Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - Sipos József: Agrárkutató az emigrációban

„A mezőgazdasági termelés és birtokmegoszlás Magyarországon " Ez a tanulmány eredetileg egy 12 gépelt oldalas kézirat volt, és a Birtokmegoszlás és mezőgazdasági termelés címet viselte. A forrásbázisát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy legkésőbbi hivatkozása a Közgazdasági Szemle 1930. áprilisi száma, az abban közölt Éber Ernő A földbirtokmegoszlás jelentősége mezőgazdasági termelésünkben című tanulmányára történik. Adataira többször hivatkozik, és vitatkozik is azokkal. De felhasználta a Magyar Statisztikai Szemle 1925-1928-as adatai alapján összeállított termésátlagokat kat. holdanként és métermázsában kimutató táblázatot is. E tanulmány adatbősége és hivatkozásai ugyancsak a szerző tudományos felkészültségét bizonyítják. A kéziratot a Politikatörténeti Intézet Archívuma őrzi (887. F. 8. cs. 235. ö. e.). A 12 gépelt oldalas kéziratot Nagy Imre tollal javította, egészítette ki, és a lapok jobb felső sarkát 1—12-ig ő számozta meg. E kézirat eredeti címéről és annak megváltoztatásáról már szóltunk, ez szintén azt jelzi, hogy e tanulmányát először az Agrárproblémák című nemzetközi folyóiratba szánta. Nagy Imre a Mezőgazdasági termelés és birtokmegoszlás Magyarországon című kéziratának véglegesítésekor az eredeti - szakmailag semleges - első bekezdést áthúzva, a lap szélére a következő új bekezdést írta: „Úgy a pártsajtóban, mint a politikai munkában lépten-nyomon találkozunk a parasztságot fojtogató feudális maradványokkal. Le is szoktuk vonni minden esetben ennek politikai következményeit. A nélkül azonban, hogy kivizsgáltuk volna, mit jelöl ez a megállapítás konkrétan és általában a parasztság boldogulása, gazdálkodása szempontjából. Mennyire hátrányos a parasztságra, milyen előnyöket jelent a nagyagráriusokra. Ha az intenzív gazdálkodás egyik ismérvét, a befektetett tőkék arányát nézzük, arra a megállapításra jutunk, hogy általában a nagybirtok, de különösen a korlátolt forgalmú birtokok gazdálkodása meglehetősen extenzív."

14 Ez azt bizonyítja, hogy Nagy Imre kéziratának első, nyilván belső szakértői változatának politikailag semleges, szakmai bevezetője helyett a publikálásra előkészített tanulmányához olyat írt, amely őszintén rámutatott a pártsajtóban és a politikai munkában a feudális maradványokkal kapcsolatos vitákra, annak szakmai hiányosságaira, politikai következményeire. Mindez tehát éppen a fordítottját jelenti Rainer azon megállapításának, miszerint „Nagy Imre szembeötlően tartózkodott mindenfajta politikai következtetéstől". E kéziratok alapos tanulmányozása után azt sem látjuk bizonyítottnak, hogy a politikai következtetéseit gondosan kihúzta volna az eredeti kéziratokból. Sőt, Nagy Imre nemhogy kerülte a politikai vitát, hanem e kéziratokat publikálásra előkészítve éppen vitairatokká tette. Rainer állításával szemben azt állítjuk, hogy 1930 nyarán, illetve őszén Nagy Imre tudományos tanulmányaiban is politizált, vitatkozott a párt II. kongresszusán hatalomra jutott vezetőséggel és annak politikai irányvonalával. Lényegében szakmai érvekkel bizonyította, hogy a feudális maradványok gazdasági, társadal14 Nagv Imre: Mezőgazdasági termelés és birok megoszlás Magyarországon. In Nagy Imre és kora 1. 251.