Pogány Ö. Gábor - Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1. szám. (MNG Budapest, 1970)

Szabó Júlia: A naiv művészet problémái és a magyarországi emlékanyag

FÜGGELÉK (ADATOK A TANULMÁNY li A N SZEREPLŐ KEVÉSBE ISMERT MŰVÉSZEKRŐL) MOKRY MÉSZÁROS DEZSŐ (1881—1970) Sajóecsegen született. Apja tanító volt. Mosonmagyaróvárott a Mezőgazdasági Akadémiára járt. 1908 óta fest. Mint őslénykutató, amatőr régész és zoológus működött. Bejárta Afrikát, Indiát s több utazást tett Franciaorszéigban, Olaszorszéigban és Törökorszéigban. Képein részben egzotikus táj élményeit, részben őslénytani kutatásaival kapcsolatos fantáziáit jeleníti meg, de festett magyar tájakat is. Néhány képén a szecesszió hatása érezhető. Kiáll. 1910. Budapest, Művészház, 1930. Budapest, Tamás Galéria 1913, Finnország, Új-Zéland, 1900 Pozsony, 1907, Székesfehérvár: Magyar naiv művészek. írod. Farkas Zoltán: Mokry Mészáros Dezső kiállítása a Tamás Galériában, Nyugat, 1930. I. 16. Beke László, Mokry Mészáros Dezső, Valóság, 1968 BOHACSEK EDE (1889—1915) Karánsebesen született. Apja szobrász volt. Budapesten tanult az Iparművészeti Szakiskolában szobrászatot. 1910-ben festette első képét. Dekoratív tendenciájú képein a modern formaképzés népművészeti hatásokkal együtt jelentkezik. Mint segédházmester halt meg Budapesten fiatal korában, tüdőbajban. Kiáll. 1917. Budapest, Emlékkiállítás, a Ma folyóirat II. kiállításán. 1965 Székesfehérvár, Nyolcak és Aktivisták kiállítás, 1966 Pozsony, 1967 Székesfehérvár, Magyar naiv művészek. írod. Hevesi Iván: Új művészeti törekvések, Ma 1919, IV. évf. 3. Hevesi Iván: Futurizmus, expresszionizmus, kubizmus, Budapest, 1919. Ke'dlai Ernő: Új magyar piktúra, Budapest, 1925. BENEDEK PÉTER (1889—) Úszódon született földműves családban. Négy elemit végzett. Nyolc éves korától rajzol. Az első világháború idején hadi munkát végez Pesten egy vasgyárban, ekkor fedezi fel rajzait egy művészetpártoló. Első kiállítása 1923-ban nagy sikert arat. Dekoratív naturalisztikus hajlaméi művész. Bár pártolói óvják minden kultúrhatástól, festményeiben, különösen 1930-tól több „hivatásos festői módszert" fedezhetünk fel. Rendkívül differenciált színérzéke, kulturált akvarell technikája már a tízes évek végén keletkezett, egészen primitív képeiben is érezhető. Kállai Ernő szerint: „a kispolgárosodó paraszt életképei, zsánerjelenetei jellegzetes önálló stílust alkotnak". Kiáll. 1923. Budapest, Alkotás Művészház, 1928. Budapest, Nemzeti Szalon, 1929. Wien, Künstlerhaus, 1934. Budapest, Nemzeti Szalon. Őstehetségek kiállítása. 1938. Amszterdam, Hongaarsche Oertalen, 1964. Cegléd, Gyűjteményes kiállítás, 1966. Székesfehérvár, Magyar naiv művészek . írod. Kállai: Uj magyar piktúra, Bp. 1925. 63—65. o Bálint Jenő: Benedek Péter, 1928. Mihály fi Ernő: Benedek Péter: Magyarország 1928. X. 27. Lyka Károly: Benedek Péter: Új Idők 1928. 45. sz. 546. o. Móricz Zsigmond: A földmunkás mint festőművész. Magyarország 1928. X. 28. Focillon: La peinture aux XIX—XX. siècles, Paris, 1928. Kassák Lajos: őstehetségek. Nyugat 1934. 183— 188. 1. Bedő Rudolf: Benedek Péter Művészet 1964. április, 18. o. Haulisch Lenke: Benedek Péter Művészet 1965. március, 46. o. Péter Imre: Kiállítási krónika. Művészet 1965. méircius, 44—45. o. Németh Lajos: A naiv festők. Elet és Tudomány 1967. I. 13. Szabó Júlia: Benedek Péter félszéizados pályája. Művészet, 1969. dec. GYŐRI ELEK (1906—1958) Tiszaladányban született. Gyermekkorát Tokajban töltötte. 1919-ben bal szeme megsérült. Kovácsmesterségét tanult Tokajban. 1931-ben rajzokat küldött be a Vasárnap című lap szerkesztőségébe, ahonnan válaszul biztatást kap és elküldik neki Bálint Jenő Benedek Péterről szóló könyvét. A harmincas évek elején Pestre kerül, a Goldberger-gyárban napszámos munkát végez, bútorkocsiban, majd pincelakásban lakik, nyomorog, és egyre többet fest. Sokalakos mozgalmas képeiben Tiszaladány és Tokaj életét, esküvőit, temetéseit, szüreti mulatságait, vásárait jeleníti meg. A harmicas évek közepétől több műpártoló támogatja, s a népi írók is felfigyelnek rá. A negyvenes, ötvenes években egyre inkéibb rendszeres festészeti tanulmányokat folytat, stílusa a naturalizmushoz közeledik. Kiáll. 1934. Budapest, Nemzeti Szalon, Őstehetség kiállítás. 1938. Amsterdam, Hongaarsche Oertalen. 1964. Linz, 1966. Pozsony, 1967. Székesfehérvár, Magyar naiv Művészek. írod. Bálint Jenő: A Reggel 1934. augusztus 20. és szeptember 3. (riportok). Kállai Ernő: Együgyű piktorok, Új Idők 1936. 13. sz. Ujszászi Kálmán: Győri Elek, Magyar Csillag. Vitányi Iván: Emlékezés Győri Elekre és Gajdos Jétnosra. Művészet 1963. november. Mezei Ottó: Két naiv festő: Gajdos János és Győri Elek. Valóséig, 1966. szept. Sz. Muraközi Ágota: Magyarországi parasztfestők Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 1968.