A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 3. szám. (MNG Budapest, 1980)

Mojzer Miklós: MS Mester budapesti, h onszentantali (Antol) és lille-i képei

Berlin 1971, 136, 158-159.) vagy Mantegnára - addig a hontszentantali puttó-angyalok Nicoletto da Modena mantegna s puttóinak változatai. Hind, V. 121. No. 33. Nicoletto korai lapjaiból való. A Hindemlítette düreres száraz és lombos fa ábrázolása Dürer Hercules-fametszetének (B. 127) 1496 körül) hatása alatt megengedi, hogy Nicoletto lapját ne datáljuk 1500-nál későbbre, E szakállas török arca alapján rajzolta meg MS mester a Kálvárián a százados profilját, tükörképesen. Mária szerénységében a földre néz, mert nem szeret sokat szólni ... A királyok az egyetemes egyházat jelentik, amely a pogányokból származik, — mint Pseudo-Bonaventuránál, v. ö. /. Ragusa-R. G. Green ed.; Meditations on the Life of Christ, Princeton 1961, 51. - Nicoletto Vesztaszűzének szerény magatartása, lefelé irányuló tekintetével azonos a lille-i Máriáéval, akinek arca a vesztaszűsz vonásait őrzi tükörképesen (v. ö. Hind, V. 109 és 120, no. 30. - Nicoletto munkáinak korábbi csoportjába sorolja s azok közé a lapok közé, amelyek Füippino Lippi hatását mutatják). A gyermek elfordulása anyja felé talán a Pseudo-Bonaventurától származó gondolat ábrázolása: „Since the Lady deeply longed for poverty and understood the desire of the Child, who taught her inwardly as well as by showing His desire by signs, perhaps by turning His face away from the gold in disdain, she distributed everything to the poor within a few days". /. Ragusa-R. B. Green, 1961,51. A kis Jézus lábtartása különben hasonló, mint Füippino Lippi képén a budapesti Szépművészeti Múzeumban, 1140 sz. A kezével előrenyúló, de fejével visszaforduló kis Jézus példái a Leonardo-körben: milánói festő (Giampietrino?), Leonardo rajza alapján; Mária gyermekével és liliommal, Highnam Court, Gloucester; - és a vele rokon példák: Róma, Villa Albani, Chatellerault, magángyűjtemény; Josef Juster egy metszetén és a leonardói eredetű Jézus születése-kompozíció replikáin; az ún. lüiomos Madonnák e gyermektípus ábrázolásával valószínűleg Leonardora vezethetők vissza az 1490-es évek körüli időre, v. ö. W. Suida, 1929, 52-53. - és Leonardo elveszett Szt. Anna harmad maga val-kartonja (1501) kis Jézusának változatai (Paris, Louvre; Madrid, Prado; másolatai Berlin, stb. Id. W. Suida, 1929, 130-131). - A kis Jézus csavart mozdulata Hans Burgkmair: Mária gyermekével az ablaknál-fametszetén (B. 13, - 1503-4 körül), v. ö. T. Falk: Hans Burgkmair, Das graphische Werk, Augsburg 1973, kat. Nr. 11 nem leonardói eredetű. - Buchnernek a lüle-i képpel kapcsolatos megfigyelését ezek a kimutatható itáliai összefüggések igazolják. Csak éppen nem az id. Breu, hanem MS mester „scheint (i. e. um 1502- ... in Italien gewesen zu sein. Die italienischen Reminiszenzen auf der Liller Epiphanie legen diese Annahme nahe" (E. Buchner: Jörg Breu, Ein süddeutscher Maler des 15. Jahrhunderts, Augsburg 1928, 327.). Breu itáliai utazása különben igen kérdéses; ha járt is ott, akkor is csak az 1510-es évek közepén. - MZ mester metszetei és rajzai arra vallanak, hogy a metsző 1500-ban fordulhatott meg Itáliában, rövid időre, talán a szentévvel kapcsolatban. Hind V. no. 24/a és VI. no. 24/a - tükörképes másolata a no. 24.-nek. Nem dönthető el, hogy MS mester melyik metszetet bütokolhatta, de a gyermek fejéhez kétségtelenül ezek egyikéről vette mintáját. Hind V. no. 3 és VI. no. 3. - 1490 körül; erről a lapról 1494ben Dürer készített másolatrajzot, párdarabjáról, a Bacchanália szőlőpréssel (Hind 4.) lapról pedig később többek között Rubens is, Id. Hind V. 14. Korábban (Acta Hist. Artium XII. 1966, 112/48) ezt az arcképet inkább a megrendelő arcképének tartottam, mint önarcképnek. Az utóbbi lehetőséget azonban több és jobb érv támogatja, mint az előbbit. - A fiatalabb küály kerek edényt tartó jobbkeze Dürer: Ádám és Éva (B. 1) 1504-ben készült rézmetszetén Éva jobbkezének a változata. - A képet eredetiben nem láttam. A fej jellegzetesen önarcképi jellegére és festésmodorára vonatkozó részletes közléseket és a részletfotót Móré Miklósnak, a budapesti Szépművészeti Múzeum főrestaurátorának köszönöm, a színek leírását Hervé Oursei úrnak, a lille-i Musée des Beaux-Arts igazgatójának. 37 Közismert példák a XV. század közepétől: Benozzo Gozzoli, a három királyok menetében, 1459, Firenze, Medici palota kápolnája; Botticelli, A királyok imádásán, 1476 körül, Firenze, Uffizi; Filippino Lippi, Szt. Péter és Pál a proconsul előtt, 1484/85 körül, Firenze, Brancacci-kápolna a Sta Maria del Carminében, L. Signoreili, Az Antikrisztus-jelenetében, 1500 körül, Orvieto, Dóm; Dom. Ghirlandaio, a Joachim áldozatának visszautasításán, 1490 körül, Füenze, Sta Maria Novella; u.ő, Szt. Ferenc feltámaszt egy halott gyermeketjelenetben, 1485 körül, Firenze, Sta Trinità; Melozzo da Forli, Jézus bevonulása Jeruzsálembe-jelenetén, 1478 körül, Loreto, Basilica di Santa Casa; Perugino, A kulcsok átadása Péternek-jelenetben, 1490 körül, Róma, Capella Sistina; Pinturicchio, a spellói Sta Maria Maggiore freskóján, 1501 körül; Sodorna, a monte-olivetói bencés templom freskóin, 1505-6 körül; Raffaello, Az athéni iskolán, 1509-11, Róma, Vatikán; általában a képből kitekintő háromnegyed-profilos ábrázolások, v.o. L. Goldscheider : Fünfhundert Selbstporträts von der Antike bis zur Gegenwart, Wien 1936, 20. kk. Mantegna a Szt. Jakab Heródes előtt-jeleneten (korábban Padova, Eremitani-kápolna), ld. A. Neumeyer: Der Blick aus dem Bilde, Berlin 1964, 46. - Az északi művészet köréből: Nicolas Froment, a Lázár feltámasztásán (1461 Füenze, Uffizi); a Meister des Krainburger Altars 1510 körül bécsi oltárán a bal oldali szárny közepén szembenéző sapkás férfi feje igen hasonló pózban, mint a lüle-i kép arcképe, (Bécs, österreichische Galerie, ld. E. Baum: Kat. d. Museums Mittelalterlicher österreichischen Kunst, Wien 1971, 136. ff. Nr. 93.) - Grünewald az isenheimi oltáron Szt. Pál remetében örökítette-meg a saját vonásait, míg Szt. Antal remetében a megrendelőt. „Die beiden Porträtgestalten sind ins Reich der Legende entrückt, wo sie ihren Dialog über das Menschenwerden Christi führen. Wü aber werden durch die Blickverbindungen in das Gespräch einbezogen" (A. Neumeyer, i. m. 1964, 49.). - A Meister von Frankfurt az Annen-Altaron 1504, (Frankfurt a. M. Städel. Inst), az id. Hans Holbein a Sebastianusaltar Szt. Erzsébet-képén (1517, München, Alte Pinakothek) a szentre tekintő szakállas alakban ábrázolta magát — chantilly-i rajza bizonyítja, hogy ez önarcképe — ld. L. Goldscheider, 1936, 25/103. - Georg Pencz egy oltártöredékén, a Királyok imádásán (Drezda, Gemäldegalerie); Bernt Notke Gregorsmesszéjén, 1504 körül (elpusztult) az oltár mellett szembenéző figura önarckép volta vitatott; a képből ugyancsak kinéző, térdelő diakónus feje valószínűleg arckép {A. Neumeyer, i. m. 1964, 49.). 38 Az időben és jellegben legrokonabb példa a Dürer-körből Hans Baldungnak Szt. Sebestyén-oltárán 1507-ből (Nürnberg, GNM) a festő önarcképe a szent melletti alakban, „mint tanú"-é (K. Oettinger-K.-A. Knappe: Hans Baldung und Albert Dürer in Nürnberg. Nürnberg 1963, 34.). 39 Talán a legkorábbi festett példa, amelyet M. Meiss valószínűsített (French painting in the time of Jean de Berry, The Boucicaut Master, London 1968, 11, 131-133.) a Boucicaut marsall Imádságoskönyvében (1405-1408 körül) a Királyok imádása jelenet szembenéző, feketeruhás, álló küálya, aki feltehetően a marsall barátjaként, az 1407-ben meggyükolt Louis d'Orléans vonásaival jelent meg. - A kortársaké között bár nem portré, sajátos típus, eszményi individuumot mutat be az álló fiatalabb királyban Dürernek a firenzei Uffiziben őrzött, 1504-ben készült Királyok imádása. A király feje Urbach Zsuzsa találó megfigyelése szerint erősen leonardeszk jellegű, a háttérben ágaskodó lovon ülő lovas is. Hans Baldung berlini Küályok imádásán (1507) a szembenéző, a képben uralkodó helyzetű fiatalabb király — aki a szerepnek megfelelően alighanem kissé fiatalított! - kétségtelenül portré s „wettinische Züge"-t visel (v. ö. K. Oettinger-K.-A. Knappe, i. m. 1963, 33.). - A Meister der Habsburger a bécsi Kunsthistorisches Mus. Küályok imádásán a