W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)

Gazda István: Apáczai, Szily és a tudományos szaknyelv az Encyclopaedia megírása 350. évfordulóján

gyar tudományos megfigyelések, adatsorok összegyűjtésére, illetve a már elfeledettek előásására. így 1887-ben Fábián József kitűnő fizikájára s Makó Pál klasszikus könyvére hívhatták fel a figyelmet, utóbbi a villámok és villámhárítók „lélektanával" foglalkozott, s így nem véletlen, hogy Révai Miklós még arra is vállalkozott, hogy az eredetileg latin kötetet 1781-ben magyar nyelven adja közre. Ugyanabban az évben a Magyar Hírmondóban cikket írtak Kempelen Farkasról, az egri csillagvizsgálóról, Erdély gyógyvizeiről, ezeket mind-mind újólag felfedezte-felfedeztette Szily, s ezzel alapot adott az alaposabb tudománytörténeti kutatások megindításához. Elsők között hívta fel a figyelmet a kümonban élt magyar csillagász, Zách János Ferenc munkásságára, felelevenítette az 1784-es év honi léggömb kísérleteit, szóval sok mindent előásott,

11 mire 1889-re eljutott Apáczai Csere János Encyclopaediája matematikai és fizikai fejezeteinek elemzéséig. Szily megértette Kempelen Farkast, Makó Pált, Fábián Józsefet, értette a régi magyar matematikákat, György mestert és Sipos Pált, olvasta az egykori fizikákat, csillagászatokat, vegytanokat, agrártudományi munkákat, egyszóval mindent átnézett, mindent megértett, kivéve Apáczait. Ezt írja: „akadtak Apáczainak lelkesült méltatói, kik az Encyclopaediában önálló felfogást és eredeti tudományos eszméket akartak találni". Szily azonban velük nem ért egyet, hanem azt állírja, hogy Apáczai e művét nem lehet afféle kútfőként emlegetni, ez nem saját szellemi alkotása, hanem Descartes, Ramus, Snellius, Regius, Alstedius és mások művének magyarázata, összegző gondolatainak hű átvétele, korrekt magyar fordítása. Meg is állapítja: „az Encyclopaediában, legalább ami a philosophiai, mathematikai és physikai részt " Régi magyar megfigyelések. (Egyebek között a Magyar Hírmondó 1780. okt. 25-i számáról, Fábián József: Természeti Tudomány a köznépnek című könyvéből, Makó Pál könyvéből és a Magyar Hírmondó 1781. aug. 8-i számából.) - Természettudományi Közlöny, 1887. 353-359.; A mennykő mivoltáról. [Makó Pál 1781-ben magyarul megjelent könyve.] (Régi magyar megfigyelések 1-2.) - Uo., 1887. 427-428.; A schönbrunni szökőkutak tervezője. [Kempelen Farkasról, Magyar Hírmondó, 1781.] (Régi magyar megfigyelések 3.) - Uo., 1887.428.; Az egri csillagvizsgáló-toronyról. [Magyar Hírmondó, 1781.] (Régi magyar megfigyelések 4.) - Uo., 1887. 428.; Földrengés Budától Selmecbányáig. [Magyar Hírmondó, 1780.] (Régi magyar megfigyelések 31.) - Uo., 1888. 34.; Mikor lett a tokaji bor híres? [A Szirmay Antal levéltárból.] (Régi magyar megfigyelések 32.) - Uo., 1888. 34.; A savanyú- és fürdővizekről Erdélyben. [Magyar Hírmondó, 1781.] (Régi magyar megfigyelések 41.) - Uo., 1888. 69.; Arcsai savanyú víz. [A Bécsi Magyar Merkuriusnak második esztendeje, 1794.] (Régi magyar megfigyelések 53.) - Uo., 1888. 200.; A zumjáczi acéllelőhelyről. [A Bécsi Magyar Merkuriusnak második esztendeje, 1794.] (Régi magyar megfigyelések 54.) - Uo., 1888. 201.; Természeti jelenés a Feleki Havas Pojána Drákuluj nevű csupján. [A Bécsi Magyar Merkuriusnak második esztendeje, 1794.] (Régi magyar megfigyelések 55.) - Uo., 1888. 201.; A selmeci bányák mélysége. [Varga Márton: A tsillagos Égnek és a Föld golyóbissának megesmertetése című, 1809-ben megjelent könyvéből] (Régi magyar megfigyelések 56.) - Uo., 1888. 201.; Halbőség a Bodrogban. [A Szirmay Antal levéltárból.] (Régi magyar megfigyelések 102.) - Uo., 1889. 34.; Pisztráng-bőség. [Calepinus szótárából.] (Régi magyar megfigyelések 103.) - Uo., 1889. 34.; Báró Zách Ferencz hazafisága. [Hasznos Mulatságok, 1836.] (Régi magyar megfigyelések 166.) - Uo., 1889.512.; A tatai öreg hordó. [Hazai Tudósítások, 1806.] (Régi magyar megfigyelések 167.) - Uo., 1889. 512.; Éjszaki fény. [Hazai Tudósítások, 1806.] (Régi magyar megfigyelések 168.) - Uo., 1889. 512.; Különös villámcsapás. [Magyar Hírmondó, 1784.] (Régi magyar megfigyelések 169.) - Uo., 1889. 512.; Az első léggömb Magyarországon. Domin Ferenc József győri kísérlete. [Magyar Hírmondó, 1784.] (Régi magyar megfigyelések 173.) - Uo., 1889. 564.; A Hold és a Nap fogyatkozása. [Magyar Hírmondó, 1784.] (Régi magyar megfigyelések 174.) - Uo., 1889. 564.