dr. D. Fehér Zsuzsa - Pásztói Margil szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 1. szám (Budapest, 1959)
ADATTÁR - Telepy Katalin: Benczúr Gyula két történelmi festménye a Magyar Nemzeti Galériában
s mindkét képen szélső jobboldalon a kíséret látható. A kompozíciós hasonlóság azonban érthető, ha figyelembe vesszük Benczúr előszeretetét az olasz barokk mesterek iránt. 10 Nem egyszer szívesen másolta is műveiket. A megoldás Benczúr képén is ünnepélyes, méltó a nagy pillanathoz : a világ leghatalmasabb egyházi fejedelme delegációt küld .Magyarországra. A pompás megjelenítés, a ragyogó színek még fokozzák a mondanivaló súlyát. Mátyás díszes renaissance öltönyben, leomló hermelin palástban trónján ülve fogadja a bíborosokat palotájának egyik csarnokában, amelyből jobboldalon, a háttérben, szabadba nyílik kilátás. A távolban impozáns oszlopos csarnok részlete látszik, fent apró alakokkal, akárcsak Veronese, Tintoretto vagy Tiepolo egyes nagyméretű kompozícióin. A trón mellett egy talpazaton fesztelenül elnyúlva az udvari bolondot látjuk, a renaissance udvarok elmaradhatatlan és fontos alakját. A király (dőlt a három követ áll, vezetőjük tiszteletteljes meghajlással pecsétes megbízólevelet készül átnyújtani. A háttal álló bíboros köpenyét a kompozíciót kettéválasztó oszloptól jobbra térdelő apród tartja, mellette két társa és a drágaműves ládikát tartó turbános néger szolga. Mögöttük, s a háttér felé oszlop, amely a tér mélységét érzékelteti. A nagy quattrocento mesterek figuráit idéző alakok csoportja, zárja, le a jelenetet. A kompozíció nem konkrét eseményt örökít meg, hanem egy tipikus pápai követfogadást ábrázol. Középkori királyaink mind egyházi-, mind világi-, de a nemzeti élet fontosaid) ügyeiben is összeköttetést tartottak l'eut a, római apostoli Szentszékkel. A török veszedelem idején meggyorsultak a követjárások. Mátyás uralkodása alatt szinte állandó az összeköttetés. Királyaink püspököket utaztattak az Örök Városba, a, pápák bíborosaikat küldték el fényes kísérettel. Bemutatkozásuk a királyi udvarban ünnepélyes külsőségek között folyt le. Mátyás a követekkel megbízólevelük átadása után beszélgetést folytatott. 11 Benczúr lelkiismeretestül tanulmányozta a történelmet, Mátyás korát és az olasz renaissance mesterek műveit. Fáradhatatlanul kereste ménéihez a megfelelő típusokat, Mátyás alakjának, arcvonásainak élethű megjelenítése is probléma elé állította. Benczúr maga is több Mátyás arcképet ismert és hoszszas meggondolás után úgy döntött, hogy Mátyás arcát a bautzeni emlékmű vonásai alapján jeleníti meg. 1Mátyásról korabeli és későbbi arcképek egész sora ismeretes, miniaturákon, festményeken és érmeken. 13 A bautzeni emlékmű másolata a Mesteriskolában állt, tehát Benczúr itt nap-nap után láthatta. Amikor a, mester a Mátyás-sorozat megrendelését kapta ugyanakkor készült el Fadrusz János kolozsvári Mátyás szoborcsoportja, ahol a művész .Mátyás fejét 1 ugyancsak a bautzeni emlék után mintázta meg. 14 Bautzen mellett az ortonburgi vár kapuja léiéit gótikus fülkében, királyi felségjelvényeivel ábrázolja, az ismeretlen szobrász a nagy királyt. A párkányzaton 148(i-os évszám olvasható. 15 Benczúr teljes profilban festette meg az uralkodót és így természetesen nem oly plasztikus, inkább képszerű az ábrázolás. A festményen a főalak az egyetlen, melynek megfestésekor élő modell segítségéi nem vette igénybe a művész. A kíséret tagjainál már modellek után dolgozott. A térdelő három apród közül a középső, barna hajú fiú, Richard Adams müncheni festő öccse, Luitpold. A kép jobb sarkában álló csípőre tett kézzel teljes profilban ábrázolt alakhoz Gergely Rezső állt modellt. 16 Ez a fej annak ellenére, hogy élő modell után készült rendkívül emlékeztet a mantuai Mantegna freskók egyik fejérc (81. kép). A mögötte álló szakállas öreg férfi feje Tizian tanulmányozására enged következtetni, s a mellettük álló hosszúhajú, szép, fiatal nemes ifjúnak raffaeleszk külsőt kölcsönzött. Tudomásunk van róla, hogy a pápai követ fejéről is készült modell után rajztalnulmány, azonban azóta nyoma veszett. 1 ' Az udvari bolond alakjához sikerült egy rajztanulmányt találni, amely a művész fiának Benczúr Gyula professzornak birtokában van (83. kép.) Az elnyúló, ruhátlan alakon kísérletezte ki Benczúr a mozdulatot. Különben ez a figura annyija kedves volt számára, hogy ex libriséül a bolond tükörképét választotta, 18 A művész önarcképét is megtaláljuk a képen, tollas fövegben áll az udvari bolond mögött. Igen sajnálatos, hogy a Magyar Nemzeti Galéria, grafikai anyagát áttanulmányozva a két kompozícióhoz egyetlen rajz sem került elő. A Galéria raktárában levő vázlatot összehasonlítva, az elkészült művel, az több kisebb szín- és kompozícióbeli eltérést mutat (82. kép). így a kép középterében álló bíboros hermelin pelerinjének fehér foltját a bíboros fejéről lekerült bíbornoki kalappal takarta el, az oszlopok elrendezésén is változtatott, s a király baloldalán sisakos vitézeket, s a, kettőskeresztet tartó püspök alakját helyezte el, nemcsak a térkitöltés miatt, de így még fokozhatta a, pompát, ünnepélyességet Mátyás körül. A háttérben a, vázlaton még világos felhők gomolyognak a kész mű aréhitektonikus megoldásával szemben. A két kompozíció nem zsúfolt, de tiszta, világos, átgondolt, szinte minden a, helyén van. Benczúr áhítattal nyúlt ezekhez a témákhoz. Sajátos történelmi szemleletének alapgondolata, az eszményesítés. Hőst ábrázol, aki győzelmet arat, akár a pápa akaratával szemben, akár a török felett. Nem véletlen, hogy Benczúr egy-két kivétellel — csupa győ-
