fehér lóé igen hason­lóan a Kovácsok-miniatúrájához. Az előbbi ló MZ mester L. 4 lapján a ló fejét ismétli tükörképesen, az utóbbi pedig éppúgy lehetetlenül hosszúlábú, mint MZ mester L. 9 lapján a háttérben látható paripák is azok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom