Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - UNK JÁNOS: Növénytermesztés (lektor: Bócsa Iván)

A szabadföldi bemutatón látható volt: kukoricából 22 hibrid, lucernából 6, vörösheréből 4, cukorrépából 6, burgonyából 8, napraforgóból 3, szójából 7, cirokból 2, dohányból 3 fajta. A kiállított fajták eredményei méltón bizonyították kutatóintézeteinek eredményeit. Bemutatásra kerültek a kukoricatermesztés rendszerei: IKR, BKR, KITE, KSZE, a cukorrépa-termelési rendszerek: IKR, KITE, HCR, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. lucerna, a Szentlőrinci Állami Gazdaság „Solanum" burgonya, a Bácsalmási Állami Gazdaság napraforgó rendszere. Nagy jelentőségű volt a mezőgazdasági gépesítés bemutatása, ismertetése is. Tudományos kutatás. A legfontosabb termelési ágazatokban megindult a komplex technológiai rendszerek kialakítása. A termelés fejlesztése nem egyes munkafázisok, kiragadott termelési tényezők módosítását, hanem az egyes ágazatok, szükség szerint több ágazat összehangolt, komplex fejlesztését kívánta. Kutatási pavilon A bemutatásra került 287 új kutatási eredmény (ebből 226 a kutatási pavilonban, 61 az ágazati bemutatóknál), ágazatonként az alábbiak szerint oszlott meg: talajtermékenység 20, gabonagazdaság 50, hús(96), kert- (111), erdő- (10) gazdaság. A kutatási bemutató résztvevői voltak összesen: 41 intézet. Az 1980. évi OMÉK A mezőgazdaság e nagy seregszemléjének megnyitóján részt vettek a gyakorlat, a tudományos élet neves művelői, valamint az agrártermelés anyagi-, műszaki ellátásában résztvevő üzemek képviselői. A kiállításon bemutatták az elkövetkezendő évekre javasolt, különféle technológiák gépeit, berendezéseit, a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet, az állattartás, a szállítás stb. gépeit. A kiállított gépek és berendezések között nem csupán a nagyüzemekben alkalmazható gépek és eszközök szerepeltek, hanem a kistermelés különféle eszközei is. Sikeresen zárult a 69. OMÉK-on a tudomány napja is. A szoros együttműködés szükségességét hirdették meg a termelés és a tudomány szakemberei között. A feladatok teljesítéséhez a tudománynak gyors haladást kell elérnie, az energiatakarékos megoldások kutatásában, a természetben nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrások fokozott hasznosításában; a kemizálás és a környezetvédelem összefüggésének feltárásában; az élelmiszergazdaság fehérjedeficitjének megszüntetésében; a genetikai tartalékok jobb kiaknázásában; a termőtalajjal és vízzel való ésszerű gazdálkodás megvalósításában stb. Ahhoz azonban, hogy a mezőgazdasági termelésben a tudomány közvetlen termelőerővé váljék, az oktatásnak is fokozott erőfeszítéseket kell tennie. Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer. Tárcsázás