Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. – Doroghyné Fehér Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2. szám. (MNG Budapest, 1974)
Erdey Dezsőné: Erdey Dezső (1902—1957)
MIHÁLTZ PÁL MŰVEI A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN A magyar művészet modern törekvéseit követő festők körében Miháltz Pál — a szentendrei művésztelep tagja — jelentős helyet foglal el. A ma hetvenedik életévén túl levő művész pályája a Tanácsköztársaság idején indult, ekkor került a Képzőművészeti Főiskolára. 1 1899. április 1-én született Magyarvalkón, a színes, gazdag népviseletéről ismert kis kalotaszegi faluban. Édesapja református pap volt, kulturált, sokféle érdeklődésű, képzőművészeti adottságait művelő, irodalommal, zenével intenzíven foglalkozó ember. Festő liât az otthon, a regényes táj emlékei egész életében kísérték. Tízéves volt, amikor a kis falusi templomot megörökítette. 2 Apja kerti házukban műtermet rendezett be, művészek, művészettörténészek és néprajzkutatók gyakran járták a vidéket, és otthont találtak apja házában. Jékely Zoltán egyik regényében, a Medárduszban meg is emlékezik erről, és egyik versében is szerepel Miháltz pap kertje. 3 Ilyen környezetben érthető a fiatal Miháltz vonzalma a festészethez, rajzhoz, a külső világ visszaadásához. (Befolyásolhatta ezt a hajlamot egy másik örökség is: anyai nagyanyja Kiss Klára, Kiss Bálintnak, a hazai képzőművészet történetében az 1848-as időkben jelentős szerepet betöltő festőnek, a Magyar Nemzeti Képtár első őrének unokahúga volt.) 3 / a A művész édesapja 1907-ben meghal és ők édesanyjával Szentesre költöznek. Itt végzi középiskoláit, s innen kerül a fővárosba, a Képzőművészeti Főiskolára, 1918-ban. Révész Imre, Edvi Illés Aladár irányították első lépéseit. Révész Munkácsy Mihály követője volt, így a nagy mester hagyományai — ha közvetetten is — nyomot hagytak a fiatal festő első munkáin. Huzamosabb időn át az emberi fájdalom, szenvedés ábrázolásának tudatos keresése jellemzi. Elszakad a természeti látvány visszaadásától, nagy, sötét puha foltokkal alakítja formáit. A hamvas, sejtelmes színkultúrában Carrière-re emlékeztető vonásokat fedezhetünk fel. Ilyenek a Krisztusfej, Golgota, En, stb. 4 A belső érzésvilág dinamikus kifejező ereje azonban megkülönbözteti felfogását Carriere-től. Érzékelhetően szenvedélyesebb hangvétele az expresszionizmus irányába vezet. A fent említett művek közül a művész tulajdonában levő 1924-es évszámot viselő Golgota a legjellemzőbb festészetének első, kezdeti időszakára. 5 A Képzőművészeti Főiskola oktatási rendszere ellen az elmúlt évtizedekben többször merült fel észrevétel. Hiszen a Benczúr-iskola módszereit a századfordulón is már túlságosan „akadémikus"-nak tartották s ezért történt Hock János emlékezetes támadása is. G Jóllehet a kiutat addig nem találták meg, amíg a Tanácsköztársaság sok egészséges kulturális tevékenysége között a főiskola átszervezését is napirendre nem tűzte, a megvalósítás csak később következett be, amikor olyan tanárok, mint Réti István, Csók István cs Vaszary János kerültek a tanuló ifjúság élére." Miháltz erről így emlékezik: „Hálával tartozunk mi — akik ebben a korban voltunk fiatalok — annak a mozgalomnak, melyet a főiskola reformjának neveznek. Lyka Károly és Réti István kezdeményezésére felváltották azt az oktatást, mely egy egész korszak elmaradott szellemét tükrözte. En a Vaszary növendékek közé jelentkeztem és úgy éreztem a változást, mintha egy másik világba kerültem volna." 8 Érthető hogy olyan szuggesztív egyéniség, mint Vaszary, kitűnő, eddig ismeretlen utakat nyitott a fiatalok számára. A korrigálások alkalmával nemcsak a rajzi hibákra mutatott rá, hanem ugyanakkor bőséges magyarázatot adott új művészi elvekről. 1927-ben, a főiskola elvégzése után Vaszary mellett mint „továbbképzős" növendék dolgozik, egy ideig mint tanársegéde is. Vaszary értékelte a fiatal festő munkáiban az expresszív hajlamot, de ösztönözte arra, hogy eddigi, jórészt monokróm felfogását erőteljes színekkel váltsa fel. Ez nem sikerült könnyen, hosszú küzdelem után lassan inkább egy foltkombinációkra épített stílushoz jutott el. A fejlődés vonala így nála a színes foltok felé irányult. Leegyszerűsített, összegezett formákkal ismerkedik, azon kívül saját korának expresszivitás iránti érzékenysége is előtérbe kerül. A tízes években a Nyolcak jelentősége tagadhatatlan, bátor kísérletekre ösztönözték a fiatalságot. Az első olyan szervezett akaratnyilvánítás volt, amely a teljes művészi szabadság lehetőségét teremtette meg. A Tanácsköztársaság bukása után a haladó szellemű művészek legtöbbjének emigrációba kellett vonulnia, az utat azonban megmutatták. A modern felfogás hívei a Nyolcak után elsősorban az expresszionizmus és kubizmus eredményeivel indultak tovább. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy fauvizmus, kubizmus, szürrealizmus és absztrakció révén sokféle út és differenciálódás lehetséges. A fiatalok örömmel vették tudomásul, hogy a megjelenítés módja, eszközei közül szabadon választhatnak. Amikor bebizonyosodott, hogy a valóság sokrétű ábrázolása áttételesen, spekulatív módon is történhet, a leíró tendencia háttérbe szorult s a természethű ábrázolás elvesztette egyeduralmát. A különféle festői elgondolások megvalósítása sok belső küzdelmet okozott.
