Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)
Tanulmányok - CSOMA ZSIGMOND: Kertészeti és szőlészeti-borászati vásárok és kiállítások Magyarországon (XIX-XX. sz.) (lektor: Gyúró Ferenc)
A kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet borseprő-sajtót állított ki, gyümölcsfák leírásait 90 rajzzal és az oltáshoz szükséges anyagokat Ritter Gusztávtól. Emellett kertterveket, amelyeket az intézet diákjai készítettek, valamint a Lukas-féle vándoraszalót, a Spat-féle oltóviasz-melegítőt. Három gyümölcsaszalvány megtekintése mellett 15 élő almafajtát láthatott a látogató. A kassai Gazdasági Tanintézet szőlőt és melléktermékeit, valamint konyakgyártási termékeket állított ki. A budapesti Vincellérképezde 180 db szakirodalmi munkát a kertészet és a szőlészet-borászat köréből, tőkeművelés és metszési módokat, gyümölcsfa koronaformákat. Táblázatokon ismertették az intézet munkáját, maggyűjteményt, ahol az amerikai alanyszőlőfajták magjait is bemutatták. Ezen kívül fajtagyűjteményt, gyümölcs- és virágmintákat, kertészeti és borászati eszközöket, új bormérő eszközöket és borászati vegyszereket, borkezelési anyagokat is bemutattak a szabadban kiállított eszközök és az 1-3 éves gyümölcsfaoltványok társaságában. Az érdiószegi Vincellérképezde az iskoláról képekkel, szakmai modellekkel, kádáreszközökkel, valamint a filoxéra rajzon és 3 üveges preparátumával jelentkezett. A legnagyobb kiállítási listával jelent meg az iskola, többek közt borpasztörizáló géppel is a 194 kiállítási tétel között. A tarcali Vincellériskola 70 fajta bort állított ki, 100 fajta csemege- és borszőlőt cserépben, valamint 100 fajta gyümölcsöt. A ménesi Vincellériskola szőlőoltógépeket, borelemző, borminőséget meghatározó készüléket, valamint arad-hegyaljai borokat és gyümölcsöt állított ki. Említést érdemel még a nagyenyedi Vincellérképezde kézi pasztőröző gépecskéje, amely eszközök megléte, propagálása és használata a minőségileg jobb, igényesebb borkezelés lassú terjedését jelentette. Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás bor- és egyéb szeszes italok csoportjában nemcsak egyéni termelők és forgalmazók, hanem nagy számban egyesületek is találhatók. A zsűri határozatai alapján kitüntetett kiállítók és közreműködők jegyzéke egy külön kötetben meg is jelent. A termelő gazdák és egyesületek neve sorakozik többszáz tételként gr. Andrássy Gyula tokaj-hegyalj ai borától, Lippóczy Norbert podolini magyar kereskedő tokaji borán át, Zweigenthal Leo rajeci boráig. HorvátSzlavónia kiállítóit külön tüntették fel, a versenyen kívüliekkel és a közreműködői éremmel kitüntetettekkel együtt. A díszoklevelet kapottak közt olvashatjuk gr. Andrássy Gyula, Dreher Antal, Paget János - az angolból erdélyivé lett neves mezőgazdasági szakember - nevét. A bor és egyéb szeszes italok csoportja alkotta a kiállítás IX. csoportját, ahol 365 kiállító vett részt, bortermelők, kereskedők, építési vállalkozók, pálinkafőzők, szeszgyárosok, uradalmak, egyesületek, de a budapesti szállodások, vendéglősök és kocsmárosok ipartestülete is. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület gyűjteményes kiállítása keretén belül 29 gazda mutatta be borait, a 26. sorszám alatt pl. a híres Balaton-felvidéki borvidékről Szakály Lajos köveskáli szőlőbirtokos. így az 1869. és az 1882-es évjáratú Kéknyelű, az 1866-os évjáratú Bakator, az 1880-as évjáratú Öreg Bajor és Kéknyelű fehér pecsenyeborát, valamint az 1872-évi Juhfarkú, fehér asztali borát. Bort a kiállításon még magánpavilonban is bemutathattak a bérlők, így pl. Schönbom-Buchheim Ervin munkácsi és szentmiklósi uradalmainak kiállításán. Főleg fehér asztali és csemegebort termeltek itt. Bemutatták még 50 fajta szőlő préselt levelét és venyigéjét a kötözőanyagokkal. (Hársfa-, fűzfa-, raffiaháncsot, kötöző sást és szőlőművelési eszközöket Beregszász vidékéről). A bor és szeszes italok között a könnyű asztali borok közül szlankamenkát, 1879-es beregszászi Furmintot, Szerémi zöldet, Olaszrizlinget, Rajnai rizlinget, a csemege borok közül 1874-i Szamorodni, Furmint, Olaszrizling, Rajnai rizling, Zöld veltelini, Szerémi zöld borokat mutattak be. Aszúborok közül 1880-as beregszászi aszút, valamint beregszászi konyakot, törkölypálinkát és borecetet láthattak a látogatók a munkácsi és szentmiklósi uradalom kiállításán. A nagyszabású 1885. évi kiállítás kertészeti részének ismertetése előtt a korabeli kertészeti tevékenységekre is utalnunk kell. 1880-ban Magyarországon 6583-an foglalkoztak hivatásszerűen kertészettel. Körülbelül 3309 volt önálló vállalkozó, míg 3274 fő segédszemélyzetként élt a kertészeti termelés valamelyik fajtájából. A korabeli összeírások megjegyezték, hogy sokan gazdasági mellékfoglalkozásként űzték a kertészetet, gyümölcstermesztést. 1883-ban a nagymértékű gyümölcskivitel ellenére is behozatalra szorult az ország friss gyümölcsből. Főleg dió, mogyoró, aszaltszilva, aszalt és befőtt gyümölcsből, valamint szilvaízből volt nagy a kivitel. Jelentős volt a behozatal viszont kész főzelékfélékből. Mindez tendenciaszerűen a korabeli kertészeti termelést jellemzi, ugyanakkor felhívja a figyelmet az élelmiszeripar (konzerv, feldolgozás) még kis kapacitására.
