W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)

Gazda István: Apáczai, Szily és a tudományos szaknyelv az Encyclopaedia megírása 350. évfordulóján

gozásának szükségességét hirdető szakemberek közé.

5 Elérte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a hírlapokban és folyóiratokban megjelent reáltudományi cikkek repertóriumának elkészítésére különítsen el keretet, s megbízták id. Szinnyei Józsefet, aki 1876-ra elkészítette a szakfolyóiratokban, évkönyvekben, naptárakban és iskolai értesítőkben 1778 és 1874 között megjelent reáltudományi publikációk teljes jegyzékét.

6 Mint a K. M. Természettudományi Társulat vezető személyisége, pályázatot íratott ki a magyar természettudományi szakirodalom önálló művek formájában jelentkezett produktumai teljes bibliográfiájának összeállítására is. Szerencsére id. Szinnyei József és egyik fia, ifj. Szinnyei József erre is vállalkozott, s elkészítették az 1472 és 1875 közötti korszak honi reáltudományi könyvészetének teljes bibliográfiáját. A mű 1878-ra jelent meg, a szerzők jutalma 100 arany lett.

7 Szabó Károly, Hellebrant Árpád, Petrik Géza bibliográfiái s az említett könyvészetek számunkra fontos értéke, hogy lényegében e kötetekkel indult meg a komolyabb értelemben vett magyarországi tudománytörténeti kutatás.

8 Ezután Szinnyei és Szily arról konzultált: jó lenne összegezni a magyar tudósvilág teljes életrajzi anyagát, s az életrajzokhoz illeszteni e nagy bibliográfiai gyűjtéseket. Az Akadémia a tervet elfogadta, s ennek eredményeként indult el 1891-ben az azóta is jól ismert Szinnyei-féle Magyar írók élete és munkái című sorozat, amelynek utolsó, 14. kötete id. Szinnyei József másik fia, Szinnyei Ferenc segítségével rendeztetett sajtó alá, s jelent meg 1914-ben." Az 1870-es években Szily szűkebb szakterülete, a fizika történetének megírása ügyében is tett lépéseket, s a Természettudományi Társulatnál megjelent másik pályázat eredményeként négykötetnyi fizikatörténeti anyag is napvilágot látott, kétkötetnyi életrajz Czógler Alajos tollából, kétkötetnyi összegző monográfia pedig Heller Ágost jóvoltából.

10 Szily tehát óvatosan kezdte feldolgozni-feldolgoztatni a tudományok magyarországi történetét, belehelyezvén azt az egyetemes tudománytörténeti adatsorokba. A Természettudományi Közlönyben felhívást tett közzé régi ma5 E témakörben írt cikkei: A XVI. századi magyar arithmetikák. - Műegyetemi Lapok, 1876. 252-253.; A legrégibb magyar arithmetika. - Uo., 1876. 277-280.; Bemutatja egy múlt századi köregyenesítőnket (Sipos Pál) - Uo., 1877. 50-51.; Véleménye a Gauss és Bolyai közt folyt levelezés kiadásának szükségességéről - Uo., 1878. 249-252. ' Szinnyei ].: Természettudomány és mathematika. Bp., 1876. XIV, 1680 has. (Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma. Második osztály. Természettudomány és mathematika. I.) 7 Id. Szinnyei J.-ifj. Szinnyei J.: Magyarország természettudományi és mathematikai könyvészete 1472-1875. Bp., 1878. K. M. Természettudományi Társulat. VIII, 1007 has. 8 Vö. Gazda István: Petrik könyvészetének helye a magyar művelődéstörténetben. In: Nagy Anikó (szerk.): Petrikemlékkötet. Bp., 1996. 53-62. (Az Országos Széchényi Könyvtár füzetei 8.). ' Lásd részletesebben: Gazda István (szerk.): Id. Szinnyei József emlékezete. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 323 (Megjelent a Nemzeti Könyvtár bicentenáriumára.) A Magyar írók élete és munkái sorozat CD-ROM formájában is megjelent az Arcanum Adatbázis gondozásában, s ez a kiadás nagyban megkönnyíti a lexikon használatát. '" Czógler Alajos: A fizika története életrajzokban. 1-2. köt. Bp., 1882. XV, 590.; IX, 592; Heller Ágost: A physika története a XIX. században. 1-2. köt. Bp., 1891-1902. XI, 574.; VIII, 488. (Utóbbi a Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával jelent meg.)