Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - UNK JÁNOS: Növénytermesztés (lektor: Bócsa Iván)

A 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás díjai: A növénytermesztés tárgyköréből: Búza nagydíjat a kamuti Béke Tsz kapott. Aranyéremmel tüntették ki: a Magyarbánhegyesi Egyetértés, a Dombegyházi Petőfi, a Kevermesi Lenin Tsz-t és a Mezőhegyesi ÁG-ot. Öntözött búza aranyérem jutott a Tiszaföldvári Lenin Tsz-nek. Ezüst és bronz éremmel 10 gazdaság büszkélkedhetett. Oszi árpa aranyérem tulajdonosa lett a Dalmándi AG. és a Döbrögközi Zöld Mező Tsz. Tavaszi árpa aranyérem: Győrzsámolyi Kisalföld Tsz., Lajtahansági ÁG, Mosonmagyaróvár, Lébénymiklósi Lenin Tsz. Ezüst- és bronz érmet kapott 3 gazdaság. Kukorica nagydíjat (nem öntözött) a Zombai Egyesült Erővel Tsz-nek és a Nagyszénási Október 6. Tsz-nek osztottak. Aranyérmet kaptak: Szekszárd ÁG, Kamuti Béke Tsz., Rémi Dózsa Tsz., Szajki Béke Tsz., Bicsérdi Arany Mező Tsz., Orosháza Dózsa Tsz., Szabadszentkirályi Béke Tsz., Hajdúszoboszlói ÁG. Ezüst- és bronz érem 16 gazdaságnak jutott. Ezeken kívül silókukoricáért, öntözött kukoricáért, cukorrépáért, napraforgóéit, lucernáért, burgonyáért, szójáéit, rostkenderért, rizsért, dohányéit, rostlenért kapott arany-, ezüst- és bronz díjazást több, mint 50 gazdaság. Az 1985. évi OMÉK Legnagyobb természeti kincsünk a termőföld, az ország területének nagy hányada, 71%-a alkalmas termelésre. Ez az arány kétszerese az európai átlagnak. A kedvező adottságok miatt az agrártermelésnek nagyobb a szerepe, mint más európai országokban. A 70. OMEK-on megjelent a Földvédelem, földhasznosítás c. kiadvány. A továbbiakban néhány adatot idézünk ebből a kiadványból. A termőföld értéke az összes nemzeti vagyon 18%-a, több, mint kétszerese az összes ismert ásványi vagyonnak (bauxit, barnaszén, földgáz). A földvédelem egyik legfontosabb feladata a termőföld menynyiségi csökkenésének megakadályozása, illetve a minél teljesebb hasznosítás megvalósítása. A háború befejezése óta közel egymillió hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelt föld, ami az összes terület 12-13%-átteszi ki. A kormányzati intézkedések hatására az utóbbi években csökkent a termőföld mennyiségi földvesztesége, de még mindig nem elég mértékben. Az egyik, ezt tovább segítő és a szántóterület növelésének hathatós módszere a rekultiváció. A rekultivációnak sok formája van, a Földvédelmi Alap azonban csak a kihasználatlan területek szántóföldi művelésbe vonását hivatott elősegíteni. A művelési ág megváltoztatása is szolgálhatja az adott terület jobb kihasználását. Fontos a komplex melioráció megvalósítása. Az erózió 3 millió hektáron pusztítja a talajt; 3,1 millió a belvízrendezésre szoruló terület; a talajsavanyodás 2,2 millió hektáron okoz gondot. 564 ezer hektár a szikes terület; 570 ezer hektár az alacsony humusztartalmú homoktalaj és a szél pusztító hatása 1,4 millió hektáron érvényesül. A gabona Magyarországon A gabonatermelés sajátságos jellemzője, hogy egyik esztendőben a búza, másikban a kukorica ad nagyobb termést. A legutóbbi 10 évben volt hazánkban a leggyorsabb a gabonatermelés fejlődése. Az 1976-80 évek átlagában 2,9 millió hektáron termeltünk gabonát, a szántóterületen belül 62%-ra csökkent a terület részaránya, a termés mennyisége pedig 12,4 millió tonnára növekedett.