W. Nagy Ágota szerk.: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. (Bpudapest, 2003)

Csoma Zsigmond: „Magyarul írjuk, Magyarnak írjuk,..." (A magyar szőlészeti-borászati-kertészeti szaknyelv és szakterminológia kialakulása, fejlődése a 18-19. század fordulóján)

vállalása által vált lehetségessé. Fejér vármegyéből azért nem akadt előfizető a könyvre, mert a Mitterpacher által készített latin fordítást már sokan megrendelték. A fordításnak a magyar mezőgazdasági tudományos műnyelv kialakításához is sok köze lett. Nádori dicséreten kívül azonban bírálatot is kapott Schuszter Jánostól, a pesti egyetem kémiaprofesszorától, aki Kováts Mihálynak, az első magyar nyelvű kémiakönyv szerzőjének a szellemében bírálta Fábián fordítását, nyelvezetét. Fábián József azonban nem járt rossz úton, amikor a mindenáron való magyarosítás helyett gyakran körülíráshoz folyamodott, ezt viszont nem minden konkrét esetben tette helyesen. Pethe Ferenc mezőgazdasági szakíró és a keszthelyi Georgikon tanára által szerkesztett Nemzeti Gazda 1817-ben az alábbiakban hívta fel Fábián József könyvére a figyelmet: „Van még letéve a N. Gazdánál egy hetes munka, mely nélkül az értelmes Szőllős-gazda el nem lehet, - a Chaptal, Rozier, Parmentier és Dussieu híres emberek által készült - Szőllőmívelésről értekező könyv, melljet magyarra T.T. Fábián Jós Ur fordított. Ez is egy, Magyarországon a maga nemében." A korabeli tudományos és tudományos ismeretterjesztő folyóirat, a Tudományos Gyűjtemény 1820-ban könyvismertetésében nagy elismeréssel írt erről a könyvről, Fábián József hatalmas teljesítményéről és a fordításról. „...Ezen munka által nem tsak Hazánk Tudományos mezeje bővítetik, hanem ... gazdálkodási állapotunk is kitetszőképen gyarapítatik: a mint ezt illyennek á Felséges Magyar Királyi Helytartó Tanáts is megismerte, és mint illyent a Hazai szőlős Gazdáknak kerülő Felséges levelében ajánlotta is." Magyarországon a francia szőlészeti-borászati ismereteket a budai egyetem professzora, Mitterpacher Lajos kivonatos és Fábián József részletes magyar fordításai tették közkinccsé széles körben. Mindez a szakmai, tudományos ismeretterjesztői nyelvre is nagymértékben hatott. Bár a francia szakirodalom magyarországi tolmácsolása és ismertté tétele elmarad a német nyelvű, a német és osztrák szakirodalmaktól, a hatása - éppen Mitterpacher révén más nyelvekre, illetve Fábián József révén magyarra fordítása és a korabeli korszerű, természettudományos ismeretek tolmácsolása, felhasználása révén magyarországi is, de azon kívül - európai léptékű is. A 18. század végi, 19. század eleji magyarországi mezőgazdaság-tudományi szakírókat elsősorban nem a mezőgazdaság korabeli leíró jellegű ismertetése, hanem a bécsi udvar gazdaságpolitikájának megfelelően, az ismeretterjesztő, oktató, javasló, összehasonlító jellege vezérelte, uralta. Például Piller Mátyás 1778-ban Budán megjelent, a grammatikai iskolák és gimnáziumok részére írt természetrajzi könyvében érintette a mezőgazdaság kérdéseit felületesen. Pankl Máté pozsonyi akadémiai tanár egy 300 holdas birtok költségvetési, jövedelmezőségi számításait végezte el, a birtok üzemtanát adva (1790, 1793). Pankl munkássága jórészt arra az időszakra esett, amikor a fiziokrata nézetek terjedése, illetve a felvilágosult Habsburg uralkodók