Korner Éva - Gellért Andor szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 5. szám (Budapest, 1965)
Márffy Albin - Rukavina Erna: A Magyar Nemzeti Galéria elhelyezése a Budavári Palotában
Bécséhez a Szent István Dóm, Londonéhoz a Tower vagy Párizséhoz a Notre-Dame. A palota története hét évszázad óta fonódik egybe a magyar nemzet történetével és sorsa jóban-rosszban osztozott az egész ország sorsával. A XIII. század derekán egy létéért, fennmaradásáért küzdő nép épített először erős bástyákkal körülvett várpalotát a Dunának ezen a stratégiailag fontos pontján és egy békés jövőjén munkálkodó, szabad nemzet építi most újjá a második világháborúban lerombolt palotát a kultúra fellegvárává. Ahol megszűnt a monarchikus állam, ott az uralkodói rezidenciákban úgyszólván mindenütt közgyűjteményeket, múzeumokat helyeztek cl. Érdemes megemlíteni ezek közül néhányat. Múzeum lett a Madrid közelében épült Escorial, a világ egyik legnagyobb szabású alkotása, amelyet II. Fülöp a XVI. század második felében királyi palotának építtetett. Az 178ö-ben épült Prado, amelyben már VII. Fülöp festészeti múzeumot alapított, 1818-ig királyi szókhely volt. A Louvre helyén eredetileg Fülöp Ágost király építtetett várkastélyt, majd 1546-ban I. Ferenc kezdte meg átalakítását. A Palotamúzeumot 1750 óta hetenként kétszer a közönség is megtekinthette, 1793 óta pedig nyilvános közgyűjtemény. A versailles-i palota a XVII. század óta királyi székhely ós XIV. Lajos létesített itt először gyűjteményt. A Palota egy részét az 1789-os forradalom óta nyitották meg a közönség előtt, véglegesen pedig a Harmadik Köztársaság adta át a nyilvánosságnak. Képzőművészeti múzeum az eredetileg udvari labdaháznak épült Jeu de Paume is. A XVI. század közepe táján, Medici Katalin uralkodása idején építették a Tuilleriákat, amely azután — többszöri átépítés után — a francia uralkodók, köztük I. Napóleon állandó székhelye volt. A palotát a XIX. század végén csatolták a Louvre-hoz és azóta iparművészeti múzeum. A leningrádi Téli Palota egyes termeiben II. Katalin orosz cárnő 1779-ben alapította az Ermitázst. Ezeket a termeket a nagyközönség 1852 óta rendszeresen látogathatta, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta pedig az egész palotakomplexum múzeummá lett. A nápolyi Museo Nazionale a XVI. század vége felé az aragóniai királyi család számára épült. Ezt a palotát 1790 óta használják múzeumnak. A bécsi Burg, az osztrák császárok palotája volt. Jelenleg fegyver- és hadigyűjtemény van benne. A schönbrunni palota, a Habsburg uralkodók egykori nyári rezidenciája, ma szintén múzeum. Kerámia- és bútorgyűjteményt helyeztek el benne. A Belvedere alsó ós felső palotája a XVIII. század elején Savoyai Jenő herceg számára épült, majd a császári ház tulajdona lett és az ambrasi gyűjteményt helyezték el benne. 1923-ban teljesen újjászervezték az osztrák festészet és szobrászat emlékei számára. 1953 óta österreichische Galerie néven — önálló nemzeti múzeum. A prágai Hradsin, a volt királyi vár egyik palotájában van a régi cseh művészet, valamint a külföldi művészet gyűjteményét bemutató múzeum. A volt bukaresti királyi palota 1946 óta Nemzeti Képtár. A budavári palota ezeknél is régebbi hagyományokra tekinthet vissza. Korabeli oklevél szerint IV. Béla király 1244-ben emelt a budai várhegy legdélibb pontján — ahol a palota most is áll — erős bástyákkal körülvett királyi várat. A királyi vár ettől kezdve évszázadokon keresztül tartózkodási helyo a magyar királyoknak. A királyi vár egyúttal a várhegyen ós a tövében elterülő polgárváros védelmét szolgáló erődítmény a Dél-Buda és Pest közötti dunai átkelőhely védelmi kulcsa. Egy évszázaddal később Nagy Lajos király a palotába helyezte a királyi székhelyet, egyik utóda, Zsigmond pedig a német-római birodalom székhelyévé tette Budát ós fényes királyi palotává alakította át az egykori palotaerődítményt. O építtette 1426-ban azt a nagyméretű lovagtermet, amelynek alapfalai a második világháború után végzett ásatások során kerültek elő. A Zsigmond korában épült királyi várat a XV. század végén Mátyás király belsőleg is pompás királyi palotává alakította át. A palota szépsége még a pompához szokott olaszokat is elbűvölte. Nem is csoda, hiszen Bonfini krónikája szerint a palota pompája versenyzett a római paloták szépségével, gazdagságával. A törökök pedig később az „arany alma palotája"-nak nevezték el. Mátyás gótikus stílusban építkezett, de a díszítésekben már megtalálhatók az olasz rinascimento elemei is. A nagy király a palotában alapította ós helyezte el könyvtárát, melynek egyes megmaradt darabjai, az ún. Corvinák ma is értékes kincsei az egyetemes művelődéstörténetnek ós a miniatúra művészetnek. Wohlgemuth mester egykori fametszete után készített vázlatunk a Mátyás halála utáni budavári palotát ábrázolja (72. kép). 1526-ban a törökök elfoglalták és felgyújtották a várpalotát. Szapolyai János három évvel később visszafoglalta és ismét hatalmas erődítménnyé építette, azonban csakhamar újból török kézre került és 1686-ig török kézen is maradt. A vár visszafoglalásáért vívott harcokban még az is elpusztult az épületekből, amit a török épen hagyott. III. Károly szerényebb méretű építkezései után (73. kép) csak Mária Terézia királynő uralkodásának vége felé, 1770ben fejeződött be a várpalota teljes újjáépítése Franz Anton Hillebrand tervei szerint. A Mária Terézia korában felépített palota kópét mutatja egy korabeli metszet alapján készült vázlatunk (74. kép). Az elkövetkező száz évben a várpalotát tűzvészek és ostromok pusztítják. Később hadászati jelentősége egyre csökken, ezért a hadügyminisztérium 1874-ben kimondja, hogy a vár erődítményei a hadászat időszerű követelményeinek nem felelnek meg. Ekkor kezdik meg a palota újjáépítését Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint. A tervek elkészítésére eredetileg Ybl kapott megbízást,