dr. D. Fehér Zsuzsa -Párdányi klára szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 3. szám (Budapest, 1961)
Ybl Ervin: Szinyei Merse Pál (1845—1920) vázlatkönyvei és rajzai a Magyar Nemzeti Galériában
vonalakkal odavetett, jól komponált, böcklini képötlet. (Vö. a 1912—676 rajz hátlapjával). A rajz hátlapján három női akt részlete. Utóbbiak kevésbé fejlett modellrajzok. LESZÁRMAZOTTAINÁL ÉS EGYÉB HELYEN LEVŐ RAJZAI 1. Havas folyópart, híddal, várrommal. Unokája, néhai Szinyei Merse Pál örököseié. Mérete: 140 X 223 mm, tollrajz tussal lavírozva, fehér fedőfestékkel, jegyezve: Szinyey Pál 1858. Eperjes. Minta után készült másolat. Háromíves kőhíd szeli a széles, patakszerű folyót, elöl zuhogó, a baloldali havas parton és a hídon alakok, a jobb parton földszintes házak. A háttérben a fáktól övezett, ködös dombon várrom. Az alakok rajza még gyermekes. 2. Sziklás hegy várrommal. Néhai Szinyei Merse Pál örököseié. Párdarabjai Szinyei Merse Félixnél ós Simonsits Elemérnél, az utóbbi lappang. Mérete: papír 180 X 240 mm, rajz 107 X 165 mm, ceruza, jegyezve: Szinyei Pál 1861. 3. 27. Alul taligán ülő paraszt, mellette két álló alak, a ló balról kifogva abrakol, jobbról útszéli fafeszület. Mögöttük balról három lovas, ponyvás utazó szekér, mögötte magas sziklán várrom. Finom technikájú, gondos, részletező, lágy rajz különböző tónusokkal. 3. Sziklás hegy várrommal, alatta városka. Unokája, Szinyei Merse Félix tulajdona. Mérete: papír 186 X 220 mm, rajz 116 x 162 mm, ceruza, jegyezve: Szinyei Pál 861. 4. 23. Alul baloldalt a dombon fákkal teli, romantikus temető. Az előtérben oromfalas kripta, jobboldalt út visz hátra az emlékszerű kőkapuhoz, mögötte lombok között csúcsíves templom, galériás, hegyes sisakú toronnyal. A fák között emeletes épületek, kisebb tornyok, tetők látszanak. Balról mögöttük sziklás hegy uralkodik, tetején hatalmas várrom. Balról a háttérben sziklás hegylánc. Borús, esős felhők az égen. Finomtechnikájú, gondos, lágy, részletező rajz. 4. Asklepios mellszobra. Néhai Szinyei Merse Pál örököseié. Mérete: 63 X 50 mm, szén, ceruza és fehér kréta, jegyezve: Paul v. Szinyei. 9 / 4 1864. Egyike Szinyei első müncheni rajzainak, technikája kezdetleges. A fej bal felé fordul, félprofilban. 5. Szinyei Merse József arcképe. Néhai Szinyei Merse Pál örököseié. Mérete: 306 X 254 mm, szén, fehér fedőfestékkel, jegyezve: Szinyei Pál 1864, a papír sarkain nyolcszögletűre levágva. A tizenhárom éves, de érettebbnek látszó fiú profilban jobbra néz, zsinóros magyar ruhája alatt fehér inge látszik. Eleven, kifejező rajz. 6. Lábfej. Néhai Szinyei Merse Pál örököseié. Mérete: 213 X 423 mm, szén, 1864 körül. Gipszminta után. Mellette lógó bal kéz, talán élő modell után. Szintén szénrajz. 7. Laokoon-csoport. Fuchs ügyvéd tulajdona Eperjesen. 1865, közelebbi adatok hiányoznak. 8. Nőrabló kentaur. Néhai Szinyei Merse Pál örököseié. Mérete: 210 X 315 mm, papír, toll tussal, keretezve, 1878-ból. Szinte azonos a fenti 61. sz. rajzzal. Mellette papíron meztelen atléta, aki dobása eredményét figyeli. 9. Fiú akt. Néhai Szinyei Merse Pál örököseié. Mérete: 285 X 136 mm, ceruza, 1882 körül. Johann Reiter bécsi modellt ábrázolja. Fölemelt karral, jobbra előre lép. Hátlapján három ceruza-ötlet a vágtató kentaurhoz. A rajzok Bécsben készülhettek. 10. Számos rajz a Kassai Múzeumban. A Magyar Nemzeti Galéria 1958, évi Benczúr kiállításán az utolsó teremben kiállították Benczúr néhány elpusztult, vagy lappangó festményének fényképét, köztük a Szinyei Anya gyermekével (1868—69) megismételt és Amerikába került festményének rokon-kompozícióját. Mind Benczúr, mind Szinyei kertje pázsitján takarón ülő anyát ábrázol két apró gyermekével. A nagyobbiknak virágok (csokor) vannak a kezében, a bal háttérben kastély. Benczúr képe hosszúkás, fekvő formátum, Szinyeié viszont magasabb, mint amilyen széles. Az Ülő női akt-nál (1869) is ugyanazt a modellt festették azonos beállításban. Benczúr akkor még többször rendkívül frissen, barnás árnyékok nélkül másolta a valóságot, mint ezt a pozsonyi rmizeum tulajdonában levő, szintén a kiállításon szerepelt Kislány paprikajancsival (1863) című képe is bizonyítja. Ybl Ervin