dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

Scheiber Mária: Magyar művészeti szaklapok a XIX. században

Ezek mellett a kimondott szaklapok mellett nem szabad elhanyagolnunk azokat a folyóiratokat és napilapokat sem, amelyek külön rovatot nyitnak a képzőművészetnek. Már a XIX. század elején is láthatjuk, hogy a művészet iránt volt némi érdeklődés, a 40-es évektől már állandóak a Műtárlat ismertetései. Mikor a század második felében gazdagabbá válik a napi és heti sajtó, a nagyobb lapok mind foglalkoznak aktuális művészeti kérdésekkel. Egyegy jelentősebb művész kiállítása (Zichy, Munkácsy, Lötz) vagy a Műcsarnok kiállításai adják a témát. Jókai Mór, Keleti Gusztáv, Ney Ferenc, Maszák Hugó stb. ezeknek a cikkeknek a szerzői. De bármilyen híres neveket találjunk is itt, a kritikák nem felelnek meg a képzőművészeti esztétika követelményeinek. Lyka Károly szerint a képzőművészeti kritika, ellentétben az irodalmi kritikával, csak kívánatossá igyekszik tenni a művészetet, de a festés mikéntjéről az írónak magának sincs komoly tudása. A tárgy, a téma a döntő még a műkritikában is. Ilyen cikkek jelentek meg a Vasárnapi Újságban, a Fővárosi Lapokban, a Honban stb.-ben. A 80-as évek folyamán a lapok szelleme ugyanis megváltozott. A nyárspolgári szemléletből átalakultak a kapitalizmus kívánsága szerint. Lendületesebb, egyben felületesebb, pózosabb és affektáltabb a hangjuk és ami ennek a felfogásnak az előnyét jelenthetné, a nagyobb látókört, és szélesebb perspektívát már az újonnan meginduló lapokra bízzák. A Fővárosi Lapok vagy a Vasárnapi Újság nem tudtak lépést tartani a kor fejlődésével, az élet gazdagsága és bősége ezeknél a lapoknál nem jár együtt a tudomány és művészet őszinte szeretetével és megértésével. Új lapok indulnak. Elsősorban A Hét jön számításba, Kiss József lapja, amely 1889-ben indult meg. Ez ugyan irodalmi lap, de a művészeti kritika terén is áttöri a frontot, szabad levegőt enged a zárt szobákba, szabadon nyilvánítva véleményét a hivatalos eszmék hordozóival, minisztériummal, Társulattal, Főiskolával szemben. Ezt rövid idő múlva (1891—1896) követi a Katona Lajos lapja az Élet. Társadalmi és közgazdasági folyóiratnak nevezi magát, kéthetenként jelenik meg. Külön művészeti rovata van, amelybe a kor legjobbjai, Lyka Károly, Gerecze Péter, Kaczián László stb. írták cikkeiket komoly szaktudással. Merész hangja nem hízeleg, hanem ostoroz. Kadosa Elek pl. azt írta 1891-ben, hogy „Budapest világváros nem lesz addig, amíg képzőművészetét koldus-kenyér táplálja." Időrendben utolsó az 1894-ben meginduló Üj Idők, Herczeg Ferenc lapja. Ez is igen sokat foglalkozik képzőművészettel. Minthogy Lyka Károly a művészeti rész vezetője, ezzel irányát már meg is jelöltük. Ilyen előzmények után indulhat csak meg 1902-ben a Művészet, Lyka szerkesztésében. Az első olyan művészeti lap, amely mentes a hivatalos béklyóktól, napi problémákkal foglalkozik, jó illusztrációkat hoz és huzamos ideig, az első háború végéig életképes. Nagy utat kellett megtennie a művészeti lapok fejlődésének a XIX. század folyamán, hogy az úgyszólván teljes semmiből, küzdelmek, bukások, nehézségek árán eljusson addig a fokig, hogy a XX. század kezdetén európai színvonalú szaklapokat tudjon adni a magyar műértő közönségnek. BIBLIOGRÁFIA KÖNYVEK: Bolton, H. C. : A catalogue of scientific and technical periodicals 1665—1895. Washington, 1897. Kirchner, Joachim: Die Grundlagen des deutschen Zeitschriftwesens. Leipzig, 1931. Keleti Gusztáv: A képzőművészeti oktatás külföldön és feltételei hazánkban. 1870. Lyka Károly: Nemzeti romantika. 1942. Lyka Károly : Magyar művészeti élet Münchenben, 1867—1869. 1951. Scheiber Mária: Nóvák Dániel, 1798—1849. 1959. FOLYÓIRATOK: Archaeologiai Értesítő, 1868—1900. Archaeologiai Közlemények, 1859—1899. Bauzeitung für Ungarn, 1872—1896. Budapesti Mű- ós Iparlap, 1878. Élet, 1891—1896. Építészeti Szemle, 1892—1900. Fővárosi Lapok, 1864—1900. A Hét, 1890—1900. Képzőművészeti Szemle és társlapja Magyar Műipar, 1879—1881. Magyar Képzőművészet, 1864. Műcsarnok, 1868. Műcsarnok, 1898—1900. Új Idők, 1894—1900. Scheiber Mária