A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 3. szám. (MNG Budapest, 1980)

Mojzer Miklós: MS Mester budapesti, h onszentantali (Antol) és lille-i képei

Renesansowe II. 1957, 74-75.). Krisztus arca ugyanitt szintén schongaueres: az Ecce Homo (B. 15) Krisztus-arca alapján rajzolt, tükörképesen. A kánon-képet Winkler az 1520-as évekre datálta, igen későre. A lap a Ciolek-kódex négy, a Behem-kódex miniátora által festett miniatúrájánál nem későbbi és az 1505-10 éveknél nem datálható későbbre. 12 „Panniculo capitis mei circumligavi lumbos eius" Denys de Chartreux; - Érsekújvári Kódex, Nyelvemléktár IX. 1888, 59-60. - Mojzer M.: i. m. 1966, 111/34, 36. A Selmecbányái oltáron a Vizitáción Mária kendője a Kálvárián Krisztus ágyékkendőjével korrespondál. 13 E sziromforma kendőstilizálás nehézkesebb, kevésbé ideges rajzzal a fiatal Jörg Breu művein is előfordul, de kevésbé finomult gótizáló modorban, mint MS mesternél. MS mester MZ mester kendőihez hasonló stüizálású - lebbenő kendői a Stoss-hatás áruló jelei, mint pl. a „Meister der Heiligenmartyrien" tábláin (Bécs, österreichische Galerie). ,,Unter allen zeitgenössischen Kunstwerken sind die den Martyrien am stärksten geistesverwandten die Kupferstiche und Federzeichnungen Veit Stoss". Ld. O. Benesch, Der Meister des Krainburger Altars IL, Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, VIII. 1932. 22-23. 1 4 Sziromformában csapódó kendők a krakkói oltár domborművein, amelyek a Vizitáció kendőjével rokonok: a Joachim és Anna találkozásán az angyal, a Krisztus megjelenik Magdolnának-jeleneten a szent kendője; a főjeleneten a haldokló Mária kendője. Veit Stoss metszetein a Krisztus siratása (L. 3) lapon János evangélista köpenye; a gránátalmás Madonnán (L. 5) Mária köpenye. 15 Mária figurája alig eltérő változata MZ mester: Okos szűz mint Fortuna-rajzának (Nürnberg, GNM.) Különösen a fejkendő hasonló a nürnbergi rajzéhoz. Ugyanúgy a fej mögül a jobb kar mögött lebben ez hátrafelé, mint Máriáé. A két figura megcsomózott, ferdén álló öve is igen hasonlít egymáshoz. MZ mester rajza is Schongauer Okos szüzeinek nyomán készült variáció. Mint Dürer tarocchi-sorozata, a korábbi példakép aktuális újraformálása. A nürnbergi rajznak és a Vizitáció Máriájának főleg a colmari művész B. 78 és B. 80 lapjai az előzményei. 1 6 E növények nagysága Krakkóban részben az oltár figuráinak különlegesen nagy méreteiből adódik, részben pedig a festő különleges szándékából lett üyen. Míg pl. a Noli me tangerejeleneten a háttérben a kerítés az előtér figuráihoz mérten kb. négyszer kisebb, addig a legtávolabb álló növények az előtérben láthatókhoz mérten legfeljebb csak a felényiek. A növények a figurákhoz mérten is tekintélyes nagyságúak (a Kálvárián, a Krisztus siratásán, A szent asszonyok a sírnál-jeleneteken.) A növények a budapesti Vizitáción is feltűnően nagyok a figurákhoz képest. Michael Wolgemut a zwickaui oltár szárnyain, a hátoldalon festett felnagyított dekoratív mintalapnövényeit nem sorolhatjuk az oltárképfestés legnagyobb méretű növényeihez, mert nem figurális jelenet vagy táj részei. A krakkói oltár flórájának festése a színeket illetően leginkább a kölni iskola - már a XIV. századtól szokásos - zöld növényes előtereit látszik folytatni. (S. Lochner, Ibolyavirágot tartó Mária a kis Jézussal, Köln, Diözesanmuseum; Meister der Hl. Sippe: Sebestyén-oltár; Meister des Bartholommeus-Altars művein a növények tömöttebbek és sűrűbbek; - a Meister der Katharinenlegende: Levétel a keresztrőloltárán, Köln, WRM - erősebb kékeket és nagy, sima zöld háttereket fest. - A Meister des Marienlebens intenzív világoszöld növényi és táji elő- illetve hátterei tekinthetők a krakkói oltár legközelebbi festett növényi előzményeinek.) Hans Pleydenwurff a krakkóiaknál kisebb léptékű, rajzosabb jellegű növényeket ábrázolt, a Meister des Wolfgang-Altars (Nürnberg, St. Lorenz-Kirche) sokkal rajzosabbakat, mint ahogyan a Pleydenwurff hatása alatt működő Bambergi festő 1460-70 körül az eberni Kalvarienbergen (Nürnberg, GNM) sokkal tárgyiasabbakat. Az id. Hans Holbein Domonkos-oltárán (Frankfurt a/M. Städel. Inst.) széleslevelű, sűrű, monotonabb színezésű növényzet látható, míg Jan Pollák Ferencesoltárán (München, Bayerisches Nat. Mus.) darabosabban stilizált, jóval merevebben ábrázolt levelekkel és virágokkal találkozunk. 17 A krakkói oltár festett növényei nagyrészt jól azonosíthatók. A stilizálás különlegességét azonban L. Behling is méltatta: „Ganz besonders deutlich ist hier aber bei Stoss neben der botanischen Wiedererkennbarkeit das ornamentale Prinzip der Zeit an den Pflanzen durchgeführt". A pacsirtafű (Kreuzblumen), a páfrány (Farn), az oroszlánfog (Löwenzahn), a kapotnyak (Haselwurz) stüizálásában „geht die Phantasie des Malers eigene Wege . . ." L. Behling: Die Pflanze in der mittelalterlichen Tafelmalerei, Weimar 1957, 74—75. - A stilizálás különlegessége nem csak a csavart formákban, hanem a vibráló fényű, áttetsző világos színekben is feltűnő, úgy, ahogyan a budapesti Vizitáción vagy az esztergomi Passió-képeken is. 1 8 F. Winzinger: Die Zeichnungen Martin Schongauers, Berlin 1962, Nr. 77. 1 9 F. Winzinger: i. m. 1962, Nr. 31. 20 Schongauer: Krisztus ostorozása (B. 12) - a bal oldali ostorozó figura arca, amelyet különben Dürer több korai metszetén is hasznosított. 21 Dürer: A négy bosszúálló angyal az Apokalipszisből (B. 65) lapján jobbra lent a császár bal keze is hasonló, tükörképesen. 22 Pogányné, Bálás Edit: Római szoborművek hatása a reneszánsz nagy mestereire - kandidátusi értekezésének Mantegna és MS mester c. fejezetében; - Művészettörténeti Értesítő XXIII. 1974,97-108. 2 3 A figura mantegnai előzményét, amelynek alapján Dürer a hamburgi rajzot készítette - v. ö. E. Simon: Dürer und Mantegna, Anzeiger des Germ. Nat. Mus. Nürnberg 1971/72, 2425 - úgy látszik, MS mester is ismerte és hasznosította a hontszentantali pásztor figurájában. Az esztergomi Keresztvitel Krisztusának lerogyó mozdulata különös módon szintén a Mantegnától újrafogalmazott (Orfeusz halála, Mantova, Camera picta) antik Orfeusz halála-kompozícióra vezethető vissza. Lehet, hogy ennek az antik előképnek származéka Sebastian Brant Narrenschiffjében a „Von wider Gott reden" jeienet hasonló alakja, aki ellentétes, de igen hasonló mozdulatokkal látható (1494). - Zoan Andrea: Térdelő ruhátlan férfi koszorúval a kezében, „El mato"-lapja (Hind 2) Mantegna modorában készült, s a művész legkorábbi műveihez tartozik. Később talán Dürerre is hatott ez a figura, vagy ennek feltételezett antik előképe a (B. 70) karcban, 1515-16 körül (Hind, V. 2.). 2 4 A német művészetben talán a legkorábbi példa a londoni National Gallery düreres Mária a kis Jézussal-képe, feltehetőleg a második évtized végéről, amelyen a kis Jézus erre a leonardói ábrázolásra vezethető vissza. A Németalföldön először Vincent Sellaer látszik meghonosítani a leonardói gyermekfigurát, a század második évtizedében (v. ö. G. F. Hoogewerff: Vincent Sellaer een bijdrage tot de kennis van zijn kifnst, in Miscellanea Prof. Dr. D. Roggen, Antwerpen 1957, 137-148). 25 V. ö. Kenneth Clark-Carlo Pedretti: The drawings of Leonardo da Vinci in the Collection of her Majesty the Queen at Windsor Castle, London 1968,1. 3 és II. no. 12276 26 W. Suida: Leonardo und sein Kreis, München 1929, 51-, 56 kk. Fernando de Llanos: Mária a kis Jézussal, Zürich, Kunsthaus; Marco d'Oggiono: Madonna del latte, Párizs, Louvre; Salai (?): Mária gyermekével és a kis Keresztelő Szt. Jánossal, Budapest, Szépművészeti Múzeum, és a kép variánsai. A hontszentantali kép kis Jézusa különösen közel áll a kérdéses Salai-kép kis Jézusának típusához. W. Suida, i. m. 1929, 298, Abb. 272. 2 7 Dürer a leonardói eredetű kis Jézus-figurát a Szoptató Máriarajzán (Wien, Albertina, v. ö. F. Winkler, Dürerzeichnungen III. Nr. 512) 1512-ben hasznosította. 28 Míg Dürer korai puttó-angyalai (a drezdai oltáron a szárnyakon 1496-97 körül; A Paumgartner-oltáron 1500-03 körül; A Szentcsalád a három nyúllal-fametszeten (B. 102), 1498 körül) Giovanni Bellini gyermekábrázolásaira vezethetők vissza (F. Anzelewsky: Albrecht Dürer, Das malerische Werk,