dr. D. Fehér Zsuzsa - Pásztói Margil szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 1. szám (Budapest, 1959)

Székely Zoltán: Derkovits Gyula a Magyar Nemzeti Galériában

Koncert. 11)21. vízf. p. M. 253x 291 mm. Jelz. Dat. Ltsz. SzM. 1955 — 5453. — A kompozícióban lényeges eltérés, hogy a háttérben itt nincs folyó, csak domb és kétoldalt az égből kis darabka látszik. — Magántulajdonban is van még egy kétalakos vízfestményváltozata (1921. M. 351 x 324 mm. Jelz. Dat.). Erdei tisztáson az előtérben két fa közt, balra padon ülő férfi gordonkázik, előtte földön ülő férfi hegedül, mindkettőjük félmeztelen. Az igen lágyan, nedvesen kezelt vízfest meny színhatása sejtelmes mélykék, lilával és zölddel. A nagy képről még megemlítendő, hogy mindössze egy hónap alatt készült, ez a festő pontos datálásából is tudható: ,,1921. XII. 25.— 1922. I. 24." Ez is mutatja D. Gy. ekkori nagy munkalendületét ; segítségére volt ebben, hogy Szobotka Imre „körülbelül két hónapra" kölcsön adta neki műtermét, amikor ő külföldre utazott. Ld. D. Gyné i. m. 50-51. o. Sajnos e művének csak fotója van meg. Hollétéré)! nem tudunk. Több hasonló tárgya, 1924-ben készült aquarellel színezett tusfestményével együtt lappang, valószínű Bécsben. Adatait ld. a 9. sz. jegyzetnél. Adatait ld. a 15. sz. jegyzetnél. Ucca. 1927. rézkarc. M. 295x255 mm. J. n. reprodukcióját ld. D. Gyné i. m. 78. o. — A kép keletkezésére vonatkozó utalások uo. (fametszetváltozata : 1927. M. 170x 170 mm). Ernst Múzeum Kiállításai XCI. csoportkiállítás (Derkovits Gyula stb.) katalógusa, 1927. 7. o. A kép adatait ld. a 17. sz. jegyzetnél. — Keletkezéséről stb ld. D. Gyné i. m. 80-83. o. Uo. — a Magyar Művészet c. folyóirat 1929-ben reprodukálja (223. o.). — Ártinger Imre i. m. 14. o. úgy értékeli a képet, hogy ez ,,az expresszionizmus viharos iramával és elnagyolásával" szembeni indokolt reakció volt, — Dési Huber István 1942-ben, a Népszavában megjelent nagy Derkovits-cikkében úgy értékeli, hogy az intenzív valóság-kifejezés lehetőségeit kutatta vele. A témát 1929-ben és 1930-ban újra és újra feldolgozta, szerkezeti változtatás nélkül. — Adatait ld. 17. sz. jegyzetben. A kubisták, konstruktivisták és egyéb elvbarátaik végülis azt vallották, hogy festett, rajzolt, de főképp a legkülönfélébb valamikből összeillesztett és „megkonstruált" műveik nem a való világ logikus és objektív összefüggéséi dolgai és tárgyai tükrözésének igényével lépnek fel, hanem — azokat „új viszonylatokba" hozva — új tárgyakat teremtenek. Ezzel a felfogásukkal voltakép „isteni" teremtőkészséget, démiurgoszi létrehozó hatalmat tulajdonítottak maguknak. Az 1923-ban festett Diófa (Olf. és a. porf. v. lp-on. M. 31,3 X 25,8 cm. J. n. Mgt.) c. képén a napfény érzékeltetésére próbálkozik először az arany porfestékkel. - Ezenkívül az 1954-os emlékkiállítás előkészítésekor felfedeztük egy 1921-ben festett Tájkép házakkal (Olf. v. M. 33,7x 38,5 cm. Jelz. Dat. Mgt.) c. képének hátlapján a fémszínekkel való kísérletezés nyomait. A fehér kréta- és barna olajfesték-alapozáson felpréselt (ragasztott?) arany- és ezüst -füstiemezek, valamint arany- és ezüst porfestékfoltok láthatók, bekarcolásokkal. Adatait ld. 23. sz. jegyzetben. Vázlat a Végzés-hez. 1930. ceruza- és vízf. p. M. 158x200 mm. J. n. Mgt, 85 Vázlat a Végzés-hez. 1930. ceruza p. M. 188 • 14/ min. MNG Ltsz. F. 57.79. Konvolutum. 18. o. - Hátlapján a harmadik vázlat. 8,1 Adatait ld. 25. sz. jegyzetben. — A kéj) Halárus címen is ismert ; így szerepelt az 1948-as és az 1954-es emlékkiállításon. Ez a cím téves. Az özvegy adományaként Adattárunkba került Derkovits Gyulának egy maga készítette jegyzéke műveiről, vsz. 1931-bői (OSzM Adt. 9057/50.) és ezen Halkereskedő a címe ; a kép hátlapján b. f. ugyancsak felfedeztük D. Gy. írását s ott is Halkereskedő olvasható. A cím tisztázása a ta italom Szempontjából igen fontos, mert az árus alkalmazottat, a kereskedő tulajdonost' jelent, A kép az utóbbit fejezi ki. 87 Szétfeszíthető, szorítólemezzel ellátott, félkemény borítólap között hordta magával ezeket a papírszeleteket, s ha „betelt" egy ilyen ..vázlattömb", a lapokat kicserélte. Két ilyen szétszedhető vázlat-tömb került gyűjteményünkbe ; lapjai az F. 57.79 Ltsz-ú Konvolutiimban. — A kisebb lapokból álló tömböt, amelyben a Halkereskedő-re vonatkozó rajzot találtuk, a Halkereskedő c. datált festménnyel bízvást datálhatjuk 1930-ra, 88 „Ady költészetét nagyon szerette, különösen a „Ki látott engem", a „Vér és arany" és az „Illés szekerén" c. köteteket forgatta sűrűn." — D. Gyné. i. in. 32. o. 8!

' OSzM. Adt, 9070-F/56. - ..Aki hideg télben . . ." kezdetű lírai feljegyzéséből. 90 Az 1930. szeptember l-i tüntetésre való készülését és részvételét igen elevenen írja le özvegye i. m. 100— 107. o. — A transpareiist igen sérült, hiányos állapotban találtuk meg az 1954-es emlékkiállítás előkészítésekor a Vasas Szakszervezet Székházában, ahol az özvegy letéteként volt 1935 óta. A háború alatt a fasiszták rongálhatták meg. Fényképet készíttettünk róla, majd a sértetlen tusrajzot kiemeltük és rajzgyűjtöményünkbe soroltuk. A transparens maradványait dokumentumként kezeljük. A Rácstépő mérete: 750x 650 mm. 91 A fametszet-sorozat lapjainak méretei közt nincs lényeges eltérés. Az itt közölt lapok mérete : a Lőrincpap-ó 512x439 mm, a Verbőczy-é 516 x 438 mm. ítéletvégrehajtó. 1930. Tus, p. M. 510x 362 mm. Jelz. Dat. Ltsz. F. 56.36. 9:i Elitélt I. 1930. Tus. p. M. 445x355 mm. Jelz. Dat. MXG 91 Fametszetei és rajzai kapcsolatba hozhatók Masereel-el, illetve Gross-al, hisz mindkettőjük művészetét ismerte és becsülte Derkovits és kétségkívül hatottak rá. Azonban minden tekintetben lényeges különbségek mutathatók ki köztük. Derkovits egyéni, önálló volta nem vitatható. 95 Dunai homokszállítók-hoz vázlat, Ceruza, p. M. 235 /' X 200 mm. J. n. Ltsz. FK. 8788. — A csónakon álló figurához ceruzavázlat (M. 144x93 mm. J. n.) az özvegy révén került gyűjteményünkbe. 1956-ban. Ltsz. F. 57.79. Konvolutum. — A kis olajvázlat (v. M. 55,7x71,2 cm. J. n.) magántulajdonban. Ezen a kompozíció széltében nyújtottabb s a háttérben levő uszályban két munkás, valamint jobbra egy evezős látható. A nagy képen előbbiek elhagyásával a figyelmet jobban összefogja, tömöríti a kompozíciót. A nagy kép színben is egységesebb, nyugodt, — Egyébként a dunai munkások (halászok, rakodómunkások, hajóépítők, hídépítők) tematikája uralkodó szerepet tölt be utolsó éveinek ínuiikaábrázolásai között,