Pogány Ö. Gábor - Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1. szám. (MNG Budapest, 1970)
Vayerné Zibolen Ágnes: Kisfaludi Károly „vészei" és „nyugalmas teremtései"
KISFALUDY KÁROLY „VÉSZEI" ÉS „NYUGALMAS TEREMTÉSEI" Kisfaludy Károly 1788-ban született Téten. Életútját tanítványának és barátjának, Toldy Ferencznek 1 és mindmáig egyetlen monográfusának, Bánóczi Józsefnek 2 munkásságából ismerjük. A tőlük tudottakat Viszota Gyula jó félszázaddal ezelőtt Kisfaludy személyes hagyatékának, így igen jelentős képgyűjteményének levéltári anyagával egészítette ki. 3 Verseit, drámáit, levelezését bőven publikálták, sorozatkiadásokban és válogatásokban egyaránt. Képzőművészi hagyatéka, rajzai és festményei halála után először a Magyar Nemzeti Múzeum zárt gyűjteményébe 4 és a Kisfaludy Társaság birtokába kerültek, ma a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum megbecsült kincsei. Jónéhánya még ma is magánosoknál maradt, egynek-egynek elszórtan régi árverési katalógusokban bukkanunk nyomára. Első gyűjteményes kiállítását 17 művéből Ernst Lajos rendezte 1921-ben. 5 Az Irodalmi Múzeumnak 1963-as, második, széles körű kutatással előkészített gyűjteményes kiállítására 43 müvét sikerült összegyűjtenünk, annak ellenére, hogy a két bemutató között eltelt negyven esztendő alatt az akkor még meglevők közül néhánynak időközben már nyoma veszett. Érdemben foglalkozni egyedül a fennmaradtakkal lehetséges, az elveszettek, s említésből ismertek csak Kisfaludy témakörét gazdagítják, e munkák önállóságáról, művészi készségéről nem alkothatunk képet magunknak. Rajzainak és festményeinek tüzetes vizsgálata lehetővé teszi számunkra, hogy művészi tanulmányainak pontosabb körvonalait felvázolhassuk, festői felfogását és gyakorlatának módszerét megállapíthassuk . fi Kisfaludy Károly csak ifjúkori munkáit szignálta, festményein nem találunk jelzést, hiteles képeinek sorát így csupán a hagyományok segítségével lehet összeállítani. A művek a „stílus", egyes részletek, témák, sajátos festői készség alapján az esetek nagy részében egymást igazolják : így rajzolódik ki előttünk Kisfaludy Károlynak művészi ceuvre-je, ez a nemcsak kultiirhistóriánk vagy irodalomtörténetünk, hanem a magyar művészet története számára is jelentős képegyüttes, amelyet Kazinczy Ferenc „vészeknek" és „nyugalmas teremtéseknek" 7 nevezett. Kajztanulmányainak első bizonyítékait, kedves emlékeit a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára őrzi : pontos satírozási gyakorlatok, gondos iskolamunkák még feltehetően a győri rajziskolából. Ügyeskezű, ám dilettáns munka még édesapjának árnyképe (1. kép) és az a kisméretű festmény is, melyet eddig tévesen első szerelmének, Heppler Katalinnak portréjaként ismertünk, (2. kép). Utánuk időrendi sorrendben egy olyan emléket van módunkban ismertetni, amely még Kisfaludy katonáskodása idején készült, de amelyről sem leveleiben, sem életrajzíróinál nem olvashattunk ezideig semmit. A hosszúfalusi, ma zalaapáti Szentkirályi kastély falát díszítő falképek (3. kép) első említését az épület 1953-ból származó műemléki leírásában találjuk 8 miután csak az 1920-as évek elején került elő a falakat hosszú időn keresztül beborító tapéta alól. 9 Ma már újból láthatatlan az azóta ráfestett mészréteg miatt. A rendelkezésünkre álló gyenge amatőr felvételen négy mellképet vehetünk ki, a hosszabb falon hármat, a rövid részen egy egyedülállót. A hármas tartalmilag és formailag is összetartozik, még egy feliratos szalag is összefogja őket. A jobb oldali feketebajuszos, körszakállas, katonai zubbonyos férfi a középen levő nő felé fordul.A baloldali férfialak idősebb, hosszú ősz szakálla van, szintén katonai zubbonyt, fején magyar Bocskaytípusú sapkát visel és ugyancsak a nőre néz. A feliratos szalagon két szó olvasható : „Kein Vorurtheil". A negyedik a különálló női mellkép ügyesebb, portrészerűbb, úgy tűnik független a többitől, esetleg egy másik hármashoz tartozhatott. A fiatal férfi szakáll-típusa és kalapformája arra mutat, hogy Kisfaludy egy illusztrált kiadású Hanswurst vígjáték lapjairól másolhatta a falképet. A XVIII. század második felében előfordult az is, hogy Hanswurst katonaruhát viselt. A történetnek néha már szociális tanulsága is volt, 10 amire itt a bájosan primitív falkép „Kein Vorurtheil" aláírásából következtethetünk. 1812-es bécsi útja előtt a telet nővérénél, Vönöckön töltötte, ahol a Spissich-ház egyik bolthajtásos termének falára is festett falképeket. E sokat emlegetett munkájáról még leírásunk sem maradt, bár feltehető, hogy a meszelés alatt a képek még ma is ott lappanganak. Majd nagyobb szünet után már Bécsben készült kisebb-nagyobb munkái következnek. Bécsből írott leveleiben többször említi azt, hogy „képét" hazaküldi nővérének, de csak egyetlen miniatűr önarcképét ismerjük. Ez a halványkék színhangidatú kis portré már ügyes, rutinos munka, a miniatűrök tetszetős modorában; karakterének hitelességéről nincs lehetőségünk meggyőződni, mert a fiatal Kisfaludyról nincs más ábrázolásunk (4. kép). Arra azonban elég bizonyosság, hogy sok hasonló miniatűr került ki keze alól, míg ehhez a harmonikus színezésű, könnyű kézzel festett, kedves önarcképéig eljutott. A többi, Bécsben készült, említésből ismert portré-munkáját már nem lehet felkutatni. 11 Feljegyzésekből tudjuk, hogy
