Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Sipos József: Agrárkutató az emigrációban

renc elvtárs, az Új Március 1929. nov.-dec. számában írott cikkében állítja, - hogy a félfeudális maradványok a saját maguk ellentétébe csapnak át, s a kapitalista fejlődés meggyorsítói lettek.")" Nagy Imre itt nem pontosan idézett. E cikk ugyanis az Új Március 1929. augusztus-decemberi, összevont számában jelent meg, a 294-307. oldalon. Szerzője Ferenc, azaz Róth-Vándor Pál, aki a párt moszkvai, Lenin iskolás agrárszakértője volt. Az írás címe A magyar proletárforradalom agrárpolitikája volt. Ebben Róth egy korábbi Magyar Lajos-cikkel vitázott. Erre Magyar ugyanitt A baloldali opportunizmus ellen az agrárkérdésben című cikkével reagált a 308-313. oldalon. E vita azért érdekes a számunkra, mert 1930. március l-jén, a KMP II. kongresszusa harmadik napján többek között Róth-Vándor is revizionistának és jobboldali elhajlónak minősítette Nagy Imre agrárpolitikai nézeteit.

12 A Földhaszonbérek katasztrális holdanként 1926. évben című táblázat országrészenként és megyénként tartalmazza az alábbi fontos adatokat: 10 kat. holdig, 10-1000 kat. holdig és 1000 kat. hold felett pengőben és terményben járó bérleti díjakat. E táblázatból az is kiderült, hogy a „haszonbéreket túlnyomórészt terményben, legtöbbször búzában fizették". A haszonbérek árát persze fix terményárban szabták meg a földbirtokosok. Ezért azután - mutatott rá Nagy Imre - „a terményárak eséséből származó kárt teljes mértékben a haszonbérlő viseli". Foglalkozott még a bérletek parasztságot közvetlenül érintő formájával, a részesműveléssel, az un. Nagyatádi-féle földreform során kapott 1-2 holdak bérbe adásával, az 1922-ben alakult Földbérlő Szövetkezetek és a kisbérlők sorsával. Nagy Imre tehát ezzel a tanulmányával is megpróbálta bizonyítani korábbi nézeteinek helyességét. Témaválasztását dolgozatának végén is azzal indokolta, hogy a bérleti viszonyok vizsgálatát addig elmulasztották, pedig a „kérdés alapos vizsgálata nyújt csak lehetőséget arra, hogy a mezőgazdaság kapitalista fejlődését, a kapitalista termelési és kizsákmányolási módokat, valamint a félfeudális maradványokat helyesen értékeljük. Ugyancsak ily módon válik lehetségessé, hogy helyesen értékeljük a munkás-paraszt szövetséget, s a parasztság alsó rétegeit ne csak a félfeudális maradványok, hanem a kapitalista kizsákmányolás, s az egész burzsoá rend megdöntéséért vigyük harcba."

13 Ezek a zárógondolatok szintén a KMP II. kongresszusán és az azt követően is zajló agrárpolitikai vitákra utaltak. Nagy Imre koncepcionális gondolata, hogy a kommunistáknak csak a kapitalista termelési és kizsákmányolási módok, valamint a félfeudális maradványok együttes vizsgálata teszi lehetővé a munkásparaszt szövetség helyes értékelését. Ugyanakkor kompromisszumot is ajánlott vitapartnereinek, illetve a pártvezetőségnek, amikor a félfeudális maradványok elleni küzdelmet összekapcsolta a kapitalizmus megdöntéséért vívott harccal. Ennek ellenére ezt a cikkét sem közölték az Új Márciusban. " Nagy Imre: A mezőgazdasági bérleti viszonyok Magyarországon. In Nagy Imre és kora I. 268. 12 Rainer M. János, 1996.1. m. 153. 13 Nagy Imre: A mezőgazdasági bérleti viszonyok Magyarországon. In Nagy Imre és kora I. 275.