Estók János szerk.: 1956 és a magyar agrártársadalom (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - Varga Gyula: Mezőgazdaságunk nemzetgazdasági szerepváltozásai
mellett igazi változást a paraszti terhek enyhülése hozott. Ezek leglényegesebbje a kuláklista megszüntetése, a tsz-ből való kilépés és a szövetkezetek feloszlatásának engedélyezése, a terménybeszolgáltatási hátralékok törlése (de nem a rendszeré!), a terménybeszolgáltatási terhek 10-24%-os csökkentése, adóhátralékok elengedése és a szövetkezeti hitelek prolongálása volt. Mindezek nyomán még 1953-ban kilépett 144 ezer tsz-tag, és megszűnt 744 szövetkezet. Területük pedig 30%-kai apadt. A falu légköre - az ellentmondásos helyzet ellenére - lényegesen javult. Az agrárpolitika azonban, az újabb szovjet irányváltást követően, ismét megváltozott. 1955 tavaszán Nagy Imrét eltávolítva, a korábbi keményvonalasok kerültek vissza a hatalomba, és ismét növelték a mezőgazdaság terheit. 15 Az általános elégedetlenség, a politikai irányváltások követhetetlensége s a sztálinizmussal leszámolni kezdő, 1956-os szovjet politikai tavasz nyomán fölerősödő hullámok elérték a legfelsőbb magyar pártvezetést is. Az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztálya október 22-i tanácskozásán arra a megállapításra jutottak, hogy: „A továbbiakban nem szabad mechanikusan követnünk a Szovjetunió kolhozépítési gyakorlatát, hanem figyelembe kell venni sajátos viszonyainkat..." 16 A felismerés és a megfogalmazás bátor volt, de már kései. Másnap Budapesten kitört a forradalom. Az 1956-os forradalom: radikális rendszerváltás a magyar mezőgazdaságban A 20. század magyar agrár történelmének egyik leggyorsabban meghozott cs legbátrabb döntése az 1956. október 23-án kezdődött forradalom azon történelmi lépése volt, amellyel eltörölték a kötelező beszolgáltatás rendszerét. Nagy Imre miniszterelnök ezt ismertető, október 29-én elhangzott rádiónyilatkozatát és a kormány üléséről kiadott közleményt - 1956 sajátos viszonyait mint csepp a tengert tükrözve -, a forradalmat leverő új hatalom saját lépéseként deklarálva, visszamenőleges hatállyal október 25-tel ismét meghirdette. 17 A forradalom talán legnagyobb gazdasági és társadalmi vívmányai a mezőgazdaságot érintették. Ezek keretében - az agrárirányításnak a kötelező beszolgáltatás formájában működő, tervutasításos rendszerét fölszámolva - ha nem is meghirdetve, de a gyakorlatban egyedül lehetséges másik alternatívaként - az irányított piacgazdaság módszerére tért át az ország. Lassan és bátortalanul, a napi politikai viták tárgyaként, a baloldali ellenzék állandó kritikája és „aggodalma" s főként 15 Itt érdemes utalni arra, hogy az 1950-es évek agrárpolitikáját nem egyszerűen a magántermelőkkel szembeni brutális kizsákmányolás jellemezte, hanem az intézkedések hatásainak teljes negligálása, a következményekkel nem számoló döntések egész sorozata is. Ebből is kiemelendő az a jellemző példa, hogy a tűzzel-vassal erőltetett szövetkezetesítés mellett a frissen létrejött közös gazdaságokat szintén beszolgáltatási teherrel sújtották, megakadályozva ezzel, hogy a legkülönfélébb gondokkal küzdő tsz-ek egyáltalán lábra kaphassanak. 16 Agrárvilág Magyarországon 1848-2002. 299. 17 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 21. sz. törvényerejű rendelete. Magyar Közlöny, 1956. november 12.
