dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)

Ybl Ervin: Szinyei Merse Pál (1845—1920) vázlatkönyvei és rajzai a Magyar Nemzeti Galériában

Szinyei itt az antik világba tette át az 1869-iki olajvázlat XVIII. századi tárgyát az 1878-i olajtanulmány számára. A rajzon magas tarajú, sisakos harcoshoz simul a nő, jobbjával virágot szagoltat vele, mint a kései olajvázlaton. A férfi bal vállán átvetett kendő. Jobbról a lapon a férfi feje megismétlődik. A rajz alatt és a hátlapon odavetett női alak és ülő nő tanulmányai, valószínűleg a Pacsirtá-hoz, illetőleg ennek előbbi odysseusi — a szirének -— gondolatához. A hátlapon bécsi modellek címei. A följegyzések valószínűleg később, 1882-ben, vagy 1883-ban, Szinyei bécsi tartózkodása idején jöttek létre. Vö. az 1934—2620 és 1933—2469 lappal. 70. Domboldalon ülő meztelen nő. Ltsz.: 1933—2469, mérete: 422 X 287 mm, fekete kréta, 1882-ből, keretezve. A Pacsirta korai ötlete. Leeresztett jobbjával csészét tart, balját fölemeli, mintha hallgatóznék. Háttérben fák, bokrok, jobboldalt két fatörzs, mögötte kilátás. (Vö. az 1933—2461 lappal). Hátlapján két férfiakt tanulmány (ceruza), az egyiken az alak félig háttal állva mindkét karját várakozóan tárja szét, a lábszárak itt hiányoznak, a másik profilban ábrázolt, jobbját leereszti, balját előre nyújtja, de ez hiányzik. Az utóbbi alak ballábáról még két nagyobb ceruzatanulmány van a lapon. 71. Három ötlet a Pacsirtá-hoz. Ltsz.: 1933—2462, mérete: 210 X 339 mm, ceruza, kettő jegyezve: Szinyei, 1882-ből. Mindegyiken még domboldalon, sőt az elsőn magasabb domb és fák előtt hallgatja a fűben fekvő, meztelen nő a pacsirta hangját. A középső, mint az 1933—2449 sz. krétarajz, a Pacsirta még korábbi ötlete. (Aláírva: Szinyei) Vastag fatörzsek tövében ül szemben a meztelen nő, a másik alak hátrább, háttal szemléli a jobboldalt kibontakozó, messzi kilátást a hegyláncokra, baloldalt az alak fölött kivehetetlen részletek. A lapon jobboldalt Szinyei fiának betű-ákom-bákomai. (Repr. a Művészettörténeti Munkaközösség 1953. Évkönyv 374.) 72. Tanulmány a Pacsirta aktjához. Ltsz.: 1926—1287, mérete: 278 X 412 mm, ceruza, 1882-ből. Az alak itt hason fekszik, arca szembefordulva fölfelé tekint. Bal lábának helyzete két változatban: nyugtatva ós fölemelve (pentimento). Kissé félénk rajz. (Repr. Magy. Művészet. 1931. évf. 403. sz.) Alatta a hátrafordított fej felső körvonalai. Hátlapján tanulmány a későbbi Rokokó egyik nőalakjához (fekete kréta, 1882 körül). A nő teljes profilban áll, rokokó ruhában, előrenyújtott kezekkel. Nagy vonalakban megrajzolt, gondos tanulmány. 73. A Pacsirta odysseusi fogalmazása. Ltsz.: 1933— 2459, mérete: 423 X 287 mm, fekete kréta, 1882-ből. A női akt hasonfekve, jobbjára könyökölve bámul a sziklafokról a messze vitorlázó Odysseus után. Mögötte öt fűben ülő és álló szirén-társa. Alattuk még egy alak és a táj a tengerrel. Odavetett, kusza rajz. (Repr. Művészettörténeti Munkaközösség 1953. Évkönyve 374.) Hátlapján a Pogányság két mitológiai fogalmazása, mint Amor és Psyche (ceruza). Erről olajban is készült vázlat 1882-ben. 74. A Pacsirta nőalakja. Ltsz.: 1912—674, mérete: 274X408 mm, ceruza, 1882-ből. Az akt feje balra fordul, jobb vállát és karját a beállított modell nyugágyra fekteti. Az arc félprofilban, fölötte kis rajztanulmány a fejhez és a vállhoz. A karcsú testet gyengéden fogják körül a vonalak. (Repr. Művészet. 1912. évf. 267. old.) 75. Tanulmány a Pacsirtához. Ltsz. : 1926—4288, mérete : 276 X 214 mm, ceruza, 1882 körül. A jobboldalon a Pacsirta korai képterve. A jobbra tekintő akt mögött két gyermek, elöl repoussoirként magas lombtalan facsemete, hátul baloldalt dombok. Fent az akt, szintén jobbra forduló fejjel. Odavetett rajz. A lapon még: görög jelenet (fekete kréta, 1882-ből). Meztelen férfi hátulról jobbjával megérinti a keblét eltakaró nőt. Térdkép. Ezenkívül egy kivehetetlen, halvány tanulmány. Hátlapján öt különböző mitológiai alak, faunok, Aurora( ?) stb. és egy mitológiai jelenet. Odavetett, alig kivehető, fekete krétarajzok. 76. Oörög jelenet. Ltsz.: 1933—2448, mérete: 286 X 422 mm, fekete kréta, 1882-ből. Térdkép, az 1926—1288 sz. hátlapján levő rajz továbbfejlesztése. A nő jobbjában gyümölcsöt tart(?), a férfi beszédét hallgatja. A nő jobb karjánál pentimento. Mögöttük fatörzs. Mellettük jobbról, a kompozícióval össze nem függő, repülő galamb. A lap baloldalán újévi, vagy farsangi ceruzaötlet. Bal lábujjhegyén álló, mosolygó ballerina széttárt karokkal, jobbjában kicsiny postatrombitát, baljában levélborítékot tart. Fején apró köcsögkalap, jobb lába hátul magasba lendül. A hátlapon az előbbi csoport két alakkal bővült, talán újabb Bacchanália terve. Fiatal nők menekülnek if jaktól. Mell-, részben térdkép. Fekete kréta, 77. Növény tanulmány ok a Pacsirtához. Ltsz.: 1933— 2431, mérete: 441 x 267 mm, ceruza, 1882-ből. Laboda- ós vadrepce tövek, levelek, virágok. Szinyei rá is írta a gondosan rajzolt lapra a növények nevét: „Laboda, vadrepce". Hátlapján vörös krétával négy mezei növény rajza. 78. Növénytanulmányok a Pacsirtához. Ltsz.: 1933—• 2432, mérete: 396 X 272 mm, ceruza, 1882-ből. Öt kalász és fent egy vadrózsa-bokor ág. Ilyen lelkiismeretes természettanulmányokat végzett Dürer is. 79. Kentaur-idill. Ltsz.: 1933—2455, mérete: 421 x 287 mm, fekete kréta, 1882 körül. A szemben levő fiatal, szerelmes kentaur előre hajlik az előtte álló, meztelen nőhöz, jobbját fölemeli, baljával csípőjénél átkarolja( ?). A ló testének halvány körvonalai jobbról rövidülésben látszanak. Karjait a tartózkodó nő testéhez szorítja, jobb lábát fölemeli. Lágy, hajlékony